Az ősz beköszöntével valahogy mindig egy
kicsit olyan, mintha újraindulna az élet. Nem véletlen, hogy sokan az év eleje
mellett ezt az időszakot is egyfajta második januárként élik meg. Gyerekkorunk
óta összekötjük az új tanévvel, az új füzetekkel, a friss órarenddel, az új
osztálytársakkal és azzal az érzéssel, hogy valami ismét elkezdődik.
Felnőttként ugyan már nem feltétlenül veszünk új tolltartót szeptemberben, az
érzés mégis megmarad. A nyár után visszatérünk a megszokott hétköznapokhoz.
Több a kötöttség, korábban csörög az ébresztő, rövidebbek lesznek a nappalok,
és lassan az otthonunk hangulata is megváltozik. A laza nyári esték helyét
átveszik a korábbi lefekvések, a hétvégék pedig ismét jobban szervezhetővé
válnak. Mindez jó alkalom lehet arra, hogy ne csak a naptárunkat rendezzük át,
hanem egy kicsit ránézzünk arra is, hogyan szeretnénk élni az előttünk álló
hónapokban. Nem kell azonban az ősz elejéből újévi fogadalomgyárat csinálni.
Nem szükséges új életmódot kialakítani, minden nap sportolni, minden este
olvasni, minimalista lakást kialakítani és egyszerre megszakítani minden rossz
szokásunkat. Az újratervezés sokkal inkább arról szólhat, hogy észrevegyük, mi
hiányzik a mindennapjainkból, és tudatosan helyet csináljunk neki.
Nem új élet kell, hanem egy kicsit jobb
hétköznap
Az őszi újrakezdés egyik problémája, hogy
könnyű túl sokat várni tőle. Az év elején is hajlamosak vagyunk úgy
gondolkodni, hogy január elsejétől minden más lesz. Ősszel ugyanez történhet:
szeptemberben majd korábban kelünk, egészségesebben eszünk, többet mozgunk,
rendszeresen találkozunk a barátainkkal, rendet tartunk otthon, kevesebbet
telefonozunk, többet olvasunk és még a szabadidőnket is tökéletesen
kihasználjuk. Ez papíron jól hangzik, a valóságban azonban hamar túl sok lesz. Az
újratervezés ezért sokkal jobban működhet akkor, ha nem azt kérdezzük: „Mi
mindent kellene megváltoztatnom?”, hanem azt: „Mitől lenne egy kicsit jobb az
életem a következő hónapokban?” Ez más gondolkodásmód. Lehet, hogy nem új hobbi
kell, hanem idő a régihez. Nem több program, hanem néhány olyan este, amikor
semmit nem kell csinálni. Nem újabb ismeretségek, hanem egy-két régi barát,
akikkel ismét rendszeresen találkozunk. Nem tökéletes étrend, hanem az, hogy
hétköznapokon ne csak kapkodva együnk. Nem egy teljes lakásfelújítás, hanem
végre rendet teszünk abban az egy szekrényben, amit hónapok óta kerülgetünk. A
kisebb változtatások kevésbé látványosak, de sokkal közelebb állnak a
hétköznapi élethez. Az újratervezés nem attól lesz sikeres, hogy hány új
szokást sikerül bevezetni, hanem attól, hogy közelebb kerülünk ahhoz az
élethez, amiben jól szeretnénk érezni magunkat.
Nézzük meg, mi maradt a nyárból!
