A mai világban, amelyet a gyorsan változó üzleti szféra
dominál, elengedhetetlen tényezővé vált a kreativitás, amennyiben a cégek
versenyelőnyhöz kívánnak jutni. Sőt, a kreativitás a munkahelyi teljesítmény
egyik legalapvetőbb mozgatórugója is lehet.
Az innováció és a kreativitás lényegében kéz a kézben járó
fogalmak, és egy ilyen tulajdonságokkal bíró szervezeti kultúra nemcsak
megerősítheti az elkötelezettséget, ellenben felhajtó hatású is lehet, ha az
egyéneket vagy akár a nagyobb csapatokat vesszük górcső alá. Ösztönözheti őket
arra, hogy jobb teljesítményt érjenek el.
Ebben a cikkben elhoztunk Nektek néhány fontos gondolatot a
kreativitás teljesítményre gyakorolt hatásairól, illetve bemutatunk pár
módszert, amelyek igénybevételével kialakíthattok egy kreatívabb és
eredményesebb munkakörnyezetet.
Szóval, miképpen befolyásolja a kreativitás a teljesítményt?
hatékonyabb problémamegoldás:
a kreativitás meglétének eredményeképpen a problémamegoldási képesség javulni
tud, hiszen teljesen új aspektusból, szemszögből vizsgálhatóak a problémák.
- fokozott innováció:
a kreatívan gondolkodók jellemzően innovatívabbak is, hiszen képesek olyan nem
összetartozó elemeket, ötleteket és koncepciókat összekapcsolni, amelyeket más
embertársaik nem, valamint képesek külső szemlélőként tekinteni a folyamatra,
így új megoldásokat tudnak találni a kihívásokra. 
fokozott rugalmasság és reziliencia:
a kreatív személyek sokkal könnyedebben tudnak alkalmazkodni, adaptálódni egy
hirtelen megváltozott környezethez, gyorsabban észrevehetik az üzleti és
gazdasági trendeket, és sokkal nagyobb eséllyel vállalnak kockázatot is.
hatékonyabb termék- és szolgáltatásfejlesztés:
a kreatív karakterek észreveszik azokat a felhasználói és ügyféligényeket,
amelyet eddig nem kerültek kielégítésre, és ezek igények mentén egy új terméket
vagy szolgáltatást hozhatnak létre, amellyel jelentősen növelik a cég
eredményességét, ami nem utolsó sorban a profitra is nagy hatással van.
folyamatos fejlődés:
a fejlődés egyfajta üzemanyag számunkra, és ezzel képesek jelentős mértékben
hozzájárulni a cég versenyelőnyéhez.
Ezen
a ponton felmerülhet egy újabb érdekes kérdés, mégpedig, hogy milyen
módszerekkel fejleszthető a kreativitás a magasabb teljesítmény érdekében?
gamification, avagy a játékosítás:
már Magyarországon is egyre nagyobb közérdeklődésre tesznek szert a játékosítás
alapú képesség-fejlesztő programok, amelyek lehetővé teszik, hogy a résztvevők
játékos módon sajátíthassanak el értékesítési vagy vezetői készségeket.
Amennyiben a teljesítménynövelés a célod, találj ki olyan játékosított
rendszert, amiben szórakozva, játékos módon ösztönözheted a munkavállalókat.
Például remek megoldás lehet egy pontrendszer kidolgozása, ahol a munkavállalók
pontokat gyűjthetnek, szintet léphetnek és meghatározott pontszám esetén
valamilyen jutalomban vagy díjban részesülhetnek. Amennyiben ilyen jellegű
program kialakításán töröd a fejed, érdemes lehet bevonni a munkavállalókat is
a folyamat kidolgozásába, hiszen ezesetben ők is képesek lehetnek kiadni
magukból a bennük lévő kreativitást.
innovatív kultúra:
a kreativitás úgy erősíthető a szervezetben, ha lehetőséget adsz a nyitott és
transzparens kommunikációra, illetve, ha az ötletek és gondolatok szabadon
áramolhatnak. A hagyományos szervezeti kultúra egyik hátulütője lehet az, hogy
a munkavállalók nem merik megosztani a gondolataikat, attól tartva, hogy annak
majd valamely negatív következménye lesz. Ahhoz, hogy a kreativitás a felszínre
törjön, érdemes elgondolkodni például az értekezleti kultúra megreformálásán,
hogy minden résztvevő aktívan szerepet tudjon vállalni.
idő és hely megteremtése:
az időbeli korlátok, a szűk határidők és egy nagyon gyors ütemű munkakörnyezet
gátat szabhatnak a kreativitásnak. A Google szervezeti kultúrájának egyik
kulcsfontosságú része, hogy a hét egyik napján minden dolgozó valamely kreatív,
a mindennapi munkájától eltérő feladatot végez: belenézhetnek valamelyik másik
csapat munkájába, új ötleteket dolgozhatnak ki, de akár új lehetőségekkel is
kísérletezhetnek! A kreativitás érdekében alakíts ki olyan környezetet,
amelyben mind az idő, mind a hely rendelkezésre áll arra, hogy a munkavállalók
kiélhessék kreativitásukat.
