Skynet? Pontosan miről
is van szó? – tehetitek fel a kérdést, azonban aggodalomra semmi ok, hiszen
elhoztuk Nektek a választ!
A Skynet lényegében egy
olyan mesterséges intelligenciának feleltethető meg, amely gonosz és a világot
elpusztítani akaró szoftver és robot formáját ölti. A Skynet evolúciója még a
kezdeteknél tart csupán, ámbár a modern hadseregek is bevonták már a
működésükbe. Igaz, az irányítást nem adták a mesterséges intelligencia kezébe,
azonban a seregek parancsnokait egy ideje a különböző szoftverek segítik a
lehető legoptimálisabb döntés meghozatalában.
Felmerülhet a kérdés,
hogy abban a Terminátoroktól mentes alternatív valóságban, ahol a T800-101-es
modell Kalifornia kormányzója, és amelyben mi is tengetjük mindennapjainkat,
előfordulhat-e, hogy egy számítógép egyszer csak tömegpusztító szuperhatalommá
fejleszti magát.
A válasz igen egyszerű, illetőleg kifejezetten lényegre törő: nem! Ahogy említettük, a modern harcászat már igénybe veszi a mesterséges intelligencia adta valamennyi lehetőséget, azonban a robotok már sokkal korábban is jelen voltak, mint ahogy azt gondolnák. A második világháború során a német csapatok már bevetették – a nevével nem igen párhuzamba hozható – alig derékig érő Góliát névre keresztelt távvezérelhető minitankokat, amelyek képesek voltak robbanószert cipelni az ellenséges vonalakon túlra, míg válaszképpen a szovjet erők teletankokkal vágtak vissza, amelyek átalakított T-18-as és T-22-es tankok voltak, és szintén biztonságos távolságból lehetett őket irányítani.
Az
első robotokat a Skynet ébredése előtt három évvel, már 1994-ben helyezte
hadrendbe az amerikai hadsereg légiereje: a Predátort. Kezdetben felderítő
feladatokat végzett el, majd később rakétákkal szerelték fel, és vetették be
terepen a Balkánon, Afganisztánban és Irakban is. Az RQ1-Predátorok hasonlóan a
korábban említett tankokkal, távvezérléssel működtethetőek, nem mellesleg a
fejlett robotpilótának köszönhetően bármely szélviszonyban és terepen képes
tartani az előre betáplált célt. Ez azonban a mesterséges intelligenciától
messze áll, hiszen a robotpilóták egyelőre nem tudnak önállóan reagálni egy
támadásra, maximum az előre beprogramozott eshetőségekre képes reakciókat adni.
Azt
említeni sem kell, hogy számtalan hadsereg irreálisan magas összeget költ a
harci robotokra és egyéb hadászati eszközökre, azonban felmerülhet egy újabb
kérdés, miszerint miért nem vetik be ezeket éles helyzetben. A válasz pofon
egyszerű: azért nem kerülnek alkalmazásra olyan berendezések, amelyek maguk
választanak célpontot, és önállóan reagálnak, mert a
mesterségesintelligencia-kutatás sem tart azon a szinten, illetőleg súlyos
etikai aggályokat vet fel ezen eszközök igénybevétele éles bevetés alkalmával.
A robotokat ezen túl azért sem vetik be, mert a hidegháború utáni, erős médiajelenléttel bíró háborúk esetében alapvető szempont, hogy a hátország tagjainak körében minél pozitívabb képet fessenek a hadseregről, míg a robotoktól az emberek többsége viszolyog.
Azonban nem véletlen, hogy a hadseregek olyan nagy energiát fektetnek az automata fegyverrendszerek fejlesztésébe, ugyanis lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy emberi áldozat nélkül következzen be a nagy összecsapás. Nem utolsó sorban, ezek a rendszerek elképesztő sebességgel képesek lefuttatni az egyes lehetőségeket, amelyre egyetlen katona sem lenne képes, éles bevetés során végképp nem. Lényegében sokkal jobban átlátják a harci helyzeteket, mint egy hús-vér katona.
Ezeket a rendszeresek pontosan az első Terminátor film megjelenésének környékén, azaz a 80-as évek közepe táján kezdték el használni, és azóta igénybevételük fellendült. Mivel egyre több a feldolgozásra váró információk mennyisége, ezért a harcászati szoftverek egyik fontos feladata, hogy ebből az információhalmazból a vezetés számára is átlátható képet hozzanak létre.
A hadászaton túl, az élet rengeteg más területén jelen van a mesterséges intelligencia:
- online vásárlás és hirdetések: a mesterséges intelligencia alapját képezni a személyre szabott hirdetéseknek, hiszen a korábbi keresések és vásárlások után a lehető legpontosabb képet alakítja ki a felhasználóról.
- internetes keresés: a keresőmotorok a
felhasználók által rendelkezésre bocsátott hatalmas adathalmazokat elemzik és
olyan találatokat mutatnak, amelyek relevánsak.
- gépi fordítás: a fordító szoftver, legyen szó írott vagy szóban elmondott szövegről, a mesterséges intelligenciára támaszkodik a fordítások biztosítása és fejlesztése érdekében.
- okosautók: az autók már használják az AI-al működő biztonsági funkciókat. Az Európai Unió hozzájárult különböző automatizált érzékelők előállításához, amelyek észlelik a lehetséges veszélyes helyzeteket és segítenek kivédeni a baleseteket.
Forrás:
www.index.hu;
www.europarl.europa.eu
Képforrás:
pexels.com
Írta: Kis Zoltán
