A felvételi ponthatárokat és eredményeket már kihirdették, és még mindenki élvezheti a nyarat, de már ilyenkor el kell kezdeni a szálláskeresést a városban, ami szeptembertől a következő néhány évre a hallgató otthona lesz. Sokan költöznek el ilyenkor otthonról, kezdenek teljesen új fejezetet, és igyekeznek ehhez megtalálni a tökéletes szállást. Az objektív tényezők, mint városon belüli elhelyezkedés, lakbér, felszereltség mind befolyásolják az élményt, viszont a többi lakóval való viszony talán még ennél is meghatározóbb.
Albérletbe költözve a saját szobánk
továbbra is megmarad a privátszféránknak, ahova el tudunk vonulni. amikor
magányra vágyunk, elfogyott a szociális energiánk vagy éppen koncentrációt
igénylő házit kell megírni. A kollégiumban még erre sincs lehetőség, mert a
magyar egyetemek több ágyas szobákat kínálnak, így itt szinte tényleg 24 órában
más emberekkel van körülvéve a hallgató. Ennek megvannak a maga nehézségei,
viszont támogató közösségi élményt is kaphatunk tőle.
Minden együttélés során a legfontosabb a
kompromisszum készség, illetve ennek a kölcsönössége. Amikor csak az egyik fél
hajlandó alkalmazkodni a másikhoz, akkor az hosszú távon belső frusztrációt
okoz, ami az egész viszonyt elrontja. Ezért fontos már a kezdetektől
megállapítani a szükséges kompromisszumokat. Frissen összeköltözve nem is
ismerjük a többieket, így talán könnyebb határozottnak lenni, hiszen nem kell
attól tartani, hogy egy barátunkat, közeli ismerősünket rosszul érinti, ha
valamilyen problémát felhozunk.
A kompromisszum mellett a másik fontos alap
eleme a jó együttélésnek a kommunikáció. A szoba- vagy lakótársak nem tudják
olvasni egymás gondolatait. Attól, hogy valami számunkra alapvetés és
egyértelmű, más lehet, hogy bele sem gondol, ezért fontos nyíltan és
egyértelműen kifejezni magunkat. Mindez szépen hangzik, de talán kicsit távoli,
így gyakorlati példákon keresztül is illusztráljuk a sikeres kompromisszumot és
kommunikációt albérleti vagy kollégiumi helyzetekben.
Mivel az összeköltözés előtt nem kell
kitölteni életmódra és életvitelre vonatkozó kérdőívet, egyáltalán nincs arra
garancia, hogy hasonló életet folytató személyekkel raknak egy szobába vagy
albérletbe. Problémákat okoz, amikor egy késő éjszakáig fennmaradó és egy korán
alvó, de kora reggel kelő ember kerül össze. Az egyikük lehet, hogy este szeret
házit írni, kikapcsolódni, beszélgetni, míg a másik már kilenckor lekapcsolná a
lámpát, ha tehetné és másnap reggel hatkor kezdene inkább bele ezekbe a feladatokba.
Egy albérletben elég azt megbeszélni, hogy mik a „csendes órák” a lakásban.
Például megegyezhet minden lakó abban, hogy este 11 és reggel 7 között nem
zajong senki. Van, hogy a zajt is máshogy definiálják az emberek, így lehet
specifikusabban rögzíteni, hogy ezek között nem lehet barátokat áthívni, a
közös terekben zenét hallgatni vagy sorozatot nézni. porszívózni, hajat
szárítani, konyhai eszközökkel csörömpölni vagy a szobákban üvöltetni a zenét.
Némi hozzászokásra szükség lehet, viszont ezek alapvetően egyik félnek sem
okoznak túlzott kellemetlenséget, viszont segít megőrizni az éjszakai pihenés
lehetőségét. Egy koli szobában is igaz mindez a zajongásra, viszont mivel ott
mindenki egy légtérben alszik, már az is zavarja az alvást, ha valakinek fel van
kapcsolva a lámpája vagy az asztalnál gépel. A kollégiumokban vannak közös
helyiségek, amik nem kapcsolódnak közvetlenül a szobákhoz, hanem a folyosóról
besétálva bárki használhatja tanulásra, telefonáslásra, társasjátékokra,
beszélgetésre. Így abban például meg lehet egyezni a szobatársakkal, hogy
legkésőbb éjfélkor lámpaoltás van a szobában, és aki utána világosban akar
lenne, az a közös helyiségeket használhatja. Emellett természetesen
alapvetésnek kell lennie, hogy aki éjszaka elmegy bulizni és későn vagy
hajnalban ér vissza, az a lehető leghalkabban érkezik meg és fekszik le, hogy
ne ébressze fel a többieket, hiszen elsősorban a pihenésre vannak a kollégiumi
szobák, főleg éjszaka.
Az esti villanyoltás és reggeli ébredés
mellett a tisztaság és rend fenntartásában is vannak egyének közötti eltérések.
