Miért is van 3-kor 2 óra, avagy mi értelme az óraátállításnak?

A hétvégén elérkezik az idő, ami minden évben. Október 29-én vasárnap hajnalban 3 óráról 2-re állítjuk óráinkat: megkezdődik a téli időszámítás. Arra kerestem választ, mi is ennek a gyakorlatnak az eredete, és hogyan alakult ki egyes országokban.

A nyári, illetve a téli időszámítás, és az ezekhez kapcsolódó óraátállítás a mesterséges fény előállításához felhasznált energiával való takarékoskodás miatt született meg. Fontos tudni, hogy az eredeti, a téli időszámítás volt, tehát az újítás a nyári időszámítás bevezetése volt. A nyári időszámítást alig száz éve alkalmazzuk, ám ötlete már sokkal régebbről ered. Először, 1784-ben Benjamin Franklin, amerikai diplomata és feltaláló érvelt a nyári időszámítás gazdasági haszna mellett.

Ezután 1895-ben egy új-zélandi rovarszakértő, George Vernon Hudson vetette fel az óraátállítás ötletét. Eszerint októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellene állítani az időt. Ötletét természetesen nem valósították meg. 1907-ben az angol William Willett indítványozta, hogy április minden vasárnapján 20-20 perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanannyival visszaállítsák az órákat, ám indítványát a parlament nem fogadta el többszöri benyújtásra sem.

A nyári időszámítást elsőként az első világháború alatt, 1916-ban alkalmazták Németországban. Ennek oka az volt, hogy kevesebb mesterséges világítás előállításával üzemanyagot tartalékoljanak a háborúra. A központi hatalmakhoz hasonlóan hamarosan az antant országaiban is bevezették a háború idejére a nyári időszámítást. Az addig érvényben lévő közép-európai időszámítástól Magyarországon először 1916. április 30-ától 1916. szeptember 30-ig tértek el, de ezután voltak olyan évek, amikor szünetelt. A következő években rendszeresen rendeletben történt a nyári időszámítás bevezetésének kihirdetése. 1921-től lekerült a napirendről ennek használata nemcsak Magyarországon, de Európában is. Ismételt bevezetésére 1941-től került sor 1949-ig, a második világháború alatt, szintén megtakarítás céljából. Érdekesség, hogy Nagy-Britannia a második világháború időszakában dupla nyári időszámítást használt, hiszen nyáron 2 órával, télen pedig 1 órával előre állította az órákat.

Magyarországon 1954 és 1957 között ismét újra használták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal és általánossá vált egész Európában. Magyarországon egy 1996-os kormányrendelet szabályozza az óra átállítást: a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart; a téli időszámítás október utolsó vasárnapjától március első vasárnapjáig tart. 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna is megszüntette az évente két óraátállítást, és az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett.

Az óraátállítást övező vélemények különbözőek. Van, aki szerint jól működik, és biztosan energiát takarítunk meg vele; van, aki úgy látja, teljesen mindegy, hogy milyen időszámítás van éppen, ha szüksége van a villanyra, úgyis felkapcsolja, és nem lát különbséget energia megtakarítás szempontjából az időszámítások között. Egy internetes portál közvélemény kutatása alapján, amiben 6000 magyar ember vett részt, 5 magyarból 4 szerint, az óraátállítás jelenlegi formáját el kellene törölni. Kétharmad a nyári időszámítás megtartását támogatná, a maradék egyharmad két táborra oszlik: egy részük a téli időszámításra állna át, a másik rész, pedig az időzónaváltást támogatná.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. tájékoztatása szerint, a rövidebb nappalokat, hosszabb éjszakákat hozó időszakra való átállással, évente egy nagyobb város - 30-40 ezer háztartás - éves villamosenergia-fogyasztását, mintegy 120 gigawattóra energiát lehet megspórolni. Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. A szakemberek becslése szerint, Magyarország villamosenergia-fogyasztása a nyári időszak alatt naponta 1,5-3 százalékkal, vagyis 2-4 ezer megawattórával alacsonyabb, mint télen. Az órák október végi visszaállítását követően hamarabb sötétedik ugyan, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor az emberek jellemzően hazaérnek – nem okoz többletfogyasztást a Zrt. szerint.

Az óraátállítást, a nyári és téli időszámítás közti váltást ma már világszerte több mint 70 ország csinálja minden év márciusában és októberében. Az EU tagállamaiban a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától, október utolsó vasárnapjáig tart: márciusban éjjel kettőről három órára, októberben éjjel háromkor két órára kell átállítani óráinkat.


További híreink
Munkahelyi beilleszkedés? Nem probléma!
március 31.
2 perces olvasmány

Holnap lesz az első napod az új gyakornoki helyeden, és aggódsz miatta? Nem tudod, hogyan viselkedj? Mivel az első benyomás nagyon sokat számít, fontos, hogy hogyan kezdesz az új munkahelyen.
Érvényesítsd a Meló-Depó tagságod!
augusztus 28.
2 perces olvasmány

Érvényesítsd tagságodat 2017/2018. 1. félévére!
Budapest; JÚNIUS HÓNAP DOLGOZÓJA A MAGYAR TELEKOM SZORGOS DIÁKJA: TÓTH TAMÁS
július 19.
1 perces olvasmány

ÚJABB HÓNAPBAN ÚJABB DIÁK KERÜLT MEGJUTALMAZÁSRA. TÓTH TAMÁS PONTOSSÁGÁVAL, MEGBÍZHATÓSÁGÁVAL ÉS SZORGALMÁVAL ÉRDEMELTE KI A CÍMET. OLVASSÁTOK A VELE KÉSZÜLT INTERJÚT!
Mobil Depó
Értesülj az elsők között az új munkákról, kövesd a
Mobil-Depót a Facebookon is!
A weboldal sütiket használ
A weboldal használatához cookie-k töltődnek le Weboldalunk cookie-kat használ. Ha ezen az oldalon jár, az azt jelenti, hogy fogadta a cookie-kat, és az élmény részesévé kíván válni. Reméljük, nincs ellenvetése.
Olvassa el a cookie-kkal kapcsolatos szabályzatunkat!