A siker kívülről sokszor látványosnak tűnik: valaki megszerzi az első komoly állását, előléptetik, elindít egy saját vállalkozást, vagy végre megvalósít egy régóta dédelgetett álmot. A közösségi médiában ezekből általában a végeredményt látjuk, nem pedig az odáig vezető hétköznapokat. Pedig a fejlődés ritkán egyetlen nagy döntésen múlik. Sokkal inkább azon, hogy mit csinálunk rendszeresen, hogyan reagálunk a nehézségekre, és mennyire tudjuk a céljainkat apró, megvalósítható lépésekre bontani.
Pályakezdőként különösen könnyű úgy érezni,
hogy már az első munkahelyen bizonyítani kell, néhány év alatt el kell érni
valamit, és közben az élet többi területén is mindennek rendben kell lennie.
Ehhez társulhat az összehasonlítás, az egyik ismerős már vezetői pozícióban
dolgozik, a másik külföldre költözött, a harmadik pedig saját lakást vásárolt.
Ilyenkor hasznos emlékeztetni magunkat arra, hogy nem mindenki ugyanonnan
indul, és nem is ugyanazt tekinti sikernek. A jó hír az, hogy nem kell egyik
napról a másikra teljesen új emberré válnod ahhoz, hogy közelebb kerülj a
céljaidhoz. A tartós változás gyakran néhány egyszerű, ismételhető szokásból
épül fel. Ezek nem garantálják, hogy minden úgy alakul majd, ahogy eltervezted,
de segíthetnek abban, hogy tudatosabban használd az idődet, jobban tanulj a
tapasztalataidból, és akkor is haladj, amikor éppen nincs kedved vagy
motivációd.
1. Tűzz ki olyan célokat, amelyek valóban a
tieid!
A célkitűzés elsőre egyszerűnek tűnik;
eldöntöd, hogy mit szeretnél elérni, majd nekilátsz. A gyakorlatban azonban
sokan úgy választanak célt, hogy közben nem vizsgálják meg, miért is fontos az
nekik. Lehet, hogy azért szeretnél magasabb fizetést, mert nagyobb biztonságra
vágysz, de az is lehet, hogy a környezeted elvárásai miatt érzed úgy, hogy
minél előbb feljebb kell lépned a ranglétrán. A két motiváció nem ugyanaz, és
hosszú távon egészen más döntésekhez vezethet. Érdemes ezért nemcsak azt
megfogalmazni, hogy mit szeretnél, hanem azt is, hogy miért. Ha például az a
célod, hogy egy éven belül új állást találj, gondold végig, miért lenne ez
előrelépés. Többet szeretnél keresni? Szakmailag fejlődnél? Olyan munkakörre
vágysz, amely jobban illik az érdeklődésedhez? Ha tisztában vagy az okkal,
könnyebben eldöntheted, melyik lehetőségek visznek közelebb a kívánt
eredményhez, és melyikek csak kívülről tűnnek vonzónak.
A személyes értékekkel és saját
motivációval összhangban álló célok elérése szorosabban kapcsolódhat a
kitartáshoz és a jólléthez. Ez nem jelenti azt, hogy mindig csak azt kell
csinálnod, amihez kedved van. Azt viszont igen, hogy a nehézségek elviselhetőbbek,
ha érted, miért vállalod őket. Próbáld a nagy, homályos célokat konkrétabbá
tenni. A „sikeresebb akarok lenni” inspiráló gondolat, de nehéz belőle napi
döntéseket levezetni. A „hat hónap alatt szeretnék megtanulni egy olyan
adatelemző eszközt, amelyet a munkámban is használhatok” már sokkal
kézzelfoghatóbb. Nem kell minden célodat merev határidőkhöz kötni, de fontos,
hogy tudd, milyen változást szeretnél látni, és honnan fogod felismerni, hogy
haladsz.
