Az egyetemi
éveid alatt és a munkahelyeden is biztosan találkozol olyan helyzetekkel,
amikor hiába teszel meg mindent, mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan
eltervezted. Lehet például, hogy rengeteget tanulsz egy vizsgára, mégis úgy
érzed, nem vagy elég felkészült, vagy éppen egy új feladatba vágnál bele a
munkahelyeden, de már azelőtt elbizonytalanodsz, hogy egyáltalán megpróbálnád.
Az is előfordulhat, hogy pontosan tudod, mit szeretnél elérni, mégis folyton
találsz valamit, ami miatt későbbre halasztod a kezdést.
Ilyenkor könnyű
arra gondolni, hogy egyszerűen nem vagy elég ügyes, kitartó vagy szerencsés
ahhoz, hogy sikeres legyél, pedig a háttérben sokszor egészen más dolgok
állnak. Az önbizalomhiány, a kudarctól való félelem, a rosszul meghatározott
célok vagy akár a környezetedből érkező negatív visszajelzések is
visszatarthatnak attól, hogy kihozd magadból a legtöbbet. Ezeket az akadályokat
ráadásul nem mindig könnyű felismerni, hiszen gyakran észrevétlenül
befolyásolják a döntéseidet és azt is, hogyan gondolkodsz saját magadról.
A jó hír az,
hogy nem kell minden nehézséget leküzdhetetlen akadályként kezelned, és az sem
jelenti azt, hogy kudarcra vagy ítélve, ha valamelyikben magadra ismersz. Ha
ugyanis felismered, hogy mi tart vissza, már könnyebb lehet változtatni a
hozzáállásodon, a szokásaidon vagy azon, ahogyan a céljaidhoz közelítesz.
Most pedig nézzük
meg azt az öt gyakori akadályt, amely a tanulásban és a munkában is
megnehezítheti, hogy elérd, amit szeretnél!
1. Hibás
önértékelés és alacsony önbizalom
Az egyik
legnagyobb akadály, amellyel a tanulmányaid vagy a munkád során találkozhatsz,
az, amikor nem hiszel eléggé a saját képességeidben. Lehet például, hogy
jelentkezni szeretnél egy gyakornoki pozícióra, szeretnél elvállalni egy új
feladatot, vagy belevágni egy olyan projektbe, amely régóta foglalkoztat, mégis
inkább lebeszéled magad róla, mert úgy érzed, nem vagy elég jó hozzá. Ilyenkor
könnyen előfordulhat, hogy már azelőtt feladod a lehetőséget, hogy egyáltalán
kipróbálnád magad, és végül éppen az önbizalomhiányod akadályoz meg abban, hogy
fejlődj.
Ez a gondolkodás
ráadásul könnyen önbeteljesítővé válhat, ha ugyanis folyamatosan azt mondogatod
magadnak, hogy úgysem fog sikerülni, nagyobb eséllyel kerülöd el azokat a
helyzeteket, amelyekben bizonyíthatnál magadnak. Fontos, hogy az önbizalomhiány
hátterében sok minden állhat, például egy korábbi kudarc, a túl magas
elvárások, a másokkal való állandó összehasonlítás vagy az a tapasztalat, hogy
gyerekkorod óta inkább a hibáidra hívják fel a figyelmedet, mint az
eredményeidre. Idővel ezekből viszont kialakulhat egy olyan belső hang, amely
akkor is megkérdőjelezi a képességeidet, amikor valójában megvan benned a tudás
és a lehetőség ahhoz, hogy sikerrel járj.
Mit tehetsz
ellene?
Az önbizalom nem
valami velünk született, változtathatatlan tulajdonság, ezért nem kell
beletörődnöd abba, ha jelenleg bizonytalan vagy magadban. Próbálj meg tehát
kisebb, elérhető célokat kitűzni, és vedd észre azokat az eredményeket is,
amelyeket korábban talán természetesnek vettél vagy egyszerűen nem értékeltél
eléggé. Ha pedig valami nem sikerül elsőre, ne rögtön azt a következtetést vond
le, hogy alkalmatlan vagy rá, hanem gondold végig, mit tanulhatsz a helyzetből,
és min érdemes változtatnod a következő próbálkozásnál.
