Mindannyiunknak
van legalább egy olyan ismerőse, akinél úgy tűnik, mintha egy napja legalább 48
órából állna. Sokszor felmerülhet bennünk a kérdés, hogy hogyan lehet ideje
mindenre?
Ebben
a cikkben néhány gyakorlati praktikát mutatunk arra vonatkozóan, hogy hogyan
végezzünk mindennel tanulás és munka mellett, illetve arról is szó lesz,
hogy miért fontos, hogy a felszabadítsunk időt magunkra.
Mérlegeljünk és szelektáljunk
Amikor
eszünkbe jut, hogy mennyi mindent kellene elvégeznünk, akkor sokszor már abban
is elfáradunk, hogy egy listát írjunk a feladatainkról. Érdemes összeírni
minden olyan dolgot, amit szeretnénk megvalósítani és az Eisenhower mátrix
alapján kategorizálni.
Az
alábbi 4 fő kategóriát érdemes kialakítanunk:
A Fontos
és sürgős részbe tartozik minden, aminek neki kell állnunk lehetőleg minél
hamarabb. Itt gondolhatunk a közeli határidős beadandókra vagy közelgő vizsgára,
illetve ide kell sorolnunk azokat a dolgokat, amik esetleg más feladatok
elvégzését gátolják.
A sürgős
de nem fontos kategóriába tartozik mindaz, amit át tudunk adni
valakinek, vagyis delegálhatunk. Ezeknél is fontos fejben tartani, hogy szűk a
határidő, de nem muszáj nekünk elvégezni, hanem kérhetünk segítséget.
A nem
sürgős de fontos kategóriákba sorolhatunk olyan dolgokat, melyek még viszonylag
messzi határidősök, de ha elfelejtjük, akkor sokat bukhatunk rajta. Ilyen
például egy nyelvvizsga jelentkezési határidő, egy záróvizsga leadási
határidő. Ezeknél érdemes előre lebontani kis feladatokra a folyamatot, és
minden nap rászánni egy-két órát.
A nem
sürgős és nem is fontos feladatok azok, amiket egy egyszerű mozdulattal húzzunk
is ki a listáról.
Multitasking előtt gondolkodjunk!
Ez
a szó sokszor megrettenthet minket, mert sok, elvégzetlen feladat lehet a
gyümölcse, ha nem jól csoportosítunk. De ne essünk kétségbe, ha a legjobb
időkihasználás alatt proaktívak vagyunk és nem zavarodottan rohanunk egyik
feladattól a másikig.
Gondoljuk
át, hogy milyen olyan teendőink vannak, melyek általánosságban várakozással
telnek és emiatt megy el vele az időnk. Csoportosítsuk úgy, hogy amíg
várakozunk, mégis ki tudjuk használni az időt.
Vegyük
például, hogy vendégek jönnek hozzánk, fel kellene takarítani, sütni is kellene
valamit vagy legalább leszaladni a boltba egy kis rágcsáért és magunkat is rendbe
szeretnénk tenni. Nézzük úgy a feladataink listáját, hogy ami akadályozni
szokott, például a vizes padló a felmosás után, tegyük két olyan teendő közé,
amikor mégsem okoz gondot.
Például
porszívózzunk majd mossunk fel és amíg szárad a padló, addig menjünk el a
boltba.
Csak 15 perc minden nap
Már
számtalan vizsgálat kimutatta, hogy rendezett környezetben sokkal jobban megy a
munka és a tanulás is. Ahogy Marla Cilley is elmondja könyvében, napi 15
percnyi idő bőven elég ahhoz, hogy rendet teremtsünk magunk körül és egy
online órán sem okoz gondot a háttérben álló fregoli.
Kezdjük
a napunkat egy alapos szellőztetéssel és közben állítsunk időzítőt 15
percre. Meglepődve tapasztalhatjuk, hogy mennyi minden belefér ebbe a negyed
órába. Ha van egy-két olyan gócpont, ahol csak gyűlnek a ruhakupacok és a
pakolnivalók, akkor minden pontra egy külön alkalommal térjünk vissza, mert így
nem rémít vissza minket, hogy mindennel egyszerre kell végeznünk. A jól végzett gócpont
felszámolás után pedig ne felejtsük el megjutalmazni magunkat valamivel.
Listával vásárlás
Nem túl pénztárca-és időbarát, ha a boltba elgondolás nélkül megyünk be csak nézelődni. Persze, néha jól esik, de ezt az időt akár magunkra is fordíthatnánk. Alapvetően egy nagybevásárlást 15-20 perc alatt is el tudunk intézni, ha csak a boltban töltött időt nézzük. Első lépésként írjunk egy listát, hogy mire van szükségünk és próbáljuk az egy kategóriába tartozókat egymás alá írni (pl.: tejtermékek, húsok, zöldségek és gyümölcsök, pékáruk,stb.), így nem kell oda-vissza a boltban járkálnunk.
Ezután
amikor elindulunk, kapcsoljunk stoppert és fussunk versenyt magunkkal vagy egy
barátunkkal. Legyen tétje is a versenynek, tehát aki hamarabb végez, az nyer
valamit. Így rászoktatjuk magunkat arra, hogy ne időzzünk sehol
feleslegesen.
Mi is az az énidő?
Tulajdonképpen
mindenkinek más. Lehet ez sport, olvasás, kreatív tevékenység. Igazából bármi,
ami alatt tudunk befelé figyelni és lazítani. Fontos, hogy kiderítsük,
mi lazít el igazán minket és tudjuk, hogy ez igenis jár nekünk. Az, ha napi fél
órát szánunk arra, ami számunkra kikapcsoló, proaktív, élvezetes; a
hangulatunkon és a hozzáállásunkon is rengeteget változtat.
Ezért
javasoluk mindenkinek napi fél-1 óra olyan énidőt, amit akármivel is töltünk.
Nem kell előre meghatároznunk, hogy mi legyen az, de legyen időnk lazítani,
hogy boldogan tudjunk visszatérni a hétköznapokba. Ne sajnáljuk ezt magunktól.
Hiszen a munka és a sok tanulás után sokkal minőségibb időt tudunk a szeretteinkkel
tölteni, ha önmagunkkal is rendben vagyunk.
Forrás:norberthires.com; Marla Cilley :Káoszstop; Képforrás: norberthires.com; pixabay.com
