A mémek szerzői jogi kérdései, avagy a fotós vagy a makákó a szerző?

A mém! De pontosan mi az a mém!?

Ezek az egyes eseményeket, személyeket, történéseket kifigurázó alkotások igen nagy teret hódítottak az interneten, illetve a különböző közösségi média felületeken az évek során. Csak, hogy egy egyszerű példával éljek: Hide the Pain Harold, avagy Arató András stock fotói. A lehető legtöbb módon, formában összefuthattunk vele az internet bugyraiban.
A következő pár sorban tegyünk tisztába, hogy miről is van szó! A mém egy olyan eszme, viselkedés vagy stílus, amely utánzás útján terjed személyről személyre, és gyakran egy adott jelenséget vagy témát reprezentáló szimbolikus jelentést hordoz. Átinterpretálva az interneten belülre: felhasználóról felhasználóra terjednek a világhálón. Hogy legyen mihez hasonlítani, gondoljunk egyszerű szokásokra, történetekre, amelyek szintén szájról szájra, hagyományok útján terjednek, avagy a folklórra. Tekinthetünk a mémekre egyfajta internetfolklórként!

Abból adódóan, hogy különböző alapanyagként szolgáló fotók elérhetőek bárki számára az interneten, a kifigurázandó elemek pedig adottak a hétköznapi környezetünkből, így a lehetőség mindenki számára fennáll, hogy mémszerző, mémkészítő legyen. Ezek az alkotások hasonlóképpen a folklórhoz, folyamatos változáson mennek keresztül. Ebből adódóan általában nem lehet pontosan megnevezni, hogy egy-egy mém elkészülte mögött ki áll, avagy kit illetnek meg a szerzői jogok.  

De mi van olyan esetben, ha a szerző ismert, a mém készültének körülményei pedig teljesen evidensek? A képlet igen egyszerű: adott egy természetfotós, egy makákó és egy lopott kamerával készült fotó.  Igen, egészen hihetetlennek hangzik az eset, de valós történésekről van szó. A sztoriról röviden: a korábban említett fotós, David Slater, egy teljesen hétköznapi utazásra indult Indonéziába, hogy megörökítse az ott honos üstökös makákókat, viszont olyan dolog történt, ami az egész eseményt a feje tetejére fordította, ugyanis az egyikük hirtelen kivette David kezéből a kamerát, és szelfiket kezdett készíteni vele. Mondani sem kell, a képek pillanatok alatt bejárták az internetet, és kerültek a képzeletbeli mémlista legfelső fokára. 

A Wikipédia a nagy sikerek láttán elhatározta, hogy az elkészült képeket feltölti saját adatbázisára, így mindenki számára teljesen ingyenesen hozzáférhetővé téve azokat. A fotók leírásában továbbá említést tettek a szerzőről, vagyis a majomról is. Ezt követően hatalmas vita alakult ki David, valamint a Wikipédia között a jogdíjakat illetően. A fotós szerint őt illeti a jogdíj, hiszen az ő felszerelésével készültek a képek, ő finanszírozta az utazást, így a kép az ő munkájának gyümölcse. A Wikipédia szóvivője szerint pedig senki tulajdonába nem bocsátható a tulajdonjog, és ennek apropóján került a közkincs kategóriába a szóban forgó fotó. 
Az egyik amerikai hírportál által megkérdezett jogász viszont egészen pontos és tiszta képet adott arról, hogy ilyen esetben mi a teendő, ugyanis, az amerikai törvényeknek megfelelően, a szerző az a személy lehet, aki hozzájárult a tartalom elkészültéhez, és jogi szempontból személy csak természetes személy, vagy gazdasági társaság lehet, röviden: egy ember. Másrészt az állatok az ottani törvények szerint tulajdonnak, és semmiképpen sem személynek minősülnek. Ennek értelmében a makákó semmilyen esetben nem lehet a kép szerzője.

A per azonban több érdekes kérdést is felvet a szerzői jogok kapcsán. A természetfotós érve, miszerint az ő felszerelésével készült a kép megdől, mihelyst a makákó helyére egy jogi értelemben vett személyt teszünk. Ugyanis nem azt illeti meg a jog, akinek a felszerelésével készült a kép, hanem azt, aki az adott szellemi terméket előállította.

Forrás: jogtudo.uni-miskolc.hu; origo.hu Képforrás: pinterest.com; pexels.com
Írta: Kis Zoltán


További híreink
Hogyan gazdálkodjatok a melódepós fizetésetekkel?
szeptember 01.
4 perces olvasmány

Ugye milyen jó érzés, amikor megérkezik a fizetés a számlátokra?
Mémgyár: top legjobbak szerintünk
augusztus 05.
2 perces olvasmány

Sokszor használjuk őket a mindennapok során, vannak kedvenceink, ámde tudjuk, hogy mik is azok a mémek és honnan is erednek?
Meddig érvényes a 2019/2020 I. féléves matrica?
június 19.
1 perces olvasmány

Továbbra is tudtok diákként velünk dolgozni!
Mobil Depó
Értesülj az elsők között az új munkákról, kövesd a
Mobil-Depót a Facebookon is!