A fiatal felnőttség időszaka a szociális
élet különbözőterületein hoz kihívásokat, amiket tovább bonyolít a digitális
térben való részvétel, ami körülvesz minket. A különböző párkapcsolatokra és
barátságokra vonatkozó kérdésekkel, nehézségekkel sokan szakemberhez fordulnak,
hiszen nem csak az adott szituáción szeretnének változtatni, de a jövőbeli
helyzetekre is szeretnének felkészülni. A pszichológus mellett a másik segítő
szakma, ami ezekben az esetekben az embert támogatni tudja, az eligazodását
segíti a coach. A társas kapcsolatok jobb megértéséért, korunk jellemző
kihívásainak feltérképezéséért és ezekkel kapcsolatos tanácsokért Loján Gergő
coach-csal készítettünk interjút. A cikksorozatban a fiatal felnőtteket
generációsan érintő kérdések mellett általánosabb, minden ember életében
felmerülő kapcsolati dinamikák is terítékre kerültek, hogy egy minél szélesebb
és átfogóbb képet nyújtsunk.
Míg a pszichológus, mint segítő szakember
már teljesen ismert a köztudatban, a coach-csal, mint foglalkozással és
segítővel már kevesebben találkoztak. Míg a két szakma rendelkezik
hasonlóságokkal, a különbségek indokolják egyik-vagy másik felkeresését. Loján
Gergő összegzésében a coach „hasonló, mint a pszichológus, hasonlóképen
segíteni próbál embereknek, ezt beszélgetések formájában.” A különbséget abban
látja, hogy a coach „egy jelen és jövő- centrikus foglalkozás”, míg a
pszichológus a múltban keletkezett traumák, sérelmek feldolgozására helyezi a
hangsúlyt. Szerinte a pszichológus ezen események megértésén, feldolgozásán,
elfogadásán keresztül igyekszik gyógyítani a jelenben. Loján Gergő kiemelte,
hogy a „pszichológia is nagyon jó és szükségszerű”. Szerinte ehhez képest a
coach más hozzáállással, aktívabb megoldást ad, olyan apró feladatokat és
tevékenységeket határoz meg az ügyfelekkel, amiken keresztül el lehet érni az
általuk megfelelőnek ítélt célt, vágyott állapotot. Saját ügyfelei között azt
tapasztalja, hogy leggyakrabban párkapcsolati, azon belül is szakítás kapcsán
vagy a szorongó-elkerülő kötődések kapcsán fordulnak hozzá, illetve felmerülnek
a karrier, karrierváltás témakörei is.
A fiatal felnőtt célcsoport érzelmi
érettsége kapcsán a coach a következőket mondta: „szerintem 18 évesen még
abszolút nem elvárható az, hogy érzelmileg érett legyen az ember.” Tovább
részletezte: „a döntéseiben sem elvárható, hogy jó döntést hozzon.” Ezt azzal
magyarázta, hogy ebben az időszakban még hiányzik az élettapasztalat, amivel
fel lehetne mérni egy-egy döntés súlyát, vagy a jó döntést. Szerinte a
tankönyvi tanuláson túl a tapasztati úton szerzett tanulás az, ami „valóban meg
fog maradni” és a hétköznapokban segíteni tud. Ezt a logikát folytatva
állapítja meg, hogy nagyjából 25 éves korra már lehet jó döntéseket hozni, de
szerinte az is elég gyakori, hogy még ebben a korban sem tudja igazán az ember,
hogy mivel szeretne foglalkozni. Ehhez kapcsolódóan Loján Gergő elmondta, hogy
szerinte „nagyon sokakban hatalmas frusztrációt okoz”, hogy 18 évesen
pályaválasztási döntést kényszerülnek hozni, és utána éveken keresztül tanulnak
és „megkérdőjelezik, hogy ez vajon jó döntés volt-e” és ez lesz-e az ő útjuk.
Megfigyelése szerint sokaknál az okozza a frusztrációt, hogy már elkezdtek a
kijelölt irányba haladni, így nem érzik lehetségesnek a változtatást. Mindezek
alapján kiemelte, hogy a kapunyitási pánik egy jellemző problémája a mostani
fiatal felnőtt korosztálynak. Ezzel kapcsolatban viszont úgy fogalmazott:
„szerintem túl nagy terhet pakolnak magukra az emberek ilyen szempontból.” A
továbbtanulási irányválasztást a coach úgy keretezte, mint egy lehetőség a
tudásbővítésre és tapasztalatszerzésre, ami segít a későbbiekben orientálni az
irányválasztást.