2. Bontsd apró lépésekre a nagy terveket!
A nagy céloknak egy kellemetlen
tulajdonságuk, hogy gyakran annyira távolinak tűnnek, hogy nehéz eldönteni, hol
kezdj hozzájuk. Ha szeretnél nyelvvizsgát tenni, szakmát váltani, portfóliót
építeni vagy saját projektet indítani, könnyen előfordulhat, hogy a feladat
nagysága miatt inkább elhalasztod a kezdést. Ilyenkor segít, ha a végeredmény
helyett a következő konkrét lépésre összpontosítasz. Ha új szakmai területre
szeretnél belépni, elsőre ne azt várd el magadtól, hogy néhány hét alatt
teljesen felkészülj egy új karrierre. Kezdd azzal, hogy kiválasztasz egy
megbízható tananyagot, hetente kétszer tanulsz belőle, majd elkészítesz egy
kisebb gyakorlati projektet. A következő lépés csak akkor váljon aktuálissá,
amikor az előzővel már érdemben haladtál! A konkrét cselekvési tervek azért
hasznosak, mert csökkentik a döntés terhét. Más azt mondani magadnak, hogy „ma
tanulnom kellene”, és más azt, hogy „kedden munka után fél órát gyakorlok a
kijelölt feladatokon”. Az utóbbi esetben kevesebb energiát kell fordítanod
arra, hogy eldöntsd, mikor és hogyan kezdesz neki. Ez pedig segít a rutinba is
beépíteni.
A célok elérésében fontos szerepet kapnak
az úgynevezett megvalósítási szándékok. Ezek egyszerű, előre meghatározott
„ha–akkor” tervek. Például: „Ha hétfőn befejeztem a munkát, akkor húsz percet
foglalkozom a portfóliómmal.” Az ilyen tervek segíthetnek abban, hogy egy adott
helyzethez konkrét cselekvést kapcsolj. A lényeg nem az, hogy minden percedet
előre beoszd. Inkább az, hogy a céljaidnak legyen helyük a valós napirendedben.
Ha csak akkor foglalkozol velük, amikor minden más feladat elkészült, könnyen lehet,
hogy soha nem jut rájuk idő. A kis lépések elsőre jelentéktelennek tűnhetnek,
de rendszeresen ismételve érdemi eredményhez vezethetnek.
3. Ne a motivációra várj, hanem építs
rutint!
A motiváció hasznos, de megbízhatatlan
társ. Vannak napok, amikor lelkesen vágsz bele egy új feladatba, de vannak
olyanok is, amikor egy egyszerű e-mail megírása is túl soknak tűnik. Ha
kizárólag arra hagyatkozol, hogy éppen van-e kedved dolgozni a céljaidon, a
haladásod könnyen kiszámíthatatlanná válik. Itt jönnek képbe a szokások. Egy
jól kialakított rutin csökkentheti annak szükségességét, hogy minden alkalommal
újra meg kelljen győznöd magad a kezdésről. Ha például minden munkanap elején
tíz percet szánsz a prioritások áttekintésére, idővel természetesebbé válhat,
hogy tudatosan indítod a napot. Ha péntek délutánonként röviden összegzed, mit
tanultál a héten, könnyebben észreveheted a fejlődésedet és a visszatérő
problémákat.
A szokásépítésnél fontos, hogy ne akarj
egyszerre túl sok mindent megváltoztatni. Ha eddig rendszertelenül tanultál, ne
tervezz rögtön napi kétórás tanulási blokkokat. Kezdj tíz vagy tizenöt perccel,
és figyeld meg, hogyan illeszkedik ez az életedbe. A túl nagy vállalás
kezdetben lelkesítő lehet, de ha nehezen tartható, hamar kudarcélménnyé válhat,
ami miatt akár teljesen felhagysz vele. Segíthet, ha az új szokást egy már
meglévő rutinodhoz kapcsolod. Például a reggeli kávé után átnézed a napi
feladataidat, vagy a munkaidő végén három mondatban feljegyzed, mi ment jól és
min kell még dolgoznod. Az ismétlés mellett a környezet is számít. Ha könnyen
eléred a tananyagodat, előre elkészíted a munkához szükséges eszközöket, és
csökkented a zavaró tényezőket, egyszerűbbé válhat a kezdés. A rutin azonban
nem lehet öncélú. Ha egy módszer nem működik, nem kell mindenáron ragaszkodnod
hozzá. Akkor jó egy szokás, ha támogatja a céljaidat, nem pedig újabb
teljesítménykényszert rak rád.
