Halloween és Mindenszentek

Halloween és Mindenszentek mára már az egész világon ismertté vált ünnepek. Bizonyos szempontból összekapcsolódnak, ugyanakkor vannak köztük különbségek is. Nézzük, mit érdemes tudni ezekről az ünnepekről.



Halloween éjszakáját sokan amerikai ünnepnek tekintik, ám gyökerei sokkal korábbra nyúlnak vissza. Leginkább az angolszász országokban népszerű, de mára már a világon minden felé elterjedt. A Halloween a Mindenszentek előtti éjszaka, október 31. ünnepe, és kulturálisan a Samhain ünnepére vezethető vissza, ami a keltáknál az újév és a tél kezdetét jelentette. A kelta hit szerint az újév előestéjén, vagyis október 31-én, a napisten a halál és sötétség fogságába került, a halottak lelkei pedig ezen az éjjelen vándoroltak a holtak birodalmába. 

Ez a hagyomány később keveredett több római ünneppel is. A kereszténység terjedésével ezek a régi hagyományok nem merültek feledésbe, hanem részleteiben beépültek a római katolikus egyház által tartott Mindenszentek és halottak napja ünnepkörbe. A hívők számára október utolsó napja jelentette a legvékonyabb választóvonalat a holtak és az élők világa között. Az ősi hiedelmek szerint az eltávozott lelkek ezen a napon kelnek útra és próbálnak meg visszatérni az élők világába. A hívek tűzgyújtással, felvonulással ünnepeltek, valamint különféle jelmezekbe öltözve próbálták megtéveszteni a szellemeket, hogy azok maradjanak távol otthonaiktól.

A Halloween egyik legfontosabb jelképe a töklámpás - angolul Jack-o’-lantern – lett, amelynek története szintén kelta eredetű. A monda szerint Jack egy részeges, de éles eszű naplopó volt, akinek sikerült megtréfálnia magát az ördögöt is. Halálakor a mennyországba csínytevései és haszontalan élete miatt nem engedték be, ám a pokolba sem találhatott otthonra – örök száműzetésre ítéltetett. Jack egy izzó fadarabot vihetett csak magával a pokol tüzéből, hogy ne kelljen vaksötétben kóborolnia. A lángokat egy takarmányrépából -  ezt cserélték később az amerikaiak sütőtökre - kivájt mécsesbe zárta, és a mai napig folytatja bolyongását a mennyország és a pokol kapuja között.

Amerikában Halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik házról-házra kopogtatva az angol “Trick or treat!” - “Csokit vagy csalunk!” - kiáltással szólítják meg a lakókat. A kicsik és nagyok egyaránt változatos, többnyire túlvilági hangulatú jelmezekbe öltöznek és általában baráti társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. Ezt a szokást nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók vitték magukkal és honosították meg az Egyesült Államok területén.



November 1-je a nyugati keresztény világban Mindenszentek napja; latin elnevezése Festum Omnium Sanctorum. Mindenszentek napján eredetileg azokra a szentekre emlékeztek, akiknek nem volt külön emléknapjuk. Később a katolikus egyházban a valaha élt üdvözült emberek ünnepnapjává vált. A protestáns hagyományok szerint ilyenkor minden halottra emlékezünk, hasonlóan a november 2-ára eső halottak napjához, ami nem egyházi ünnep.

Az ünnep részben kelta eredetű: a Mindenszentek is összekapcsolódott az ősi kelta pogány ünneppel, a Samhainnal. A keresztény közösségek már a 7. századtól ünnepelték az elhunyt szenteket: eredetileg nem ősszel, hanem tavasszal. Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, mikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére felavatták a Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. Majd IV. Gergely pápa volt az, aki a Mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette.

Általános szokás, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A néphit szerint azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.

Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Szeged környékén például „mindönszentek kalácsa”, „kóduskalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a rászorulóknak. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Erre az időszakra munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére.

Így tehát Halloweenkor öltözzünk jelmezbe és riasszuk el a visszavágyó kóborgó lelkeket egy jó hangulatú összejövetelen. November 1-jén, Mindenszentekkor, pedig álljunk meg egy pillanatra, tegyük félre a mindennapos pörgést, és emlékezzünk meg a gyertya fényénél szeretteinkről, akik már nem lehetnek velünk. 


További híreink
Az – filmkritika
szeptember 12.
2 perces olvasmány

Aki fél a bohócoktól, az azért nézze meg, aki pedig nem, azt ezután a film után garantáltan ki fogja rázni a hideg, ha lát egyet.
A passzív státusz nem akadály!
március 30.
1 perces olvasmány

Tudtad, hogyha szünetelteted tanulmányaidat, ugyanolyan lehetőséged van diákmunkát vállalni, mint az aktív státuszú tanulóknak?
Mobil Depó
Értesülj az elsők között az új munkákról, kövesd a
Mobil-Depót a Facebookon is!
A weboldal sütiket használ
A weboldal használatához cookie-k töltődnek le Weboldalunk cookie-kat használ. Ha ezen az oldalon jár, az azt jelenti, hogy fogadta a cookie-kat, és az élmény részesévé kíván válni. Reméljük, nincs ellenvetése.
Olvassa el a cookie-kkal kapcsolatos szabályzatunkat!