Nem
árulunk el nagy titkot azzal, hogy a legtöbb egyetemi képzés végén a
szakdolgozatra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A szorgalmi időszak alatt bár
kevesen foglalkoznak a vizsgákra való felkészüléssel, a szakdolgozattal
kapcsolatosan mindenképpen arra ösztönzünk, hogy kezdd el időben a munkát,
ellenben nehezen hozhatod be a lemaradást.
A
szakdolgozatod témaválasztásánál több szempont van, amelyeket érdemes
mindenképpen fontolóra venned: az adott témának kapcsolódnia kell az általad
tanult szakhoz. Nem mellesleg fontos tényező, hogy olyan jelenséget válassz,
ami újszerű és összeegyeztethető az érdeklődési köröddel.
Mielőtt
elköteleződnél egy számodra szimpatikus téma mellett, nézz utána, könnyen
hozzáférhetőek-e a szükséges felhasználandó források, így jelentős anyagi
kiadásoktól és persze némi utólagos zsörtölődéstől is megkímélheted magad.
A
szakdolgozat célja az, hogy bebizonyítsd egy adott témában való jártasságodat,
egy érvényes hipotézis felállításán keresztül. Az általad megfogalmazott
állítást igazolhatod vagy éppen meg is cáfolhatod. A céljaid kitűzésekor légy
átgondolt, ugyanis, ha a cél nem teljesül, akkor a dolgozatod minősége és annak
érdemjegye is rosszabb lesz.
A
hipotézis egy előzetes felvetés, amelyek a dolgozat megírásával, illetőleg a
kutatómunkád révén igazolhatsz vagy cáfolhatsz. Fontos: itt nem kérdéseket
teszünk fel, hanem konkrét állításokat kell megfogalmazz az adott szakterületen
belül!
Alapvetően
kettő típusú szakdolgozatról beszélhetünk, amelyeket a kutatás módja szerint
csoportosíthatunk: van primer és szekunder kutatás.
A
primer kutatás a saját munkád, amikor közvetlenül az adatokból szerzel
információt, azaz kérdőívek és interjúk révén önállóan dolgozod fel a
választott témát.
A
szekunder kutatás a mások által összeszedett adatokban való kutatás, azaz a már
megírt, elkészített anyagok feldolgozását jelenti.
Fontos,
hogy a munkád kezdetekor készíts kutatási tervet, azaz lásd előre, milyen
stratégia mentén fogod megírni a szakdolgozatot: fogalmazd meg hipotéziseidet,
gondold ki a kutatási módszert, gondolkodj releváns szakirodalmakban!
A
vázlat nem egyenlő a kutatási tervvel! A vázlat célja, hogy útmutatóként
szolgáljon neked a munkád során, és hogy segítsen megmutatni a
konzulensednek, miről és hogyan szeretnél írni. Ha úgy vesszük, ez
tulajdonképpen egy jegyzet arról, mi mindent kell majd megcsinálnod ahhoz, hogy
a munkád végeztével egy kész szakdolgozatot tarthass a kezedben! Ennek minimum
tartalmaznia kell a címet, a fő fejezetek címeit és a leendő irodalomjegyzéket.
Ha elfogadod a tanácsunkat, mégsem állsz meg a minimumnál, és belefogalmazod a
hipotézist és az alfejezeteket is! Így előre láthatod, milyen fába vágod a
fejszédet, és még idejében tudsz módosítani az esetleges téves elképzeléseiden!
Amennyiben
szükséges, konzultálj minél többet a konzulenseddel! A tanárod tudása egy olyan
forrás, amelyet kár lenne nem kihasználni. Ha elakadsz, az oktató segíthet a
munka folytatásában, ha pedig esetlen tévúton jársz, könnyedén a megfelelő
irányba terelgethet. Hidd el, jobb, ha a konzulensed a konzultációk alkalmával
világít rá az esetleges hibákra és tévedésekre, nem pedig a szakdolgozatod
értékelésekor.
Azt
mondják, a jó szakdolgozat könyvtárban születik, és ezzel az emberek
többsége is maximálisan egyetért. Jó hír azonban, hogy mivel ma már a legtöbb
könyvtár online katalógussal és elektronikus forrásokkal is rendelkezik, a
kutatómunkát akár az interneten is végezheted! Egy nyomós érv azért mégis lenne
a klasszikus könyvtár mellett: ahogy a konzulensed, úgy a könyvtárosok is
hiteles „forrásnak” számítanak, bátran hagyatkozhatsz a tudásukra!
Természetesen a munkát ők sem fogják helyetted elvégezni, de a hiteles és jól
használható könyvek megtalálásában rengeteget tudnak segíteni!
Dolgozhatsz
elsődleges és másodlagos forrásokból is: előbbi egy bizonyos területtel és
problémával foglalkozik, utóbbi az ezzel foglalkozó szakirodalmak és
bibliográfiák listája. A szakirodalmak kiválasztásakor két fő szempont lebegjen
a szemed előtt: a relevancia és a hitelesség!
Most,
hogy áttekintettük, hogy melyek lehetnek a leghasznosabb tippek a szakdolgozat
megkezdéséhez, érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy mit ne tégy
semmiképpen! Összeszedtük a leggyakoribb hibákat, amelyeket jobb, ha messziről
elkerülsz.
Az
egyik leggyakoribb hiba, hogy a hallgatók gyakorta a kutatómunka során csupán a
két kattintásos copy paste funkció révén, forrásmegjelölés nélkül illesztenek
bele egy-egy gondolatot vagy akár egész szövegrészeket a saját írásukba. Ezt
soha ne tedd! Igyekezz mindig körültekintően eljárni a források kapcsán, hiszen
már egy-egy kisebb plágium miatt is visszadobhatják a dolgozatodat. A legtöbb
karon pontos leírás található, ami a szakszerű hivatkozást illeti, javasoljuk,
hogy alaposan olvasd át, hogy elkerüld a kellemetlen szituációkat. Abban az
esetben, ha magadban nem bíznál, akadnak plágium-ellenőrző oldalak is, így a
szakdolgozatot leadása előtt online is ellenőrizheted, hogy minden rendben
van-e a szövegeddel!
Amennyiben
hibátlanul hivatkozol, idővel észreveheted, hogy az általad elkészült dolgozat
csupán mások gondolatainak összefoglalója. Fontos, hogy a szakirodalmi
összefoglaló mellett a saját gondolatoknak, elemzéseknek és kutatómunkának is engedj
teret! A szakdolgozatod esetében elengedhetetlen, hogy a felhasznált irodalmak
és adatok alapján önálló következtetésekre juss.
Egy
jól felépített dolgozat már fél siker! Ha megtalálod a helyes szerkezeti
arányokat, akkor nem csupán a saját dolgod könnyíted meg, de annak olvasóját is
egy logikus, jól követhető szálon vezeted végig az általad választott témában.
A megfelelő struktúra ismérve, hogy már a tartalomjegyzéket átfutva is pontos
kép rajzolódik ki, hogy a dolgozatod pontosan mire is fut ki.
Mindezek mellett, gyakori hiba, hogy a szakdolgozat nem a tudományos igényességnek megfelelően íródik meg. A rossz megfogalmazás, a szlengek használata teljes mértékben tabu a szakdolgozat esetében. Olvass irodalmakat, nézd át oktatóid tanulmányait, gyakorold az igényes megfogalmazást!
Írta: Kis Zoltán
Forrás: www.mersz.hu
Képforrás: www.pexels.com