2. Félelem az
ismeretlentől és a komfortzóna elhagyásától
Ahhoz, hogy
előrébb juss az egyetemen vagy a munkádban, időnként olyan dolgokat is ki kell
próbálnod, amelyek elsőre kényelmetlennek vagy akár ijesztőnek tűnnek. Térjünk
vissza a korábbi példáinkra, ahol jelentkeznél egy gyakornoki helyre,
elvállalnál egy olyan feladatot, amelyben még nincs tapasztalatod, vagy
belevágnál egy saját projektbe, de közben attól tartasz, hogy nem fog
sikerülni, esetleg mások előtt hibázol. Ilyenkor könnyű inkább a megszokott
dolgoknál maradni, hiszen azokban már tudod, mire számíthatsz, és kisebbnek
érzed a kudarc lehetőségét.
A komfortzóna
önmagában persze nem rossz dolog, hiszen szükségünk van olyan helyzetekre,
amelyekben biztonságban és magabiztosan érezzük magunkat. A probléma akkor
kezdődik, ha a bizonytalanságtól való félelem miatt minden új lehetőséget
elutasítasz, és így olyan tapasztalatoktól is elesel, amelyekből később sokat
tanulhatnál. Ráadásul az új helyzetekkel járó kényelmetlenség nem feltétlenül
marad meg hosszú távon, mivel amit eleinte nehéznek vagy szokatlannak érzel, az
gyakorlással és tapasztalattal idővel a mindennapjaid természetes részévé
válhat.
Mit tehetsz
ellene?
Nem kell rögtön
fejest ugranod az ismeretlenbe, és az sem elvárás, hogy egyáltalán ne félj a
változástól. Sokkal többet segíthet, ha kisebb lépésekben haladsz, és olyan
feladatokat is kipróbálsz, amelyek egy kicsit túlmutatnak azon, amit már jól
ismersz. Ha például tartasz egy prezentációtól, először gyakorolhatsz néhány
barátod előtt, ha pedig új munkakörben szeretnéd kipróbálni magad, kezdhetsz
egy kisebb, önállóan elvégezhető feladattal. Így fokozatosan szerezhetsz
tapasztalatot, miközben azt is megtanulod, hogyan kezeld a bizonytalanságot.
Arra is érdemes
emlékezned, hogy a kudarc nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz döntést
hoztál vagy alkalmatlan vagy valamire. Előfordulhat például, hogy elsőre nem
úgy sikerül egy feladat, ahogyan szeretted volna, de ebből is kiderülhet, min
kell még dolgoznod, vagy mit csinálhatnál másképp legközelebb.
3. Rosszul
kitűzött célok
Ahhoz, hogy
elérd, amit szeretnél, először azt kell tisztáznod magadban, hogy pontosan mi a
célod, és miért fontos neked. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy vannak
elképzeléseid arról, milyen életet szeretnél élni, milyen munkát végeznél
szívesen, vagy miben szeretnél fejlődni, de azt már nem tudod, hogyan juthatnál
el odáig. Az is lehet, hogy mások elvárásai alapján választasz magadnak
célokat, miközben nem gondolod végig, hogy valóban ezekre vágysz-e. Ha pedig
nincs világos elképzelésed arról, hogy mit szeretnél elérni, könnyen
elveszhetsz a teendők között, és úgy érezheted, hogy rengeteget dolgozol,
mégsem haladsz igazán előre.
A célkitűzés
tehát nem merül ki abban, hogy eldöntöd, mit szeretnél, hiszen azt is érdemes
átgondolnod, milyen lépésekkel juthatsz el a kívánt eredményig. Ha például jobb
jegyeket szeretnél szerezni az egyetemen, vagy néhány hónapon belül gyakornoki
helyet keresnél, sokkal könnyebb lesz elindulnod, ha konkrétan meghatározod,
mit kell tenned, és mennyi időt szánsz rá. Fontos azonban, hogy a céljaid
reálisak és elérhetők legyenek, mert ha túl nagy elvárásokat támasztasz
magaddal szemben, vagy nem látod a következő lépést, könnyen elveszítheted a
motivációdat.