A nyárnak van az az érdekes tulajdonsága,
hogy bizonyos dolgok könnyebbé válnak benne. Később sötétedik, több időt
töltünk a szabadban, gyakrabban találkozunk másokkal, könnyebb spontán
programot szervezni, és sokan lazábban kezeljük a hétköznapokat. Aztán
szeptemberben hirtelen visszatér a megszokott rend. Viszont érdemes nem mindent
visszaállítani automatikusan úgy, ahogy tavasszal volt. Először gondoljuk
végig, mi működött jól a nyáron! Talán sokkal többet sétáltunk. Talán többet
beszélgettünk a családdal. Lehet, hogy a szabadság alatt rájöttünk, mennyire
hiányzott az olvasás, a főzés vagy egy régi hobbi. Az is előfordulhat, hogy
egyszerűen csak jobban éreztük magunkat attól, hogy kevesebb időt töltöttünk a
telefonunkkal. Ezeket nem kell teljes egészében átmenteni az őszbe. Elég
kiválasztani közülük azt a néhány dolgot, ami valóban hiányozna, ha eltűnne. Ugyanilyen
fontos kérdés az is, hogy mi hiányzott a nyáron. Volt-e valaki, akivel
szerettünk volna többet találkozni? Volt-e olyan program, amire végül nem
jutott idő? Volt-e valamilyen személyes tervünk, amit folyamatosan
elhalasztottunk? Az ősz jó alkalom lehet ezek pótlására. Az újratervezés tehát
nem feltétlenül arról szól, hogy új dolgokat találunk ki. Legalább ennyire szól
arról, hogy felismerjük, mely régi dolgokat szeretnénk visszahozni az
életünkbe.
A kapcsolatokra is ráférhet egy
újratervezés
A magánélet egyik legkönnyebben háttérbe
szoruló része a kapcsolatok ápolása. Nem azért, mert nem fontosak, hanem éppen
azért, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy „majd találkozunk, amikor
lesz idő”. Csakhogy a szabad idő ritkán jelenik meg magától. Egy barátság
például könnyen úgy működik, hogy hónapokig nem találkozunk, majd amikor újra
beszélünk, ugyanott folytatjuk. Ez bizonyos kapcsolatoknál természetes, de nem
minden kapcsolat bírja ugyanezt. A közeli emberekre is szükségünk van, és a
kapcsolatokat nem lehet kizárólag emlékekből fenntartani. Van, amelyik barát
azt igényli, hogy rendszeresen írjatok egymásnak üzeneteket a mindennapok
részleteivel, más inkább hosszabb és mélyebb telefonhívásokat szeretne havonta,
megint más pedig elégedett azzal, ha néhány havonta egy napot együtt tudtok
tölteni, minden addig történtet átbeszélve.
A társas kapcsolatok és a jóllét között
ráadásul a kutatások is kapcsolatot találtak. A társas kapcsolatok fontos
szerepet játszanak a mentális és fizikai egészségben, ezért nagyon fontos
tudatosan időt szánni ezekre. Éppen ezért érdemes végiggondolni: kik azok az
emberek, akik valóban fontosak nekünk? Nem kell mindenkivel rendszeresen
programot szervezni. Elég lehet, ha felhívunk valakit, akivel régen beszéltünk.
Vagy ha nem azt mondjuk, hogy „majd találkozunk valamikor”, hanem keresünk egy
konkrét estét. Ugyanez igaz a családra is. A hétköznapokban sokszor csak az
ügyintézés szintjén kommunikálunk egymással: mikor jössz, mit kell venni,
elintézted-e, mikor találkozunk. Az ősz során érdemes lehet néha olyan
programot is szervezni, amelynek nincs különösebb célja. Egy közös vacsora,
séta vagy vasárnapi ebéd sokkal többet jelenthet, mint egy újabb kipipálandó
feladat.
A legtöbben a munkahelyünkön is
rendszeresen együtt dolgozunk másokkal, így azt érezzük, hogy egész nap emberek
között voltunk, és már kimerültünk ettől. Ez sokszor igaz is, viszont
feltöltődést tudnak adni az ilyen napok után is, ha olyan barátokkal, rokonokkal
tudunk beszélni, akikkel mélyebb a kapcsolatunk. Jól esik a felszínes,
munkahelyi témákra épülő beszélgetéseket mélyebb, a másik hogylétét, érzéseit,
élményeit jobban feldolgozó találkozásokkal kiegészíteni. Ilyenkor a
barátainknak nem kell a felszínes választ adni, a „Hogy vagy?” kérdésre nem
csak néhány szóval lehet válaszolni, hanem a másiknak a nehézségeidet,
problémáidat, örömeidet is részletesebben kibonthatod.