4. Tanulj rendszeresen, és maradj kíváncsi!
Pályakezdőként könnyű azt gondolni, hogy a
tanulás az iskola vagy az egyetem befejezésével lezárult, és most már csak
alkalmazni kell a megszerzett tudást. A legtöbb szakmában azonban a fejlődés
folyamatos. Új eszközök, munkamódszerek és elvárások jelennek meg, miközben az
első munkahelyen olyan helyzetekkel találkozhatsz, amelyekre egyetlen képzés
sem készíthetett fel teljesen. A rendszeres tanulás nem feltétlenül jelent
újabb diplomát vagy drága tanfolyamokat. Néha elég, ha tudatosan megfigyeled,
hogyan dolgoznak a tapasztaltabb kollégáid, szakmai cikkeket olvasol, részt
veszel egy belső képzésen, vagy utánanézel egy olyan feladatnak, amit még nem
értesz teljesen. A fontos az, hogy ne kezeld a tudáshiányt szégyenként. Inkább
tekints rá információként arról, hogy mi lehet a következő fejlődési területed!
Az is lényeges, hogy ne csak gyűjtsd az információkat, hanem alkalmazd is őket.
Könnyű órákat tölteni videók nézésével vagy cikkek olvasásával úgy, hogy közben
nem készül semmilyen kézzelfogható eredmény. Ha új programot tanulsz, készíts
benne egy kisebb projektet! Ha jobb prezentációs készségeket szeretnél, vállalj
el egy rövid bemutatót! Ha szakmai írásban fejlődnél, írj rendszeresen, és kérj
visszajelzést! A fejlődéshez az is hozzátartozik, hogy felismerd a tudásod
határait. Egy jó szakember nem feltétlenül tud minden kérdésre azonnal
válaszolni. Inkább tudja, hogyan keressen megbízható információt, kitől kérjen
segítséget, és hogyan ellenőrizze, amit talált. A kíváncsiság a karriered
későbbi szakaszaiban is érték maradhat. Nem kell minden új trendet követned, és
nem szükséges minden készségben egyszerre fejlődnöd. Válaszd ki azokat a
területeket, amelyek kapcsolódnak a munkádhoz vagy a következő szakmai
célodhoz, és ezekre fordíts rendszeres figyelmet!
5. Kérj visszajelzést, és tanulj belőle!
A fejlődés egyik legnagyobb akadálya, hogy
nem mindig látjuk pontosan a saját működésünket. Lehet, hogy egy feladatot jól
megoldottnak érzel, miközben egy apró változtatással sokkal hatékonyabbá
tehetnéd. Az is előfordulhat, hogy túl szigorúan ítéled meg magad, és nem
veszed észre, mennyit fejlődtél az elmúlt hónapokban. A visszajelzés segíthet
abban, hogy tisztább képet kapj a teljesítményedről. Pályakezdőként különösen
hasznos lehet megkérdezni a vezetődet vagy egy tapasztalt kollégádat, mi az,
amit érdemes folytatnod, és melyik területen lenne célszerű fejlődnöd. Ne várd
meg feltétlenül az éves értékelést. Egy konkrét feladat után sokszor könnyebb
megbeszélni, mi működött jól, és min lehetne javítani. A visszajelzés kérése
akkor a leghasznosabb, ha pontos kérdéseket teszel fel. A „Jó voltam?” helyett
próbáld ezt: „A prezentáció melyik része volt a legérthetőbb, és mit tehetnék
világosabbá a következő alkalommal?” A konkrét kérdés konkrétabb választ tesz
lehetővé, amiből valóban tanulhatsz.