Mit tehetsz
ellene?
Ebben segíthet a
SMART célkitűzési módszer, amely szerint a célod legyen specifikus, mérhető,
elérhető, releváns és időhöz kötött. Vagyis ne csak annyit fogalmazz meg, hogy
szeretnél jobban teljesíteni a tanulmányaidban, hanem határozd meg azt is,
milyen eredményt szeretnél elérni, és mit teszel érte a következő hetekben.
Például kitűzheted magad elé, hogy a következő vizsgaidőszakban minden tárgyra
hetente meghatározott időt fordítasz, így a célod nemcsak világosabbá válik,
hanem a haladásodat is könnyebben követheted. Érdemes emellett a nagyobb
terveidet kisebb, teljesíthető lépésekre bontanod, hiszen így nem egy távoli,
nehezen elérhető eredményt látsz magad előtt, hanem olyan feladatokat,
amelyekkel már ma is elkezdhetsz foglalkozni.
4. Negatív
környezeti hatások
Az, hogy
mennyire hiszel magadban, és milyen célokat mersz kitűzni magad elé, nemcsak
rajtad múlik, hanem azon is, hogy milyen emberek vesznek körül a
mindennapokban. A családod, a barátaid, az egyetemi csoporttársaid vagy a
munkahelyi kollégáid véleménye ugyanis mind hatással lehet arra, hogyan
gondolkodsz a saját képességeidről és lehetőségeidről. Ha például valaki folyton
lebeszél az ötleteidről, megkérdőjelezi a döntéseidet, vagy minden új tervedre
azzal reagál, hogy úgysem fog sikerülni, idővel te is elkezdheted
megkérdőjelezni magad. Különösen nehéz lehet ilyenkor kitartani a céljaid
mellett, ha éppen azoktól nem kapsz támogatást, akiknek a véleménye a legtöbbet
jelenti számodra.
Persze nem
minden kritika jelent rosszindulatot, hiszen előfordulhat, hogy valaki valóban
segíteni szeretne, vagy olyan kockázatokra hívja fel a figyelmedet, amelyeket
te nem vettél észre. A probléma inkább akkor kezdődik, ha a visszajelzések
rendszeresen leértékelnek, elbizonytalanítanak, és nem segítenek abban, hogy
fejlődj vagy jobb döntéseket hozz. A támogató környezet sokat jelenthet a nehéz
időszakokban, de ha éppen ez hiányzik az életedből, az még nem jelenti azt,
hogy ne érhetnéd el a céljaidat.
Mit tehetsz
ellene?
Ha azt
tapasztalod, hogy valaki rendszeresen visszahúz, érdemes átgondolnod, hogy
mennyi teret engedsz a véleményének a döntéseidben. Persze nem feltétlenül kell
megszakítanod az ilyen emberekkel a kapcsolatot, hiszen lehet, hogy egy
családtagodról vagy olyan emberről van szó, akit szeretsz, de megtanulhatod
határozottabban képviselni a saját elképzeléseidet, és nem minden kéretlen
megjegyzést magadra venni. Az is sokat segíthet, ha olyan emberekkel veszed
körül magad, akik bátorítanak, őszintén visszajeleznek, és akkor is melletted
állnak, amikor valami nem sikerül elsőre.
Emellett a
kritikákat sem kell automatikusan elfogadnod vagy teljesen figyelmen kívül
hagynod, inkább próbáld megkülönböztetni azokat a visszajelzéseket, amelyekből
tanulhatsz, azoktól, amelyek csupán elveszik a kedvedet. Ha például valaki
konkrétan meg tudja fogalmazni, hogy min érdemes változtatnod, abból akár
profitálhatsz is, de attól, hogy más nem ért egyet a céljaiddal, még nem kell
rögtön lemondanod róluk. Fontos tehát, hogy meghallgasd a környezetedet,
miközben a saját értékítéletedet és az önmagadba vetett bizalmadat sem adod
fel.