tanulás és folyamatos fejlődés
támogatása: a kreativitás serkenthető olvasással, tanulással és
új készségek elsajátításával egyaránt. Ha azt szeretnéd, hogy a legjobb ötletek
és a magasabb szintű teljesítmény legyen jellemző a cégedre, akkor biztosíts
tanulási lehetőséget a dolgozóknak! Szervezz nyelvi kurzusokat vagy küldd el a
legjobb szakembereidet továbbképzésre, szakmai konferenciákra!
Összegezve:
mi teszi kreatívvá a kreatív személyt? A kíváncsiság, a felfedezés öröme, a
kísérletezési vágy, a kockázatvállaló készség, a késztetés arra, hogy máshogyan
lássák a világot! A kreativitás fejlődéséhez pedig a megfelelő közeget az
alacsony autoritás, a szabad teret adó légkör és a biztonságos kapcsolat nyújt.
Néhány kreativitást növelő gyakorlat, amelyeket kár lenne nem kipróbálni!
ötletláda készítése:
készítsetek közösen egy ötletládát, amelybe a munkavállalók bedobhatják egy-egy
felmerült problémával kapcsolatos megoldási javaslataikat! Fontos minden
alkalmazott tudtára hozni, hogy bárki tehet a dobozba javaslatot.
meetup:
lehetővé teszi az azonos ügy iránt önszorgalomból érdeklődök közös
találkozóját, amelynek keretei között a megoldás felé terelődik a beszélgetés –
ennek formája lehet szabad asszociáció, brainstorming vagy más kreatív
gondolkodási technika. 
felhőnézegetés:
a formák asszociatív felismerése jó módja az elme működésének fokozására!
jobb agyfélteke:
a bal agyfélteke funkcióit igénybe vevő elakadás esetén érdemes a jobb
agyfélteke aktivitását fokozni! Firkálgass, gyurmázz, mozogj, játssz!
munkatér:
a rendelkezdésre álló munkatér átrendezésével előidézhetsz egy másfajta
„zavart”! Amíg abban kiigazodsz, megeshet, hogy más területen is rájössz
valamire.
Most,
hogy áttekintettük, hogy mit tehetsz, hogy a kreativitás mind egyéni, mind
szervezeti szinten fejlődjön, fontos figyelembe venni azt is, hogy milyen
tényezők ássák alá a munkavállaói kreativitást!
önállóság hiánya:
a vezetők könnyen beleesnek abba a hibába, hogy nem adnak elég mozgásteret a
dolgozóknak, és megmondják, hogy pontosan mit csináljanak. Nem kérdeznek,
csupán utasításokat adnak, ez pedig gyorsan kiülheti a munkavállaló
kreativitását! Ehelyett: kérdezz, érdeklődj, hallgass! Bátorítsd őket, hogy
mondják el a véleményüket, adjanak ötletet, éljék ki a kreativitásukat!
teljes kép átlátásának hiánya:
a nagyobb vállalatok esetén előfordulhat, hogy a dolgozók nem teljesen látják,
értik, hogy mi is pontosan a cég célja, és ebből adódóan azt sem, hogy pontosan
miért dolgoznak. Érdemes minden célkitűzés alkalmával bevonni a dolgozókat is!
túlzott bürokrácia:
a túlzott formalitás, a szigorú szabályok, a rugalmatlanság mind az innováció,
a kreativitás ellen szólnak! Ahhoz, hogy valaki kibontakoztathassa a benne
rejlő kreatív erőket, fontos, hogy túllépjen a korlátokon.
elismerés hiánya:
jelen esetben nem az anyagi elismerésre gondolunk, hanem a szóbeli dicséretre,
az elismerő szavakra. Fontos, hogy a vezető ne csak akkor jelezzen vissza,
amikor valami hiba következik be, hanem akkor is, ha valamit jól csinálnak a
dolgozók!
konstruktív vita hiánya:
a vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek a konfliktuskezelésre, a munkavállalókat
tréningekre küldi és próbálják még csírájában elfojtani a kialakuló
konfliktusokat, sokszor még a konstruktív vitáknak sem adnak teret. Ez azt
eredményezi, hogy a kollégák kevésbé osztják meg egymással a véleményüket,
aminek következtében a kreatív ötleteket is magukban tarthatják.
A
fenti módszerek alkalmazásával elősegíthető a szervezetben megbújó kreatív erők
felszínre hozatala, valamint az egyének és a csoportok rejtett erőforrásainak
kibontakozása. A kreativitás a versenypiacon is előnyösen pozícionálja a
szervezetet a folyamatosan változó ipari trendek tengerében.