Legyen hely az egyedüllétnek is
A magánélet újratervezésének nemcsak a
társas kapcsolatok részei. Az is fontos kérdés, hogy mennyi időt töltünk
egyedül. A folyamatos online jelenlét miatt ugyanis az egyedüllét és az egyedül
levés már nem feltétlenül ugyanaz. Lehetünk fizikailag egyedül úgy, hogy közben
folyamatosan üzeneteket kapunk, videókat nézünk, közösségi oldalakat görgetünk
és mások életének eseményeit követjük. Az ősz jó időszak lehet arra, hogy
legyenek olyan napszakok, amikor egyszerűen nincs szükségünk újabb ingerre. Ez
lehet egy reggeli telefon nélkül. Egy esti séta. Egy könyv. Zene. Főzés.
Rajzolás. Egyedüli kávézás. Vagy akár az is, hogy egy vasárnap délután
egyszerűen otthon maradunk, és nem próbáljuk produktívvá tenni. A saját időnek
nem kell mindig fejlesztőnek vagy „hasznosnak” lennie. A pihenés egyik
legnagyobb csapdája ugyanis az, hogy azt is teljesítményként kezeljük. Ha
valaki egy pihenős hétvégét is úgy zár le, hogy „legalább ezt a három dolgot
meg kellett volna csinálnom”, akkor könnyen lehet, hogy valójában nem pihent. Az
őszi újratervezés egyik fontos része lehet ezért annak elfogadása, hogy nem
minden szabad percet kell valamivel megtölteni.
A telefonunk is megérdemel egy őszi
nagytakarítást
A digitális életünk sokszor ugyanúgy
felhalmozódik, mint a lakásunk. Régi alkalmazások, több ezer fénykép, rengeteg
értesítés, olvasatlan üzenetek, hírlevelek és folyamatosan érkező
figyelmeztetések vesznek körül minket. Egy kisebb digitális rendrakás ezért
sokkal praktikusabb lehet, mint elsőre gondolnánk. Kezdhetjük az
értesítésekkel. Tényleg szükségünk van arra, hogy minden egyes közösségi médiás
reakcióról azonnal tudjunk? Fontos, hogy egy webáruház éppen most küldött egy
ajánlatot? Kell, hogy minden alkalmazás megszakítsa azt, amit éppen csinálunk? Egy
2019-es kísérletben a telefonos értesítések napi három időpontra történő
összevonása alacsonyabb stresszel és nagyobb jólléttel járt együtt a
résztvevőknél, miközben az értesítések teljes kikapcsolása nem hozott
ugyanilyen eredményt. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ugyanaz a beállítás
működik, de jól mutatja, hogy már az értesítések rendszerének átalakítása is
hatással lehet a telefonhasználat élményére.
A cél tehát nem feltétlenül a digitális
detox. Sokkal inkább az, hogy a technológia ne minden pillanatban követelje a
figyelmünket. Például kijelölhetünk egy olyan esti időpontot, amikor már nem
nézzük meg automatikusan a telefonunkat. Vagy létrehozhatunk néhány
értesítésmentes időszakot a napban. Ez különösen fontos lehet akkor, ha azt
vesszük észre, hogy a nap végén fizikailag pihenünk ugyan, de fejben még mindig
folyamatosan „online” vagyunk.