5. Halogatás
Előfordult már
veled, hogy pontosan tudtad, mit kellene tenned ahhoz, hogy közelebb kerülj a
céljaidhoz, mégis mindig találtál valami mást, amivel inkább foglalkoztál? Ha
igen, fontos megjegyezni, hogy a halogatás sokszor nem egyszerűen lustaság vagy
rossz időbeosztás kérdése, hanem annak a jele is lehet, hogy valamiért nehezen
veszed rá magad a kezdésre. Talán attól tartasz, hogy nem végzed elég jól a
feladatot, túl nagynak tűnik előtted az elérendő cél, vagy egyszerűen annyira
unalmasnak találod a teendőidet, hogy minden más érdekesebbnek látszik náluk.
Ha pedig a korábban említett akadályok közül az önbizalomhiány, a kudarctól
való félelem vagy a bizonytalan célok is jelen vannak az életedben, még
nehezebb lehet elindulnod.
A halogatás
azért is problémás, mert miközben rövid távon megkönnyebbülést érezhetsz attól,
hogy elodázol egy kellemetlen feladatot, a teendő ettől még nem tűnik el, sőt
idővel egyre nagyobb nyomást helyezhet rád. Ha például folyamatosan későbbre
halasztod a vizsgára való felkészülést vagy egy fontos munkahelyi feladat
elkezdését, végül sokkal kevesebb időd maradhat az elvégzésére, ami tovább
növelheti a stresszt. Így könnyen kialakulhat egy ördögi kör: minél tovább
vársz, annál nehezebbnek tűnik a feladat, és minél nehezebbnek érzed, annál
inkább szeretnéd elkerülni.
Mit tehetsz
ellene?
Első lépésként
próbáld meg felismerni, hogy miért halogatsz, hiszen csak akkor találhatsz
megfelelő megoldást, ha tudod, hogy mi nehezíti meg a kezdést. Ha egy feladat
túl nagynak tűnik, bontsd kisebb, könnyebben teljesíthető részekre, és ne azt
várd el magadtól, hogy egyetlen nekifutásra mindennel elkészülj. Egy
beadandónál például már az is előrelépés lehet, ha elsőként csak összegyűjtöd a
szükséges forrásokat, másnap elkészíted a vázlatot, majd külön időt szánsz az
egyes részek megírására. Ha pedig az unalom vagy a figyelemelterelés okoz
gondot, segíthet, ha előre kijelölsz egy rövidebb időszakot, amikor kizárólag
az adott feladatra koncentrálsz, és közben félreteszed a telefonodat.
Érdemes a
céljaidhoz vezető lépéseket is leírnod, és egy reális időbeosztásban helyet
találnod nekik, így nem kell minden alkalommal újra eldöntened, hogy mikor és
hogyan fogj hozzá a munkához. Arra pedig figyelj, hogy ne várj mindig a
tökéletes pillanatra vagy arra, hogy végre megjöjjön a kedved, mert sokszor
éppen a cselekvés segít átlendülni a kezdeti ellenálláson. Persze nem kell
egyszerre mindent megváltoztatnod, már azzal is sokat tehetsz a halogatás
ellen, ha ma elvégzel egy apró feladatot, amelyet eddig újra és újra későbbre
halasztottál.
Ne felejtsd el,
hogy a sikerhez vezető út nem mindig egyenes, és időnként olyan akadályokkal is
szembe kell nézned, amelyek miatt úgy érezheted, hogy nem haladsz elég gyorsan.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy fel kellene adnod a céljaidat, hiszen a kisebb
kudarcokból és a nehezebb időszakokból is sokat tanulhatsz. Ha kitartó vagy,
hajlandó vagy fejlődni, és közben arra is figyelsz, hogy reális elvárásokat
támassz magaddal szemben, idővel egyre közelebb kerülhetsz ahhoz, amit
szeretnél elérni.
Források: www.motivatormagazin.hu
Képek forrása: www.pexels.com
