A nyár új várva várt filmje bemutatja a párkapcsolati
erőszakot és az ezen való túllépést, ráadásul híres sztárokkal, akik
főszereplésükkel ráirányítják a figyelmet a problémára, ami társadalmunkban
meghatározó, de kevéssé tárgyalt. Legalábbis ez volt az eredeti terv, az
ígéret. Ezután felmerültek kreatív konfliktusok a készítők között, majd a
premierhez közeledve a vörös szőnyeges sajtóesemények és a változatos médiummal
készített promóciós tartalmak. Ahogy a megjelenési és reklám alkalmak száma
nőtt, úgy vált egyre vitatottabbá is a film. De kezdjük az elején.
A film az azonos című 2016-ban megjelent Colleen Hoover
regényének vászonra vitt változata. Hoover saját bevallása szerint szülei
kapcsolatát vette alapul a történet írásakor, így személyesen is érintett a
témában, hiszen felnőve azt a mérgező kapcsolatot élte át ő is, ahol édesapja
az édesanyját bántalmazta. A könyv az eredeti kiadáskor is nagy népszerűségnek
örvendett, több mint egy millió eladott példánnyal és húsznál is több nyelvre
lefordítva. 2022-23-ban egy második fénykorát élte, amikor a TikTok közönsége
is felfedezte magának.
A megfilmesítési jogot 2019-ben vette meg Justin Baldoni,
aki a saját produkciós cégén keresztül készítette el a filmet. 2023-ban
megkezdődtek a szereplőválogatások, majd a forgatás is, hogy 2024 augusztusában
a mozikban tekinthesse meg a nagyközönség az alkotást. De mi pontosan a történet?
És mi a probléma az alkotással? Ezt is eláruljuk az alábbiakban. Spoiler
következik!
A főszereplő a 23 éves Lily, aki rossz családi háttérből
érkezik, apja bántalmazta az anyját, aki nem hagyta el a kapcsolatot, hanem
férjével maradt egészen annak haláláig. Lily tehát személyesen is
megtapasztalta a bántalmazó kapcsolat hatásait és haragszik bántalmazó apjára,
anyjára pedig azért, mert maradt. Lily nagy álma, hogy saját virágboltot
nyisson Bostonban, amiben sikerrel is jár. A meghatározó párkapcsolata viszont
ennél sokkal rosszabbul alakul. Ryle egy 30 éves idegsebész, akivel már az első
találkozáskor vonzódnak egymáshoz, és miután Lily sikeresen megnyitja az
üzletét egy tartós kapcsolatba is kezdenek. Az első aggasztó jel akkor merül
fel, amikor Lily leejt egy nagy sütőedényt, Ryle pedig ezért hirtelen
felindulásból megüti. A történtekért a férfi bocsánatot kér, és bár Lily is
rossz jelnek látja a történteket a saját családi emlékei alapján, úgy dönt,
hogy a férfivel marad, hiszen szeretne abban hinni, hogy ők máshogy fogják
csinálni, mint az előző generáció.
Lily korábbi szerelme, Atlas is feltűnik a színen, aki egy
étteremben dolgozik, amit meglátogat a pár. A fizikai tüneteket látva arra
gyanakszik, hogy Ryle bántalmazza Lily-t, ezért könyörög neki, hogy hagyja el,
viszont Ryle megtalálja őket és a helyzet a férfiak erőszakos veszekedéséig
fajul. Másnap Atlas felkeresi Lily-t az üzletben és bár Lily biztosítja arról,
hogy minden rendben van a párkapcsolatában, Atlas otthagyja nála a számát
vészhelyzet esetére. Később Lily és Ryle összeházasodnak Las Vegasban és
harmonikusnak látszó házasságban élnek, amíg a férfi meg nem találja Atlas
számát Lilynél. Ezen annyira feldühödik, hogy lelöki feleségét a lépcsőn, majd
bevallja neki, hogy gyerekkorában egy elvétett lövéssel megölte a testvérét. Az
innen származó traumával magyarázza az erőszakos dühkitöréseit. Lily mindezt
hallgatva ismét megbocsájt neki, bár Ryle egyértelműen bántalmazza őt. A végső,
és legdrámaibb epizód, amikor Ryle megtalálja Lily gyerekkori naplóit, amikben ír
Atlasról is, hiszen akkor egy párt alkottak. A naplókat olvasva viszont Ryle
azzal gyanúsítja feleségét, hogy megcsalja őt, ezért megpróbálja
megerőszakolni, és amikor Lily próbál védekezni addig üti, amíg a nő elveszti
az emlékezetét.
Amikor Lily felébred, sikerül elmenekülnie a házból,
felhívja Atlast, aki beviszi a kórházba ellátásra. Itt kiderül, hogy terhes
Ryle gyerekével, és úgy dönt, hogy megtartja a magzatot, viszont nem árulja el
férjének. Amikor kiengedik a kórházból, néhány napig Atlasnál marad, majd
hazatér a Ryle-lal közös házába, amíg férje egy külföldi szakmai úton van. Lily
maga is beismeri, hogy bántalmazó kapcsolatban él, így anyjához fordul, aki
ugyanezen ment keresztül. Anyja arra bíztatja, hogy hagyja el Ryle-t és ne
kövesse el ugyanazt a hibát, amit korábban ő, azzal, hogy maradt. Lily így
tesz, viszont a terhessége utolsó hónapjaiban ismét közelebb engedi magához
Ryle-t, hagyja, hogy segítsen neki, ezáltal részese legyen a gyermekvárásnak.
