Az egyetemre készülve rengeteg kérdés
kavarog az ember fejében: milyen lesz a szak, sikerülnek-e a vizsgák, milyen
társaságba kerül, és persze ott van az egyik legfontosabb dilemma is: kollégium
vagy albérlet? A legtöbb összehasonlítás gyorsan elintézi a témát néhány jól
ismert érvvel. A kollégium olcsóbb, az albérlet csendesebb. A kollégiumban
könnyebb társaságot találni, az albérletben nagyobb a szabadság. Ezek az
állítások általában igazak, de a valóság ennél jóval árnyaltabb. Egy lakóhely
ugyanis nem csupán azt határozza meg, hol alszunk esténként. Befolyásolja a
napi rutinunkat, a tanulmányi eredményeinket, a kapcsolatainkat, a
pénzügyeinket, sőt még azt is, milyen emlékekkel gondolunk majd vissza az
egyetemi évekre. Ha valóban jó döntést szeretnél hozni, érdemes a megszokott
szempontokon túl is körbenézni. Akár most kezded az egyetemet vagy már egy
mesterképzés, továbbképzés alatt keresel magadnak szállást egy új városban,
ebben a cikkben bemutatunk több olyan szempontot, amik segíthetik a döntésedet.
1. Kapcsolatok
Az első egyetemi hetek sokak számára
izgalmasak, de egyben ijesztőek is. Új város, új emberek, teljesen ismeretlen
környezet, ilyenkor felbecsülhetetlen értékű lehet egy támogató közösség.
Ebben a kollégium vitathatatlan előnnyel
indul. A közös konyhák, folyosók, tanulószobák vagy spontán esti beszélgetések
rengeteg lehetőséget teremtenek az ismerkedésre. Sok életre szóló barátság
éppen egy közösen főzött vacsorával vagy egy vizsga előtti tanulással kezdődik.
Ráadásul mivel a kolik maguk is nagy hangsúlyt helyeznek a közösségépítésre,
gyakran szerveznek egy hetes vagy néhány napos programot a frissen
beköltözőknek a tanév kezdete előtt. Ez az időszak ad egy kis előnyt a friss
kolisoknak, hogy megismerjék az új lakóhelyüket, hozzászokjanak az új ágyhoz,
városrészhez mielőtt az első héten el kell kezdeni bejárni az órákra. Ez sokat
segít a kapcsolatok kialakításában is, mert a koli által szervezett programokon
a friss beköltözők megismerhetnek más elsőéveseket és kapcsolódhatnak
olyanokhoz, akik szintén ugyanabban az élethelyzetben vannak.
Az albérleteket mindenki akkortól veszi ki,
amikortól akarja, így ide is be lehet költözni korábban, viszont itt
szervezettség nélkül kisebb az esélye, hogy a tanítást megelőző héten pont
mindenki egyszerre költözik be és közös programokra, ismerkedésre szánja az
időt. Ráadásul itt saját kezdeményezésen alapul minden, hiszen nincsenek
felelősök, mint a kollégiumban, akiknek a feladata a közösség tudatos
szervezése lenne. Albérletben is lehet természetesen erős közösségi életet
élni, de ezért általában tudatosabban kell tenni. Aki egyedül költözik ki,
annak gyakran külön energiát kell fordítania arra, hogy bekapcsolódjon az
egyetemi programokba vagy diákszervezetekbe.
Ha valaki nyitott személyiség, és fontos
számára az állandó társasági élet, a kollégiumi közeg jelentős pluszt adhat. A
koliban sokkal többen laknak, mint egy albérletben így nagyobb is az esély,
hogy, aki erre vágyik, az sok új emberrel ismerkedhet meg és alakíthat ki
kapcsolatokat. A másik oldalról, ha valakinek nehezebben megy az ismerkedés,
akkor is segíthet a kollégium, hiszen itt a szervezett programokon keresztül
kap extra segítséget, amit egy albérletben lakva nem kapna.
2. Egyedüllét
Nem mindenki töltekezik ugyanúgy. Van, aki
a nyüzsgést szereti, másnak viszont napi néhány óra csendre van szüksége.
A kollégiumban ritkán marad teljesen
egyedül az ember. Szobatársak, szomszédok, közös helyiségek és állandó mozgás
jellemzi a mindennapokat. Ez sokaknak inspiráló, másokat viszont hosszabb távon
kimeríthet. Itt nincs garantált privátszférája az embernek, ahol biztosan
számíthat rá, hogy egyedül lehet. A különböző órarendekkel előfordul, hogy egy
időszakban minden héten egyedül lehet valaki a közös szobában, de ez csak a
véletlenen múlik, nem az ember igényein vagy vágyain. Ha valaki csak egyedül,
az anyagot magénak felmondva tud tanulni, akkor nehezen találja meg a
számításait egy kollégiumban, ahol a tanulóhelyiségek lényege, hogy mini
könyvtárként csendben tanulnak többen egy helyiségben, vagy a szobájában
tanulhat, ahol a szobatársai ugyanekkor lehet, hogy más fajta programokkal,
hobbikkal töltik éppen az időt.
