A mém! De pontosan mi az a mém!?
Ezek
az egyes eseményeket, személyeket, történéseket kifigurázó alkotások igen nagy
teret hódítottak az interneten, illetve a különböző közösségi média felületeken
az évek során. Csak, hogy egy egyszerű példával éljek: Hide the Pain Harold,
avagy Arató András stock fotói. A lehető legtöbb módon, formában
összefuthattunk vele az internet bugyraiban.
A
következő pár sorban tegyünk tisztába, hogy miről is van szó! A mém egy olyan
eszme, viselkedés vagy stílus, amely utánzás útján terjed személyről személyre,
és gyakran egy adott jelenséget vagy témát reprezentáló szimbolikus jelentést
hordoz. Átinterpretálva az interneten belülre: felhasználóról felhasználóra
terjednek a világhálón. Hogy legyen mihez hasonlítani, gondoljunk egyszerű
szokásokra, történetekre, amelyek szintén szájról szájra, hagyományok útján
terjednek, avagy a folklórra. Tekinthetünk a mémekre egyfajta internetfolklórként!
Abból
adódóan, hogy különböző alapanyagként szolgáló fotók elérhetőek bárki számára
az interneten, a kifigurázandó elemek pedig adottak a hétköznapi
környezetünkből, így a lehetőség mindenki számára fennáll, hogy mémszerző,
mémkészítő legyen. Ezek az alkotások hasonlóképpen a folklórhoz, folyamatos
változáson mennek keresztül. Ebből adódóan általában nem lehet pontosan
megnevezni, hogy egy-egy mém elkészülte mögött ki áll, avagy kit illetnek meg a
szerzői jogok.
De
mi van olyan esetben, ha a szerző ismert, a mém készültének körülményei pedig
teljesen evidensek? A képlet igen egyszerű: adott egy természetfotós, egy makákó
és egy lopott kamerával készült fotó. Igen,
egészen hihetetlennek hangzik az eset, de valós történésekről van szó. A sztoriról
röviden: a korábban említett fotós, David Slater, egy teljesen hétköznapi
utazásra indult Indonéziába, hogy megörökítse az ott honos üstökös makákókat,
viszont olyan dolog történt, ami az egész eseményt a feje tetejére fordította,
ugyanis az egyikük hirtelen kivette David kezéből a kamerát, és szelfiket
kezdett készíteni vele. Mondani sem kell, a képek pillanatok alatt bejárták az
internetet, és kerültek a képzeletbeli mémlista legfelső fokára. 
A
Wikipédia a nagy sikerek láttán elhatározta, hogy az elkészült képeket feltölti
saját adatbázisára, így mindenki számára teljesen ingyenesen hozzáférhetővé
téve azokat. A fotók leírásában továbbá említést tettek a szerzőről, vagyis a
majomról is. Ezt követően hatalmas vita alakult ki David, valamint a Wikipédia
között a jogdíjakat illetően. A fotós szerint őt illeti a jogdíj, hiszen az ő
felszerelésével készültek a képek, ő finanszírozta az utazást, így a kép az ő
munkájának gyümölcse. A Wikipédia szóvivője szerint pedig senki tulajdonába nem
bocsátható a tulajdonjog, és ennek apropóján került a közkincs kategóriába a
szóban forgó fotó. 
Az
egyik amerikai hírportál által megkérdezett jogász viszont egészen pontos és
tiszta képet adott arról, hogy ilyen esetben mi a teendő, ugyanis, az amerikai
törvényeknek megfelelően, a szerző az a személy lehet, aki hozzájárult a
tartalom elkészültéhez, és jogi szempontból személy csak természetes személy,
vagy gazdasági társaság lehet, röviden: egy ember. Másrészt az állatok az
ottani törvények szerint tulajdonnak, és semmiképpen sem személynek minősülnek.
Ennek értelmében a makákó semmilyen esetben nem lehet a kép szerzője.
A
per azonban több érdekes kérdést is felvet a szerzői jogok kapcsán. A
természetfotós érve, miszerint az ő felszerelésével készült a kép megdől,
mihelyst a makákó helyére egy jogi értelemben vett személyt teszünk. Ugyanis
nem azt illeti meg a jog, akinek a felszerelésével készült a kép, hanem azt,
aki az adott szellemi terméket előállította.
Forrás: jogtudo.uni-miskolc.hu;
origo.hu Képforrás: pinterest.com;
pexels.com
Írta: Kis Zoltán