Amikor megszületik a kislányuk, Lily végérvényesen úgy dönt, hogy elválik
férjétől, és ezúttal hajthatatlan döntésében. Ezáltal tudatosan megtöri a
családjában több generációt sújtó családon belüli erőszakot, hogy az ő lányának
már ne ebben kelljen felnőnie. A történet lezárásaként Atlasszal kezd új
kapcsolatot, akivel ismét fellángolnak az érzelmek, Ryle-lal pedig csak a
kislány szüleiként érintkeznek, hogy mindkét szülővel lehessen kapcsolata.
A könyv és így a film is tehát egy boldog befejezéssel zárul
a sok traumatikus esemény után. Azon túl, hogy az olvasók és társadalom
figyelmét felhívja a családon és párkapcsolaton belüli erőszak problémájára az
áldozatoknak is szól ez a könyv. Az ilyen kapcsolatot elszenvedők a történetet
olvasva érezhetik, hogy nincsenek egyedül, és láthatnak kiutat; ez a könyv vagy
film adhatja meg a szükséges lökést és erőt ahhoz, hogy magukat válasszák és
elhagyják a bántalmazó partnerüket, környezetüket. Ha ennyi előnye van, mégis
mi a filmet övező felháborodás oka?
Olyan pletykák kaptak szárnyra miszerint az utómunka
időszakban komoly kreatív ellentétek alakultak ki a főszerelőt Lily Bloomot
játszó Blake Lively valamit a rendező és egyben Ryle Kincaid-et alakító Justin
Baldoni között. Több jelentet is újra felvettek és Lively egy másik vágást
rendelt meg, mint, amit Baldoni eredetileg megtervezett és kiviteleztetett. Források
szerint az is problémát okozott, hogy Lively férje, a szintén színész Ryan
Reynolds is túlságosan bevonódott a film készítésébe, ahol párbeszédet is írt.
Ezen feltételezéseknek a teljes mértékét nézőként nem tudjuk, viszont
híreszteléseknél sokkal komolyabb és a nyilvánosság számára is egyértelmű
problémák is felmerültek.
Mint minden nagy filmes produkció megjelenésekor, itt is a
premier előtti hetek, hónapok tele voltak promóciós anyagokkal és műsorokkal.
Blake Lively szerepelt a legtöbbet és leglátványosabban videó interjúkban. A
közönség kritikája az volt ezekkel a sajtó megjelenésekkel, hogy Lively nem a
bántalmazás központi témájának megfelelően beszélt a film kapcsán, hanem a
kívánt komolyság helyett túlzottan könnyedre vette a hangnemet. Előkerültek
olyan felvételek is, amiken kifejezetten ellenszenvesen viselkedett a
riporterekkel, ami szintén nem javított a már kialakult negatív
médiadiskurzuson.
Pillanatnyilag nagy divatja van annak, hogy a frissen
megjelenő filmek szereplőgárdája, vagy legalább a főszereplő a karakter és film
tematikájához igazítja a vörös szőnyeges ruháját, megjelenését is. Vannak olyan
színészek, akik ezt kifejezetten ikonikusan képviselték, tovább növelve a film
népszerűségét. Kiemelkedő példa erre Margot Robbie, aki a tavalyi Barbie
premierek minden állomásán a baba híres történelmi ruháiból merített ihletet
saját megjelenéséhez. Lively is érezhetően ebbe az irányba ment el azzal, hogy
rendszeresen virágos ruhákban és szettekben jelent meg a vörös szőnyegen vagy
más rendezvényeken. Az ő esetében ezt kritika érte és többen ízléstelennek
tartották, hiszen könnyedségre és virágosságra helyezte a hangsúlyt a promóció
során, miközben a film központi témája a családon belüli erőszak. Ezek a
nyilvános megjelenések arra lettek volna jó lehetőségek, hogy erre a problémára
irányítsa a figyelmet, az áldozatokat segítő erőforrásokat és szervezeteket
emeljen be a köztudatba, viszont ezt a szerepet teljesen elmulasztotta. Baldoni
interjúi egészen más hangvételűek. A két főszereplő alig jelent meg közösen a
filmet népszerűsíteni, viszont Lively könnyedségével szemben Baldoni a komoly
társadalmi probléma szempontjából közelítette meg nem csak a film elkészítését,
de az ezt övező médiafigyelmet is empatikusan, az erőszakra és annak
áldozataira, túlélőire fordította.
Magára a filmre a közönség többnyire pozitívan reagált az
online vélemények és olyan filmes vélemény oldalak, mint a Rotten Tomato
értékelések alapján. A kritikusok véleménye ennél kettősebb volt. Többen is azt
a kritikát fogalmazták meg, hogy az eredeti regénnyel ellentétben a film
dicsőíti a kapcsolati erőszakot és egy szerelmi történetet ábrázol, nem pedig
ezen erőszak romboló és traumatizáló hatását. A népszerűsítéshez fűződő
kritikák tehát nem vették el a közönség kedvét a megtekintéstől, sokan így is vagy
éppen ennek ellenére voltak kíváncsiak a kész alkotásra, és többnyire
elégedettebbek voltak vele, mint Blake Lively esetenként felelőtlen vagy
meggondolatlan kommentjeivel.
A filmet tehát érdemes lehet megnézni, még a történetet
ismerve is, hiszen egészen más a vizuális elemeken keresztül befogadni egy
történtet, mint könyvként vagy egy összefoglalóként olvasni. Ahogy új filmek
jelennek meg, elült a Blake Lively és az It Ends With Us körül kialakult
felháborodás. A megnézéskor érdemes észben tartani az eredeti szándékot és
problémákat is, amiket maga a filmadaptáció és a promóciós anyagok nem
dolgoznak fel megfelelően. Illetve a virágos, lila poszterek ellenére nem
könnyed romantikus történetre kell készülni, hanem egy bántalmazó kapcsolat
átélésére és az abból való kimenekülés.
forrás: npr.org
képek forrása: unsplash.com, pexels.com