Az irányadó szabály ezzel kapcsolatban, hogy a saját területén, legyen az egy
albérleti szoba vagy egy kollégiumi ágy és szekrény, mindenki annyira koszos és
rendezetlen lehet, amennyire csak szeretne, viszont a közös tereket tisztán és
rendben kell tartani. Ez vonatkozik arra, hogy főzés és evés után mindenki
elmosogatja a saját edényeit, nem hagyja a mosogatóban abban bízva, hogy majd a
következő embernek szüksége lesz rájuk és eltakarít. De arra is, hogy ha
kifolyik az olaj a padlóra, azt fel kell törölni, a romlásnak indult zöldséget
ki kell dobni. A közös kollégiumi szobában még fontosabb a rend és tisztaság,
mert amint lelép valaki az ágyáról vagy feláll az asztaltól máris közös térben
találja magát, ahol nem akar más koszába lépni. A magunk utáni rendszeres
feltakarítás mellett hatásos lehet egy közös takarítási rendben való megegyezés
is. Ilyenkor be van osztva, hogy melyik héten ki takarítja a közös részeket.
Mindenkinek van annyi ideje, hogy néhány hetente egyszer ezt megcsinálja,
viszont sokkal kevesebb időt vesz igénybe egy embertől, mintha minden
alkalommal neki kellene elvégeznie. A takarítószereket lehet felváltva
beszerezni vagy akár el is lehet osztani az árukat, ha a közösség nagyon
ragaszkodik a teljesen megegyező kiadásokhoz. Az előzetes takarítási
megegyezéssel azt is elkerülhetjük, hogy hetente azon kelljen vitatkozni, ki
nem takarított még az adott hónapban, kin van a sor, és ki az, aki mindig
elkerüli a feladatát.
Az együttélésnél fontos tudatosítani
magunkban, hogy nem csak a mi
privátszféránk csökken le, de másokéba is belelógunk. Ezt fontos például
vendégfogadáskor átgondolni. Kollégiumban vagy albérletben lakva is sokan szívesen
fogadnak vendéget, hiszen ez egy jó lehetőség arra, hogy a látogatónak
megmutathassák az új egyetemüket anélkül, hogy fizetni kellene a szállásért,
illetve ez egyszerűen egy jó lehetőség a kapcsolatok fenntartására, hiszen
sokszor egyszerűbb a barátokat csak áthívni, mint egy közösen megfelelő
helyszínt és időpontot találni. Az albérletben nem okoz sok kellemetlenséget a
többi lakótársnak, ha egyikük egy vendéget hív a saját szobájába egy napra vagy
egy délutánra, hiszen oda el tudnak vonulni és nem zavarják a többi lakót.
Viszont, amikor egy vagy akár több éjszakára is maradna a vendégünk,
mindenképpen előre egyeztetni kell a többi lakótárssal, hiszen egy hosszas
vendégség azt jelenti, hogy a fürdőszobán és konyhán is hirtelen többen
osztoznak és nyilván több ember zajosabb is. A jó lakótársi viszonyban teljesen
működnek az ilyen megbeszélések, hiszen a vendégfogadó már csak udvariasságból
is bejelenti, hogy vendéget szeretne fogadni, a többiek pedig beleegyeznek,
hiszen számukra ez nem jár hatalmas negatívumokkal. A jó együttélésnél mindenki
lehetőséget kap arra, hogy vendégeket hívjon, viszont nem él vissza ezzel és
invitál állandóan másokat a lakásba.
A kollégiumban ez még kényesebb kérdés,
hiszen a közös szoba két-három-négy másik embernek is a privátszférája, akinek
joguk van hozzá és a nyugalomhoz, amit ez kínál. Ezért itt még egy nappalra
áthívott vendéget is előre meg kell beszélni a többiekkel. Nem lehet csak a
semmiből egy számukra ismeretlennel beállítani miközben tanulhatnak,
pihenhetnek vagy akár alhatnak is. Érdemesebb a kolik közös tereit, mint
konyhát, tanulót vagy társalgókat használni, ha mindenáron oda szeretnénk
elhívni egy ismerősünket. Mindemellett a kollégiumokban is van lehetőség
éjszakai vendégfogadásra. Az adott intézmény szabályozásai alapján ez lehet a
saját szobában, vagy lehetnek kifejezetten vendég szobák is erre a célra.
Természetesen itt is egyeztetni kell a többiekkel. Egy jó szobatársi viszonyban
meg lehet egyezni olyan elrendezésekben, ami mindenkinek megfelel, például az
egyik szobatárs amúgy is hazamegy hétvégére, így beleegyezik, hogy a másik
meghívja egy barátját, aki a szobatárs ágyában alhat a hétvégén. Viszont nem magától
értetődő, hogy ha bejelentjük vendégfogadási szándékunkat, akkor a többieknek
bele kell egyeznie. Előfordulhat, hogy valaki egy nagy vizsgára készül, így
éjjelt-nappallá téve órára jár vagy a koliban tanul és egy vendég nagyon
zavarná és kizökkentené ebből. Viszont ilyenkor is kompromisszumra lehet jutni,
és egy héttel későbbre időzíteni a látogatást, amikor nem zavarja annyira az
eredetileg koliban lakókat.