A digitális rendrakás része lehet ez
tudatos szelektálás is. Például rászánhatsz néhány percet, hogy átnézd az email
app-od promóciós mappáját, és leiratkozz azokról a hírlevelekről, amiket nem
érzel szükségesnek. Azt is lehet, hogy eltávolítasz bizonyos alkalmazásokat a
telefonodról és csak webes verzióban használod őket, mert így továbbra is
hozzáférsz a fiókodhoz, de sokkal kevesebb időt töltesz el a weboldalon, mint
amennyit a telefonos app-al szoktál. A közösség médiás alkalmazásokon belül is
rendet rakhatsz. Az őszi reset egy jó alkalom arra, hogy átnézd az ismerőseid,
általad követett személyek listáját, és eltávolítsd azokat, akikre nem vagy
kíváncsi, vagy akinek a tartalmai rossz érzést keltenek benned.
Tegyük rendbe az otthont, de ne csináljunk
belőle projektet!
Az őszi újrakezdéshez sokak számára
hozzátartozik a lakás rendbetétele is. A nyár után jó érzés lehet lecserélni a
könnyű ágyneműt, elpakolni bizonyos ruhákat, rendet tenni a konyhában vagy
egyszerűen átnézni, mi minden halmozódott fel az elmúlt hónapokban. Az
otthonunkkal kapcsolatban ugyanaz a szabály működhet, mint az élet más
területein: nem kell mindent egyszerre megoldani. Válasszunk egyetlen területet!
Egy szekrényt. Egy fiókot. A fürdőszobát. A könyvespolcot. A kamrát.
Az otthoni környezet rendezése ráadásul
nemcsak esztétikai kérdés. Az őszi időszakban amúgy is több időt töltünk zárt
térben, ezért különösen sokat számíthat, hogy mennyire érezzük kényelmesnek és
élhetőnek a saját környezetünket. Az idei őszi lakásrendezési ajánlásokban is
gyakran megjelenik a felesleges tárgyak eltávolítása, a jobb világítás és egy
olyan kisebb otthoni sarok kialakítása, ahol valamilyen hobbinak is helye van. Ez
utóbbi különösen jó ötlet lehet. Nem kell külön dolgozószoba vagy hatalmas kreatív
műhely. Elég egy fotel olvasáshoz, egy kis asztal a rajzoláshoz, egy polc a
társasjátékoknak vagy egy konyhai rész, ahol végre nyugodtan lehet sütni-főzni.
Az otthon ne csak az alvás és a kötelességek helye legyen! Legyen benne hely az
életnek is!
Az ősz ne csak a karácsonyig tartó
várakozás legyen!
Szeptemberben könnyű úgy érezni, hogy
innentől már csak „le kell hozni” az évet. Előbb jön az október, aztán
november, majd december. Az ünnepek pedig egyfajta távoli célnak tűnnek. Ez
azonban azt jelenti, hogy három hónapig várunk valamire. Érdemesebb az ősznek
saját programokat adni. Nem feltétlenül nagy dolgokat. Egy kirándulás. Egy
koncert. Egy új étterem kipróbálása. Egy társasjátékos este. Egy hétvégi
kiruccanás. Egy közös főzés. Egy őszi fotózás. Egy múzeumlátogatás. Egy délután
egy közeli városban. Vagy akár egy teljesen spontán program. A naptárat nem
kell kizárólag kötelezettségekkel megtölteni. Sőt, sokszor éppen azért érezzük
hosszúnak a hétköznapokat, mert csak olyan dolgok szerepelnek bennük, amiket
muszáj megcsinálni. A várható események viszont segíthetnek abban, hogy az
ősznek legyen saját ritmusa.
A pénzügyeknél sem kell mindent megvonni
A magánéleti újratervezésből a pénzügyeket
sem érdemes kihagyni, különösen egy olyan nyár után, amiben utazások,
fesztiválok, éttermezések vagy spontán programok miatt könnyebben megugorhatnak
a kiadások. Itt sem az a cél, hogy szeptembertől mindenről lemondjunk. Sokkal
hasznosabb lehet egyszerűen megnézni, hova ment el a pénz az elmúlt hónapokban.
