A
hétköznapok monotonitásába süllyedve, a sok tanulás, munka, elvárások, családi
kötelezettségek közepette jó néhányunknak eszébe jutott már, hogy de jó lenne
itt hagyni ezt az egészet és elmenni világot látni. Legtöbbünk számára ez csak
kósza gondolat marad, ám van néhány kivételes ember, akinek nem. Így történt ez
egy kedves régi osztálytársammal is, aki férjével elhatározta, hogy kiszáll a
mókuskerékből és világot lát. Nekik sem volt könnyű itt hagyni munkát,
karriert, családot, közös otthont, azaz egy stabil, biztonságos életet, de
mégis megtették. Ehhez persze elengedhetetlenül szükséges volt a kitartás,
elengedni tudás és nem kevés kockázatvállalás.
2016
tavaszán felmondtak a munkahelyükön, eladták az autójukat, kiadták a lakásukat
és négy hátizsákkal nekiindultak a nagyvilágnak. Egy éves utat terveztek, ami
sikerült is nekik, 2017 tavaszán hazatértek, de úgy tűnik Magyarország számukra
most csak egy újabb állomás lesz.
Utazásuk
első állomása az Egyesült Államok volt. Ezen kívül jártak Mexikóban, Kubában, Thaiföldön és Kambodzsában, Bangkokban,
Szingapúrban és Új-Zélandon is. Az élményeiket nem egy habos-babos blogban
osztották meg az emberekkel, hanem egy végtelenül őszintében. Nem csak az
általuk bejárt helyek szépségeiről számoltak be, hanem az adott ország negatív
oldaláról is. Igyekeztek a számunkra sokszor idegen és ellentmondó helyi
szokásokat objektíven bemutatni egy európai szemével.
Belepillanthattunk általuk jó néhány ország mindennapjaiba
is, így az USA elképesztő monumentalizmusába, szépségeibe. Egy turista számára,
aki néhány hátizsákból él, nagyon ki kell számolni a napi költségvetést, mert
sok hely nagyon drága és az emberek teljesen más világképpel rendelkeznek, mint
mi, európaiak, ezzel együtt gyönyörű tájakon is járhatunk, mint például Los
Angeles, Las Vegas, a Times Square, Thornhill Beach, Valley of Fire.
Az Egyesült Államokból csak egy ugrás Kuba, ahol iszonyatosan
olcsó az alkohol, mindenhol zene szól, az egészségügyi ellátás kiváló, ezzel
szemben nagyon lepukkant, a turistáknak az étel és a szállás nagyon drága, a
külföldieket, pedig alapvetően nem szeretik.
És ha még tovább távolodunk kis hazánktól, jön Szingapúr, ez
a tiszta, rendezett csodaország, ahol a tömegközlekedés nagyon jó, de minden iszonyatosan
drága, viszont nincs adóteher. Az embernek itt tényleg az a gondolata támad,
hogy jó lenne itt élni.
Kambodzsában a kihagyhatatlan Angkor Wat templom, olcsó a sör
és az étel, a kávék pedig a legkiválóbbak Dél-Ázsiában. Emellett elég nagy
lehúzásról beszélhetünk a vízum és a parkbelépők szempontjából, kosz van és a
közvilágítás is igencsak hiányzik. Novembertől márciusig folyamatosan esküvők
és temetések vannak, amik átlagosan 4 napig tartanak és bárki mehet, ha fizet
belépőt, azaz ajándékot kell venni.
Következő úti célként Új-Zélandot látogatták meg, ami tele van rengeteg látnivalóval és kalanddal. Megpályázható egy úgynevezett ’working holiday’ vízum, amelyet ha megkap az ember, a pályázástól kezdve 1 éve van arra, hogy belépjen az országba, és ha belépett, onnan 1 éve, hogy munkát vállaljon. Lehet például dolgozni áfonyafarmon, ahol biztosítják a szállást és az étkezést is. Önkénteskedésre is van lehetőség, ami jelentheti egy kis helyi kocsma felújítását akár. Szabadidős tevékenységek közül kipróbálhatjuk a homok boardozást, ellátogathatunk a Tongariro Nemzeti Parkba, ahol részt lehet venni egy három napos mini teljesítmény túrán. Nem elhanyagolható tény, hogy ezen a helyen forgatták le a Gyűrűk Ura néhány jelenetét is. A táj csodálatos, az ég éjszakánként gyönyörű csillagos, tiszta kék vizű tavak és aktív vulkánok jellemzik. De kevésbé misztifikált dolgokon is elámulhatunk ebben az országban, mint például a csabai kolbász a boltokban, sőt van olyan hely, ahol egy magyar fiú kürtőskalácsot árul a hétvégi piacon. Bódéja előtt mindig kígyózó sorok állnak. Új-Zéland ezen kívül bővelkedik a számunkra vicces és fura nevű helyekben is, mint Hihi városa vagy a Kaka patak.
Ez csak néhány a sok színes és érdekes úti cél közül. Természetesen
nekivágni a világnak csodálatos, ugyanakkor nehéz is és embert próbáló. Mindez
személyes kapcsolatainkra is hatással van, ha nem egyedül indulunk útnak, és
megerősíti azt. Persze nem minden csak szép és jó, és néha még honvágya is
támadhat az embernek, amikor elmorzsol néhány könnycseppet egy jó gulyásleves
vagy töltött káposzta emlékén elmélázva. Mindez azonban gyorsan leküzdhető,
hiszen olyan kalandokban lehet részünk, amelyek meghatározhatják életünk
hátralevő részét.
