A hétvégén elérkezik az idő, ami
minden évben. Október 29-én vasárnap hajnalban 3 óráról 2-re állítjuk óráinkat:
megkezdődik a téli időszámítás. Arra kerestem választ, mi is ennek a
gyakorlatnak az eredete, és hogyan alakult ki egyes országokban.
A nyári, illetve a téli időszámítás,
és az ezekhez kapcsolódó óraátállítás a mesterséges fény előállításához
felhasznált energiával való takarékoskodás miatt született meg. Fontos tudni,
hogy az eredeti, a téli időszámítás volt, tehát az újítás a nyári időszámítás
bevezetése volt. A nyári időszámítást alig száz éve alkalmazzuk, ám ötlete már
sokkal régebbről ered. Először, 1784-ben Benjamin Franklin, amerikai diplomata
és feltaláló érvelt a nyári időszámítás gazdasági haszna mellett.
Ezután 1895-ben egy új-zélandi
rovarszakértő, George Vernon Hudson vetette fel az óraátállítás ötletét.
Eszerint októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább
kellene állítani az időt. Ötletét természetesen nem valósították meg. 1907-ben
az angol William Willett indítványozta, hogy április minden vasárnapján 20-20
perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanannyival visszaállítsák
az órákat, ám indítványát a parlament nem fogadta el többszöri benyújtásra sem.
A nyári időszámítást elsőként az első
világháború alatt, 1916-ban alkalmazták Németországban. Ennek oka az volt, hogy
kevesebb mesterséges világítás előállításával üzemanyagot tartalékoljanak a
háborúra. A központi hatalmakhoz hasonlóan hamarosan az antant országaiban is
bevezették a háború idejére a nyári időszámítást. Az addig érvényben lévő
közép-európai időszámítástól Magyarországon először 1916. április 30-ától 1916.
szeptember 30-ig tértek el, de ezután voltak olyan évek, amikor szünetelt. A
következő években rendszeresen rendeletben történt a nyári időszámítás
bevezetésének kihirdetése. 1921-től lekerült a napirendről ennek használata
nemcsak Magyarországon, de Európában is. Ismételt bevezetésére 1941-től került
sor 1949-ig, a második világháború alatt, szintén megtakarítás céljából. Érdekesség,
hogy Nagy-Britannia a második világháború időszakában dupla nyári időszámítást
használt, hiszen nyáron 2 órával, télen pedig 1 órával előre állította az
órákat.
Magyarországon 1954 és 1957 között
ismét újra használták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata
szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal és
általánossá vált egész Európában. Magyarországon egy 1996-os kormányrendelet
szabályozza az óra átállítást: a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától
október utolsó vasárnapjáig tart; a téli időszámítás október utolsó vasárnapjától
március első vasárnapjáig tart. 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és
Ukrajna is megszüntette az évente két óraátállítást, és az új moszkvai idő az
addigi nyári idő lett.
Az óraátállítást övező vélemények
különbözőek. Van, aki szerint jól működik, és biztosan energiát takarítunk meg
vele; van, aki úgy látja, teljesen mindegy, hogy milyen időszámítás van éppen,
ha szüksége van a villanyra, úgyis felkapcsolja, és nem lát különbséget energia
megtakarítás szempontjából az időszámítások között. Egy internetes portál
közvélemény kutatása alapján, amiben 6000 magyar ember vett részt, 5 magyarból
4 szerint, az óraátállítás jelenlegi formáját el kellene törölni. Kétharmad a
nyári időszámítás megtartását támogatná, a maradék egyharmad két táborra
oszlik: egy részük a téli időszámításra állna át, a másik rész, pedig az
időzónaváltást támogatná.
A Magyar Villamosenergia-ipari
Átviteli Rendszerirányító Zrt. tájékoztatása szerint, a rövidebb nappalokat,
hosszabb éjszakákat hozó időszakra való átállással, évente egy nagyobb város - 30-40
ezer háztartás - éves villamosenergia-fogyasztását, mintegy 120 gigawattóra
energiát lehet megspórolni. Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási
módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és
este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság
idejével. A szakemberek becslése szerint, Magyarország
villamosenergia-fogyasztása a nyári időszak alatt naponta 1,5-3 százalékkal,
vagyis 2-4 ezer megawattórával alacsonyabb, mint télen. Az órák október végi
visszaállítását követően hamarabb sötétedik ugyan, de ez – összevetve azzal az
időponttal, amikor az emberek jellemzően hazaérnek – nem okoz
többletfogyasztást a Zrt. szerint.
Az óraátállítást, a nyári és téli
időszámítás közti váltást ma már világszerte több mint 70 ország csinálja
minden év márciusában és októberében. Az EU tagállamaiban a nyári időszámítás
március utolsó vasárnapjától, október utolsó vasárnapjáig tart: márciusban
éjjel kettőről három órára, októberben éjjel háromkor két órára kell átállítani
óráinkat.