Az albérlet nagyobb kontrollt biztosít a
személyes tér felett. Ha valaki szeret nyugodt környezetben pihenni vagy
dolgozni, könnyebben kialakíthatja a saját ritmusát. Bár a konyhát,
fürdőszobát, nappalit másokkal kell megosztani, a szobája itt teljesen saját
területe mindenkinek. A nap bármelyik pillanatában alhat, tanulhat, játszhat,
vagy olvashat anélkül, hogy másokkal egymást zavarnák ebben.
Érdemes őszintén végiggondolni, hogy
introvertáltabb vagy extrovertáltabb személyiségként melyik közegben éreznénk
magunkat jobban és mennyire tudunk kompromisszumot kötni vagy alkalmazkodni.
3. Tanulás
Ez a szempont meglepően ritkán kerül szóba,
pedig nagyban befolyásolhatja az egyetemi teljesítményt.
Van, aki szereti, ha körülötte pezseg az
élet, és könnyedén koncentrál zajosabb környezetben is. Másoknak már egy halk
beszélgetés is kizökkenti a figyelmüket. Vannak olyan tanulási módszerek is,
amikor csak csendre van szükség, így akár könyvtárba tud menni az ember, hogy
ne zavarják a lakótársak, viszont, amikor idegennyelvi kiejtést gyakorolna vagy
csak magának felmondva szeretne tanulni, az nehezebben megvalósítható a koli
közös tanulási helyiségeiben.
Kollégiumban előfordulhatnak késő esti
programok, közös filmezések vagy vizsgaidőszakban éppen ellenkezőleg, éjszakába
nyúló tanulások. Egy albérletben általában könnyebb kialakítani a saját
szabályokat és napirendet. Ugyanakkor a kollégiumi életnek van egy motiváló
oldala is. Amikor mindenki készül a vizsgákra, a közös tanulás sokakat ösztönöz
arra, hogy ne halogassák a feladataikat. Lehet ez együtt tanulás a
szobatársakkal vagy csak az a tény, hogy a folyosón elsétálva látod, ahogy a
tanulós helyiségben valaki készül a vizsgáira, és ez téged is rávesz, hogy
beülj a jegyzeteiddel.
4. Önállóság
Sok elsőéves számára az egyetem egyben az
első teljesen önálló élethelyzetet is jelenti. Albérletben gyakran több
felelősség hárul a lakókra. Intézni kell a bevásárlást, a takarítást, a
számlákat, a kisebb javításokat és a háztartás működését. Ezek elsőre
apróságnak tűnnek, de hosszú távon értékes tapasztalatot jelentenek. Az
albérletekben a lakbéren felül kell fizetni a rezsit, így sokszor ez egy külön
fizetés, amit észben kell tartania a lakóknak. Máskor a mérőórákat és a
fizetést a tulajdonos átírja a lakók nevére a bérlés idejére, így teljesen
maguknak kell ezeket intézni. A koliban ezzel szemben minden benne van az
egyébként is alacsonyabb lakbérben, így a lakóknak csak havonta egyszer ezt
kell kifizetniük a Neptunon vagy más online felületeken keresztül.
A kollégium strukturáltabb környezetet
kínál. Sok szolgáltatás adott, így a hallgatók fokozatosabban szokhatnak hozzá
az önálló élethez. Bár itt is mindenki magára főz, hiszen a gimis
kollégiumokkal ellentétben az egyetemi kolik nem biztosítanak menzát napi három
étkezéssel, más feladatok a fenntartóra hárulnak. A fürdőszobákat, konyhákat,
folyosókat és más közös helyiségeket a koli takarítói tartják tisztán, így a
kollégistáknak csak a saját szobájukat kell rendben tartaniuk. Amikor egy
mosógép, hűtő vagy ablak elromlik, az albérletben a főbérlő felelőssége ezt
megcsináltatni, de lehet, hogy a lakóknak kell beengedniük a szerelőt, otthon
lenni, amikor a javítás zajlik, miközben a koliban ez teljesen az ottani
dolgozók feladata ezt menedzselni. Nincs jobb vagy rosszabb megoldás, hanem
inkább arról van szó, ki milyen tempóban szeretné megtanulni ezeket a
készségeket.
5. Rugalmasság
Az egyetemi élet ritkán kiszámítható.
Változnak az órarendek, szakmai gyakorlatok, részmunkaidős állások vagy akár a
lakótársak is.