Lehet, hogy vannak olyan előfizetések, amiket már nem használunk. Lehet, hogy
bizonyos költések csak megszokásból maradtak. És az is lehet, hogy valójában
nincs komoly probléma, csak szeretnénk tudatosabban készülni az év utolsó
hónapjaira. A tudatosabb pénzügyi tervezés ráadásul nem csak a spórolásról
szólhat. Ha tudjuk, hogy ősszel szeretnénk elutazni egy hétvégére, koncertre
mennénk vagy karácsony előtt nagyobb kiadások várhatók, akkor ezeknek már az évszak
elején helyet adhatunk a költségvetésben. Így nem decemberben derül ki, hogy
minden egyszerre lett drága.
Nem kell mindenből új szokást csinálni
Az őszi újratervezés egyik legfontosabb
tanulsága talán éppen az, hogy nem kell mindent szokássá alakítani. A modern
önfejlesztési kultúra hajlamos minden tevékenységet rendszerként kezelni.
Reggeli rutin, esti rutin, heti tervezés, havi célok, szokáskövetés,
időblokkok. Ezek bizonyos embereknek és helyzetekben hasznosak lehetnek, de
könnyen oda vezethetnek, hogy még a magánéletünk is feladatlistává válik. Pedig
nem mindenhez kell táblázat. Ha szeretünk sétálni, néha sétáljunk! Ha szeretünk
olvasni, vegyünk elő egy könyvet! Ha hiányzik egy barátunk, hívjuk fel! Ha
fáradtak vagyunk, pihenjünk! Ha rendetlenség van, rakjunk rendet egyetlen
szobában! Ha szeretnénk elutazni, nézzük meg, mikor fér bele! Nem kell
mindenből kihívást, projektet vagy mérhető célt csinálni. Az újrakezdés nem
attól lesz értékes, hogy mennyire tökéletesen szervezzük meg az életünket,
hanem attól, hogy egy kicsit közelebb kerülünk ahhoz, ahogyan valóban
szeretnénk élni.
Legyen az ősz olyan, amilyenre valóban
szükségünk van!
A szeptember sokak számára azért működik
újrakezdésként, mert van benne egy természetes határvonal. Lezárul a nyár,
megváltozik a napirend, új időszak kezdődik. Ez az érzés nem feltétlenül arról
kellene, hogy szóljon, hogy még több mindent préseljünk bele az életünkbe. A
„slow September” gondolata éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy az
újrakezdést nem kell automatikusan önoptimalizálássá alakítani. Talán ez a
legfontosabb különbség az őszi újratervezés és egy újabb fogadalomlista között.
Nem kell jobb emberré válnunk. Elég lehet, ha egy kicsit jobban figyelünk arra,
mire van szükségünk. Több idő a családdal? Kevesebb telefon? Több nyugodt este?
Egy régi hobbi? Rendezettebb otthon? Több közös program a barátokkal? Több
egyedüllét? Kevesebb kapkodás? Vagy egyszerűen csak néhány olyan hétvége,
amelyet nem kell előre tökéletesen megszervezni? Ezek nem feltétlenül látványos
célok, mégis ezekből áll össze a hétköznapi élet. Az ősz ezért nem feltétlenül
a nagy újrakezdések időszaka. Lehet egyszerűen egy jó alkalom arra, hogy
megálljunk egy pillanatra, körbenézzünk, és eldöntsük, mit szeretnénk magunkkal
vinni a nyárból, mit hagynánk inkább mögöttünk, és minek szeretnénk több helyet
adni. Az év hátralévő része pedig nem csak arról szólhat, hogy meddig jutunk el
decemberig. Hanem arról is, hogy közben hogyan érezzük magunkat.
Források: www.theguardian.com, www.inc.com, www.psychologytoday.com
Képek forrása: www.pexels.com, www.unsplash.com