Végül megemlítenénk néhány általános
együttélési szabályt, amik egyértelműnek tűnnek, de mégis vannak, akik
elfelejtik. Például, fontos reggel időben felébredni ahhoz, hogy valaki beérjen
órára vagy dolgozni, viszont nem szükséges, hogy egy lakó ébresztőjére keljen
mindenki más is az adott emeleten. Ha mélyen szoktál aludni, próbálj meg
rezgést beállítani az ébresztőhöz, vagy vegyél fel okos órát, ami rezeg a
csuklódon és ezzel is felébreszt, de igyekezd elkerülni, hogy az egész
kollégiumi szobát vagy lakást felverd, hiszen attól, hogy neked hatkor szól az
ébresztőd, másnak lehet, hogy pont az az egyetlen reggel, amikor kicsit tovább
tudna aludni. Alapvető figyelmesség ez, de sokat jelent. Ugyanez igaz a reggeli
induláshoz vagy esti alvást megelőző készülődésre is. Ha nagyon korán reggel
vagy este nagyon későn jutsz el a fogmosáshoz, arcmosáshoz, sminkeléshez,
válassz egy olyan helyiséget, ahol mások nem alszanak. Sok kollégiumi szobában
van mosdókagyló és tükör, ami napközben nagyon praktikus, viszont amikor
hajnalban a többiek még alszanak, használd inkább a folyosón található közös
fürdőszobát a szépítkezésre, hogy a fénnyel és víz engedéssel ne ébreszd fel a
szobatársaidat. Persze, amikor direkt a szobából nyílik a fürdőszoba, akkor
ennek a használata elkerülhetetlen, viszont ennek az ajtaja legalább szűri a
zajt és a fényt.
A máshol lakó ismerősökkel folytatott
kommunikációt is érdemes átgondolni. Természetesen semmilyen szabály nem szól
az ellen, hogy egy kollégiumi szobából, vagy az albérlet konyhájából felhívd a
barátaidat, családtagjaidat, viszont itt is fontos tekintettel lenni a
többiekre. Egy órákon keresztül tartó beszélgetés zavarja a szobatársakat, még
ha nem is mondják minden egyes alkalommal, hiszen számukra a vonal túlsó felén
levő személy nem jelent semmit, viszont a koliban lehet, hogy kikapcsolódni
vagy tanulni szeretnének, amiben zavarja őket a folyamatos beszélgetés.
Hosszabb hívásokat érdemes lehet a beszélgetésre szánt közös kollégiumi
szobákból vagy folyosóról indítani. Ehhez kapcsolódik a korrepetálások tartása
is legyen szó online vagy személyes órákról. Sok egyetemista választja ezt a
jövedelemkiegészítési formát, és alapvetően nincs is vele baj, viszont a
kivitelezés során fontos a többi lakóra is tekintettel lenni. Ne a koli
szobából tartsuk ezeket az órákat, mert a hosszas telefonbeszélgetéshez hasonlóan
ez sem tartozik a többi szobatársra, de zavaró lehet számukra. Vannak nyilvános
terek az egyetemen, ahova bárki beülhet, illetve a tanulóhoz is személyesen el
lehet menni sok esetben. A személyes óra kollégiumi megtartása talán még
rosszabb ötlet, hiszen, ha heti rendszerességgel egy tanuló jár a szobába
órákat venni, olyankor a többi szobatárs nem tudja a megszokott életét élni,
hiszen a saját szobájukban és privátszférájukba érkezik egy személy, akit ők
nem is hívtak.
Végül pedig egy nagyon alapvető szabály. Ne
nyúlj mások dolgaihoz a konkrét engedélyük nélkül! Lehet szó ruhákról,
esernyőről, vagy bögréről, semmit ne vegyél még kölcsön se anélkül, hogy
egyeztetnél a tulajdonosával. Sokan nagyon szívesen kölcsönadnak bármit
azoknak, akikben megbíznak, így kérés esetén a saját esernyőjükkel küldenének
ki az esőbe, vagy szívesen adnának sót ha a tiéd elfogyott, viszont ha valaki
csak elveszi, az nagyon rossz benyomást kelt és rombolja a szobatársi/lakótársi
bizalmat.
Sok együttélési szabályt soroltunk fel és
magyaráztunk el, de nem kell megijedni, nem félelmetes másokkal együtt lakni.
Az egyetemi albérletekben és kollégiumokban nagyon jó közösségek tudnak
létrejönni, amik életre szóló barátságokban folytatódnak. Ehhez alapvetően a
figyelmesség, kompromisszumkészség szükséges. Gondolj bele, hogy fordított
helyzetben, hogy reagálnál egy adott szituációra, és ennek megfelelően, vagy
akár még figyelmesebben viselkedj a többiekkel. Nem kell megalázkodni vagy
elnyomva érezni magad, viszont mindenképpen fontos tudatosítani, hogy a
szobatársaknak és lakótársaknak mind egyforma joga van a nyugodt és rendezett
környezethez.
képek forrása: unsplash.com, pexels.com