Egy albérlet bizonyos helyzetekben nagyobb
szabadságot biztosíthat. Könnyebb kialakítani saját napirendet, vendégeket
fogadni vagy otthonról dolgozni. A kollégium viszont gyakran rendelkezik
házirenddel, látogatási szabályokkal és közösségi normákkal, amikhez
alkalmazkodni kell. Érdemes átgondolni, mennyire fontos a kötetlen életforma,
illetve mennyire zavaróak a közösségi együttélés szabályai. Mivel az albérletet
a legtöbben más lakókkal osztják meg, itt is felmerülhetnek olyan együttélésből
fakadó konfliktusok, amiket a kollégiumban a központi szabályok rendeznek. Amíg
egyik részről rugalmas és élvezetes, hogy az albiban bármikor és bármilyen
hosszan lehet papíron vendégeket fogadni, a másik oldalról, bosszantóvá válhat,
ha az egyik lakótársnak a párja heteket tölt az elbérletben anélkül, hogy
fizetné az így megemelkedett rezsi egy részét vagy valaki rendszeresen
házibulikat szervez, ami miatt a többiek nem tudnak nyugodtan pihenni.
6. Konfliktuskezelés
Akár kollégiumban, akár albérletben él
valaki, szinte biztosan találkozik kisebb-nagyobb nézeteltérésekkel. Ki viszi
le a szemetet? Ki hagyta ott a mosatlant? Mi legyen a hangerővel este tíz után?
Ezek banálisnak tűnnek, mégis sok feszültség forrásai lehetnek. Paradox módon
ezek a helyzetek rengeteget tanítanak a kommunikációról és az együttműködésről.
Az egyetemi évek alatt megszerzett konfliktuskezelési rutin később a
munkahelyen vagy a párkapcsolatokban is hasznos lehet.
Albérletekben és kollégiumokban is bele
lehet futni horrorsztoriba illő lakótársakkal, akik csak magukra gondolnak, és
ignorálják az együttélés összes szabályát vagy normáját, viszont olyanokkal is
összeköltözhetünk, akiknek a preferenciái és rutinjai teljesen egybe esnek a
sajátjainkkal. Mivel a koliban többen laknak egy szobában, itt nagyobb a
kényszer, hogy a szobatársak gyorsan kezeljék a konfliktusaikat, mert
folyamatosan érzik ezeknek a hatásait. Az albérletben ez hosszabban elhúzódhat,
mert mindenki el tud vonulni a saját szobájában, ahol magában bosszankodhat a
rendetlenül hagyott konyha vagy a hangos éjszakai beszélgetések miatt. Mindkét
helyzetben meg kell tanulni kezelni ezeket a helyzeteket, mert csak
feszültséget szülnek, és a probléma említése nélkül, a problémát okozó lakótárs
magától nem fog rájönni, hogy zavar a viselkedése.
7. Életmód
Vannak hallgatók, akik szinte csak aludni
járnak haza, mert folyamatosan programokon vesznek részt. Mások inkább nyugodt
estéket, rendszeres főzést és kiszámítható rutint alakítanak ki.
A kollégium sokszor pezsgőbb közösségi
életet kínál, ahol mindig történik valami. Meghívott vendégekkel esti
előadások, kolis szakkörök, rendszeres sport programok, nyelvtanulás
nyelvszakos kollégisták vezetésével, kolis buli és még rengeteg más a hallgatói
közösségtől és az intézmény profiljától függően. Ez inspiráló lehet, de
időnként megterhelő is. Főleg friss lakóként könnyű azt érezni, hogy mindenen
részt kellene venni, de ez folyamatos elfoglaltságot jelentene, ahol a saját
hobbikra vagy az órák utáni egyéni kikapcsolásra nem sok idő jut.
Albérletben általában könnyebb kialakítani
egy kiegyensúlyozott napi ritmust, rendszeresen sportolni vagy tudatosabban
szervezni az étkezéseket. Itt legfeljebb akkor vannak közös programok, ha azt
megszervezik a lakók. Így az albérlők, ha programokra vágynak, azt maguknak
kell megteremteniük, gyakran fizetve olyan lehetőségekért, amiknek egy verziója
a koliban ingyenesen elérhető. A kérdés nem feltétlenül az, melyik jobb, hanem
az, hogy melyik illik jobban a saját életstílusodhoz.
8. Karrier- és kapcsolatépítés
Az egyetem nemcsak a tanulásról szól, hanem
a szakmai kapcsolatok építéséről is. A kapcsolati háló később akár a karrierben
is meghatározó lehet. A networking az egyik legmeghatározóbb tevékenység, amit
javasolnak a pályakezdőknek és gyakorlott szakembereknek is a munkakeresés,
előrelépés érdekében. Ennek egy könnyebb, közvetlenebb, és természetes verziója
egyszerűen a kapcsolódás a közösség tagjaival.