Az építő kritika nem mindig kellemes, de
nem kell automatikusan személyes ítéletként értelmezned. Ha valaki azt mondja,
hogy egy jelentésedből hiányoznak a világos következtetések, az nem feltétlenül
azt jelenti, hogy alkalmatlan vagy a munkára. Lehet, hogy egyszerűen meg kell
tanulnod egy új szerkesztési módszert, vagy több időt kell hagynod az
ellenőrzésre. Természetesen nem minden visszajelzés egyformán megalapozott.
Vedd figyelembe, ki adja, milyen helyzetben, és mennyire konkrét az észrevétele!
Nem szükséges minden kritikát elfogadnod, de érdemes megvizsgálnod, van-e benne
olyan információ, amelyet felhasználhatsz. A visszajelzéshez önreflexió is
kell. Időnként állj meg, és gondold át, mi sikerült, mi okozott nehézséget, és
mit csinálnál másképp legközelebb. Ez segít abban, hogy a tapasztalat ne csak
megtörténjen veled, hanem valóban tanulj is belőle.
6. Tanuld meg beosztani az idődet és az
energiádat!
A sikeres emberekről gyakran úgy beszélünk,
mintha különleges képességük lenne arra, hogy egy napba több órát zsúfoljanak,
mint mások. A valóságban azonban nem feltétlenül az számít, hogy mennyi mindent
vállalsz el, hanem az, hogy a rendelkezésedre álló időt mire fordítod, és
mennyire tudsz figyelni a fontos feladatokra. A pályakezdés sok új elvárással
járhat. Meg kell tanulnod kezelni a munkahelyi feladatokat, eligazodni a csapat
működésében, miközben szeretnél időt hagyni a barátaidra, a családodra, a hobbijaidra
és a pihenésre is. Ha minden feladatot ugyanolyan sürgősnek tekintesz, könnyen
egész nap elfoglalt lehetsz anélkül, hogy a legfontosabb dolgokkal érdemben
haladnál. Érdemes a nap elején kiválasztanod azt az egy-két feladatot, aminek
az elvégzése a legnagyobb előrelépést jelentené. Ez nem azt jelenti, hogy a
többi teendő lényegtelen, hanem azt, hogy tudatosan különbséget teszel a fontos
és a pusztán sürgős feladatok között. Ha egy nagyobb munkán dolgozol, próbálj
meg zavartalan időszakokat kialakítani, amikor nem váltogatsz folyamatosan az
e-mailek, az üzenetek és a különböző feladatok között! A hatékony időbeosztás
ugyanakkor nem csak naptárakról és feladatlistákról szól. Az energiádnak is
vannak határai. Ha rendszeresen kialvatlan vagy, nincs időd enni, és minden
szabad percedet munkával vagy tanulással töltöd, az előbb-utóbb a teljesítményedre
és a közérzetedre is hatással lehet. A pihenés nem a siker ellentéte, hanem a
fenntartható munkavégzés egyik feltétele. Ne próbálj minden nap maximális teljesítményt
nyújtani. Lesznek időszakok, amikor több energiád van, és olyanok is, amikor
kevesebb. A jó rendszer alkalmazkodik ehhez, segít előrehaladni a fontos
célokban, de hagy teret a váratlan helyzeteknek és a regenerálódásnak is.
7. Vedd körül magad támogató emberekkel, és
merj segítséget kérni!
A siker történetét gyakran egyéni
teljesítményként meséljük el. Arról beszélünk, ki mennyire szorgalmas, kitartó
vagy tehetséges, miközben kevés szó esik azokról az emberekről, akik tanácsot
adtak, lehetőséget biztosítottak, vagy éppen akkor segítettek, amikor valaki
elakadt. A karrier elején idején különösen sokat számíthat, ha van legalább
néhány ember, akivel őszintén beszélhetsz a szakmai kérdéseidről. Lehet ez egy
tapasztalt kolléga, korábbi oktató, szakmai közösség tagja vagy olyan barát,
aki hasonló élethelyzetben van. Nem kell feltétlenül hivatalos mentort keresned
ahhoz, hogy tanulj mások tapasztalataiból.
