Az erdőben kirándulva már biztosan
találkoztál a fára festett különböző jelzésekkel; színes csíkokkal, körökkel,
háromszögekkel és keresztekkel. Természetesen ezek nem csak dekorációs elemek,
hanem útvonalakat és úticélokat jelölnek, hogy segítsék a tájékozódást. Ezek
közül a leghíresebb hazánkban a kék vonallal jelölt Országos Kéktúra. A közel
száz évvel ezelőtti elképzelésen alapuló kezdeményezést a története és a
hozzákapcsolódó hagyomány teszi igazán különlegessé.
Magyarországon 1930 táján indult meg a
turistajelzések egységesítése, ezzel együtt pedig felmerült az igény egy
tájegységeket összekötő, országot átszelő turistaútvonal kialakítására. Az
eredetileg Írottkőtől Tolvaj-hegyig tartó vonal területén a legtöbb jelzést már
kékkel festették fel, így az eredetileg pirossal jelölni tervezett út többi
elemét is kékkel festették fel. A kezdeti szakasz a Magyar Turista Egyesület
javaslata alapján végül 1938-ra készült el tíz év munkája után. Ebben az évben
a Magyar Turista Szövetség meg is nyitott az útvonalat, ezzel ünnepelve
fennállásának 25. évfordulóját. Az ünnepélyes megnyitóval nyitótúrát is
tartottak, amit Szent István turistavándorlásnak neveztek el a király halálának
900. évfordulójáról megemlékezve.
A világháború idején több területet is
először Magyarországhoz, majd ismét a határos országokhoz csatoltak. Amikor
Magyarországhoz tartoztak Kárpátalján és Észak-Erdélyben is megkezdődött a kék
jelzés felfestése, viszont ezek a szakaszok végül nem kapcsolódtak az eredeti
egységhez. 
Az útvonal eredeti része ugyan megmaradt a
világháború alatt is, viszont ez az időszak nem volt alkalmas a túrázásra. Az
1950-es évek elején azonban elindult a túramozgalmak szervezése. Ebben a
korszakban jellemző volt a szervezett, közös sportolás, amire ezeket a kezdeti
mozgalmakat is rá lehetett építeni. A Budapesti Lokomotív Sportkör volt az első
egyesület, ami a természetjáró szakosztálya számára túrákat a kékkel jelölt
útvonalra. Kezdetben csak a szakosztály tagjai vehettek részt a
túramozgalomban, amelyet Tapolca és a Tolvaj-hegy közötti részre szerveztek és
25 túraszakaszra osztottak az ötletgazdák. A teljes táv teljesítését az
egyesület jelvénnyel díjazta. A túramozgalom kidolgozásakor az irányelv az
volt, hogy teljesíthető és élményszerű legyen a feladat, ezért nincs időkorlát,
ami alatt teljesíteni kell a távolságot, viszont szép tájakon vezet végig az
út. Idővel a teljesítés lehetőségét kiterjesztették a vasutas szakosztályokra,
majd a szakosztályokon túlra is. Az évtized végére hosszabbra nyúlt az útvonal
a Vasutas Szakszervezet új kéktúra füzetet adott ki, amiben térképvázlatok és
legfontosabb látnivalók, mint templomok, várak, kaptak helyet.
Ahogy a kéktúrázás híre és népszerűsége
terjedt, nem csak a résztvevők, de a szervezők is megváltoztak. 1961-ben a
Magyar Természetbarát Szövetség elkarolta az Országos Kéktúra Mozgalmat és
átvette a szervezést. A következő években hosszabbították a túraútvonalat és
1976-ra már 1083 km lett a kijelölt távolság. 
1979 volt az egyik legjelentősebb év a
Kéktúra történetében, ugyanis július 31. és október 14. között forgatta a
Magyar Televízió ikonikus. Másfél Lépés Magyarországon című sorozatát. Rockenbauer
Pál rendezőként irányította a tízfős stábot, Peták István pedig szerkesztőként
járult hozzá a program elkészültéhez. A 14 részes film a forgatócsoport gyalog,
turistaként járja végig az akkor 1124 km hosszú túraútvonalat és dokumentálja a
tájat. A Magyar Televízió nézettségének köszönhetően ez az ország lakosainak széles
köréhez juttatta el a kéktúrázás hírét és tette népszerűvé az útvonalat. Alapos
előzetes felkészülésnek köszönhetően a film nem csupán a természeti környezetet
mutatta be, hanem településeket, műemlékeket, és egyéb érdekes nevezetességeket
is felvillantott, részletesen tárgyalt. Nem csak a szépséget, de a túrázással
járó nehézségeket, mint a turisztikai infrastruktúra hiányát vagy a demográfiai
problémákat is bemutatta a sorozat, ami csak erősítette a közvetlenség érzetét
és a dokumentarista stílusjegyeket.
Az útvonal a kezdetektől szakaszokra van
osztva és az egyes szakaszok teljesítésekor pecsétet lehet kapni az előre
megvásárolt igazolófüzetbe. Ezt a füzetet többször is átdolgozták és újabb
formában kiadták a szervezők az útvonal bővülésének megfelelően. Ilyen jelentős
bővítés volt például, amikor 1989-ben leomlott a vasfüggöny, így magyar
oldalról is el lehetett látogatni az osztrák határra épült Írott-kő kilátóhoz,
ami ezzel a nyugati végponttá vált. Ugyanezen évben megszületett a
Dél-dunántúli Kéktúra is. Ez az eredeti útvonalhoz nem kapcsolódott, viszont
annak a népszerűsége tette lehetővé újabb vonalak kialakítását. 1996-ra pedig
elkészült az Alföldi Kéktúra is. Végül ezen három szakasz összekötésével
kialakult a teljes országot körbefogó, 2584 km hosszú Országos Kékkör, amelyen
összesen 296 bélyegzőhelyet létesítettek. 
Nem csak Magyarországon vált népszerűvé a
túrázás és hozzá tartozó útvonalak kialakulása. A magyar kéktúra útvonalakkal
párhuzamosan Európa más országaiban is kiépültek hosszútávú vándorutak. 2001-re
készült el sok ország együttműködésével egy közös útvonal, amin megrendezték az
Európa-túrát.
A magyar Kéktúra tehát több kisebb és
nagyobb települést, köztük a fővárost is érinti, így legtöbbünknek nem kell
órákat utaznia, hogy részesüljön a kéktúrázás élményében. Legyen szó az
otthonunkhoz legközelebbi szakaszról vagy akár az ország egy számunkra
ismeretlen részéről, a Kéktúra kiváló lehetőséget nyújt az aktív
kikapcsolódásra. Alkalom ez arra, hogy közelebb kerüljünk a természethez, a
mindennapokból kiszakadva kicsit megnyugodjunk, rácsodálkozzunk a minket
körülvevő világra, és arra is, hogy kapcsolódjunk az útvonalat előttünk
bejárókkal. A túrázás szeretete és a felfedezés öröme köt össze minket azokkal,
akik az elmúlt száz évben megálmodták, kialakították, és hozzánk hasonlóan
bejárták az Országos Kéktúrát.
források: kektura.hu, termeszetjaro.hu
képek forrása: Kéktúra hivatalos facebook
oldala, unsplash.com