Kollégiumban könnyen alakulnak ki spontán
együttműködések, például valaki ajánl egy gyakornoki helyet, más szól egy
ösztöndíjról vagy éppen egy diákmunkáról, vagy éppen ellenkezőleg,
figyelmeztet, ha egy gyakornoki hellyel, egy tanárral, kurzussal rossz
tapasztalata volt. Az információ gyorsan terjed a közösségben és ajtókat
nyithat meg. Mivel sok különböző közegből érkező lakó jön össze egy koliban
különböző szervezett vagy spontán programokon, egymást össze tudják kötni más
ismerőseikkel, akik pont szakmai szempontból információt vagy más segítséget
tudnak nyújtani. Albérletben élők számára ezekhez a lehetőségekhez gyakran
tudatosabban kell kapcsolódniuk, például hallgatói szervezeteken, szakmai
rendezvényeken vagy közösségi eseményeken keresztül.
9. Feltöltődés
Nem minden nap sikerül jól egy vizsga, nem
minden beadandó kap kiváló értékelést, és előfordulhatnak nehezebb időszakok
is. Ilyenkor sokat számít, milyen környezet vesz körül minket. Van, aki szereti
az örömöket és a nehézségeket másokkal megosztani, míg mások inkább egyedül
dolgozzák fel ezeket. A mentális jóllét szempontjából ezért fontos figyelembe
venni, hogy ki miből merít energiát, a társas kapcsolatokból vagy az
egyedüllétből. A koliban nagyobb az esélye, hogy valaki rákérdez, milyen napod
volt, hogy sikerült a vizsga, amire sokat kérdeztél, vagy milyen volt a
prezentáció. Mivel másokkal egy szobában laksz, a szobatársak látják a
viselkedés, a hangulat változását és tudnak egy-egy támogató szót nyújtani.
Ezzel szemben, ha az albiban elvonulsz a saját szobádba, nem feltétlenül
kopognak be a lakótársak, hogy érdeklődjenek a hogyléted felől, ha egyébként
nem álltok olyan közel egymáshoz.
10. Következő évek
Az elsőéves igények nem feltétlenül
maradnak ugyanazok a diploma megszerzéséig.
Sokan kezdetben kollégiumba költöznek, hogy
könnyebben beilleszkedjenek és barátokat szerezzenek, később pedig már
albérletet választanak, amikor fontosabbá válik a nyugalom vagy a saját
élettér. Fordított példa is akad, valaki albérletben kezdi az egyetemet, majd
rájön, hogy hiányzik neki a közösség, és később kollégiumba jelentkezik. A
döntés tehát nem végleges. Az élethelyzet változásával az ideális lakhatási
forma is változhat. Ahogy elkezdődik az egyetem, a barátokkal, szaktársakkal
beszélgetve beleláthatsz más lakhatási helyzetekbe is. Ha több véleményt,
tapasztaltot látsz, az befolyásolja a saját gondolataidat is. A legjobb, hogy
barátokat szerezve a következő tanévben, lehet, hogy lesznek olyanok, akikkel a
random beosztás helyett szívesen jelentkeznétek közösen összeköltözésre legyen
szó albérletről vagy kollégiumról. De az is előfordulhat, hogy annyira jól
kijössz a szobatársaiddal, hogy még évekig megtartanátok ugyanezt a szoba
beosztást.
Ha egyetlen tanácsot kellene megfogalmazni,
talán az lenne, hogy ne mások döntése alapján válassz.
Attól, hogy a legjobb barátod imádja a
kollégiumi életet, még lehet, hogy te egy nyugodt albérletben érzed magad
igazán jól. És fordítva, ha valaki szerint az albérlet jelenti a szabadságot,
neked lehet, hogy éppen a kollégium pezsgő közössége adja meg azt az élményt,
amitől emlékezetes lesz az egyetemi időszak. Érdemes felírni a saját
prioritásaidat, mint például közösség, nyugalom, önállóság, tanulási környezet,
rugalmasság vagy kapcsolatépítés, és ezek alapján mérlegelni a lehetőségeket.
A kollégium és az albérlet közötti
választás jóval többről szól, mint a havi költségekről vagy a szoba méretéről.
Hatással lehet arra, milyen gyorsan illeszkedsz be az egyetemi életbe, hogyan
tanulsz, mennyire érzed magad önállónak, milyen kapcsolatokat építesz, és
milyen emlékekkel zárod majd ezt az életszakaszt. A legjobb döntés az, amelyik
a saját személyiségedhez és céljaidhoz illeszkedik. Ha ezt szem előtt tartod,
szinte mindegy, hogy a neved végül egy kollégiumi szobalistán vagy egy
albérleti szerződésen szerepel, az egyetemi évekből így is kihozhatod a
legtöbbet.
források: www.nytimes.com,
www.bbc.com
képek forrása: www.pexels.com, www.unsplash.com