A segítségkérés nem a hozzá nem értés
bizonyítéka. Természetesen fontos, hogy előbb megpróbáld önállóan megérteni a
feladatot, és ne minden kérdést másokra bízz. De ha elakadsz, a megfelelő
időben feltett kérdés megelőzheti a felesleges munkát, és azt is megmutathatja,
hogy felelősen állsz a feladathoz. Hasznos lehet úgy kérdezni, hogy közben
elmondod, mit próbáltál már, hol akadtál el, és milyen megoldásokat mérlegelsz.
A kapcsolatok építése sem merül ki abban,
hogy ismerősöket gyűjtesz egy szakmai platformon. A valódi szakmai kapcsolat
kölcsönösségen alapul. Figyelj másokra, tartsd be az ígéreteidet, oszd meg a
hasznos információkat, és akkor is maradj korrekt, amikor nincs közvetlen
előnyöd egy helyzetből! A megbízhatóság és az együttműködés hosszú távon
legalább annyira fontos lehet, mint a technikai tudás. Közben arra is figyelj,
milyen hatással van rád a környezeted. Azok az emberek, akik támogatják a
fejlődésedet, őszinte visszajelzést adnak, és nem tekintik versenynek mások
sikerét, segíthetnek abban, hogy bátrabban próbálj ki új dolgokat. Nem kell
mindenkit kizárnod az életedből, akivel nem értesz egyet, de érdemes tudatosan
keresned azokat a kapcsolatokat, amelyekben kölcsönös tisztelet és tanulás van.
A siker nem egyetlen nagy pillanat, hanem
egy folyamat
A hét szokás közös pontja, hogy mindegyik a
rendszeres, tudatos cselekvésre épít. Olyan célokat választasz, amelyeknek
értelmét látod, kisebb lépésekre bontod a terveidet, rutint alakítasz ki,
tanulsz, visszajelzést kérsz, figyelsz az idődre és az energiádra, valamint
kapcsolatokat építesz. Egyik módszer sem garantál gyors sikert, és egyik sem
képes teljesen kivédeni a külső körülményeket, a váratlan akadályokat vagy a
rossz döntéseket.
Ez fontos, mert a siker nem kizárólag
egyéni akaraterő kérdése. Számítanak a lehetőségek, az anyagi körülmények, az
egészségi állapot, a támogató környezet és az is, milyen szerencsés vagy egy
adott helyzetben. Ha valami nem sikerül, nem érdemes automatikusan arra
következtetned, hogy nem dolgoztál elég keményen. Néha új stratégiára van
szükség, máskor több időre, segítségre vagy egyszerűen másik útra. Kezdésként
válassz ki egyetlen szokást a hétből, ami a jelenlegi helyzetedben a legtöbbet
segítheti. Lehet ez a heti célok megtervezése, napi tizenöt perc tanulás,
rendszeres visszajelzés kérése vagy a munkanap végén tartott rövid értékelés.
Próbáld ki néhány héten át, és figyeld meg, mi változik! Ha működik,
fokozatosan építsd be az életedbe! Ha nem, módosíts rajta!
Nem kell minden reggel motiváltan ébredned,
minden döntést tökéletesen meghoznod, vagy mások tempóját követned. Sokkal
többet számít, ha képes vagy újrakezdeni, amikor kizökkensz, tanulni abból, ami
nem sikerült, és időről időre ellenőrizni, hogy még mindig a saját céljaid felé
haladsz-e. A sikerhez vezető út ritkán egyenes, és nem mindenkinek ugyanoda
vezet. A legjobb szokások nem azért értékesek, mert hibátlanná tesznek, hanem
azért, mert segítenek tudatosabban alakítani a mindennapjaidat. A nagy változások
sokszor egy egészen apró döntéssel kezdődnek. Ha ma megteszed azt az egy
lépést, akkor holnap már könnyebb lesz megismételni.
Források: www.forbes.com
Képek forrása: www.unsplash.com, www.pexels.com