A karrierválasztással kapcsolatos nyomás
egy részét belső nyomásként azonosította, viszont külső faktorok is
hozzájárulnak ennek a megnövekedett mértékéhez. Loján Gergő kiemelte a
közösségi médiát, mint „nyomásfaktort”. Magyarázata szerint „túlságosan sok
impulzussal találkozik az ember”, ami kialakít benne egy vágyott, de gyakran
irreális képet. Ennek a része, hogy még a húszas évek első felében saját
ingatlant és saját autót kell önerőből vásárolni, mindent a lehető leghamarabb
és leggyorsabban beszerezni. Azzal magyarázta ezeknek az igényeknek és
nyomásnak a széles körű elterjedtségét, hogy azok, akiknek fiatalon, gyorsan
sikerül felépíteni mindezt és elérni ezeket a célokat, „hatalmas nagy
reflektorfényt kapnak”, és közösségi média megjelenést is kapnak. Szerinte
ezeknek a sikereknek az aránya „a millióból egy”, viszont a nagy figyelem és a
közösségi médiás felkapottság miatt „ez lesz a standard”.
Amellett, hogy 18 éves korban még nem
elvárható a coach szerint az érzelmi érettség, nincs egy egyértelmű idővonal
arra vonatkozóan, hogy mikor kell mire készen állni vagy megérni. Ezzel együtt
viszont Loján Gergő kiemelte, hogy jólléthez és jól éléshez mindenképpen
érdemes önismerettel foglalkozni, „akár már 18 éves kora előtt is”. Ezt egy
„szinte végtelen” irányzatként írta le, mivel elmondása szerint nincs
kimeríthetetlen mélység, amikor teljesen megismeri magát az ember és véget ér
ez a folyamat. Szerinte ezen az úton elindulás mindenképpen előny, ami segít a
társadalomban az empátiával és készségekkel kapcsolatban. Hiszen sokkal jobban
lehet úgy fejlődni, ha az „ember egyáltalán tudja, hogy hol áll”. Sakktáblához
hasonlítva úgy foglalta össze, hogy „ha nem tudjuk eldönteni, hogy éppen melyik
mezőn vagyunk, akkor nagyon nehéz jó döntést hozni.”
Az önfejlesztés kapcsán a coach szerint
ehhez a folyamathoz nem szükséges azonnal szakemberhez fordulni. Szerinte
sokaknál az is elég lehet, ha elkezdenek néhány pszichológiai vagy önsegítő
könyvet elolvasni. Kiemelte emellett a közösségi média felületek pozitív
hatásait is, ahol bizonyos tartalomgyártók készítenek összeszedett tartalmakat
önfejlesztés témában. Elmondta, hogy érdemes a közösségi média algoritmusát
arra tanítani, hogy ne vagy ne csak mémeket és hasonló tartalmakat ajánljon,
hanem oktató, tanító jellegűeket is. Az önismeret megkezdéséhez elegek lehetnek
rövid, összefoglaló videók, amik elindítanak gondolatokat a tartalom
fogyasztójában. A gondolatébresztésen túl abban is segítenek, hogy motivációt
adnak az önismeretben való elmélyüléshez, mert magára ismerhet az ember egyes
leírásokból, és az oktató videókból megtudja ezeknek a szakmai kontextusát.
Loján Gergő szerint ezek a felismerések, rácsodálkozások adják a kezdő
motivációt, hogy valaki elkezdjen tovább foglalkozni ezekkel a témákkal, és
azzal, hogy ezek a jelenségek „hogyan kapcsolódnak a saját életünkhöz”.
Összességében tehát apró változtatásokat javasol ahhoz, hogy az ember
elinduljon az önfejlesztés útján.
Loján Gergő tartalmaiban és a hozzá forduló
ügyfelek problémafelvetésében gyakori téma a különböző kötődési stílusok
találkozása és ütközése. Ezek jelentős szerepet töltenek be abban, hogy hogyan
működnek a kapcsolatok, így az interjú részletesebben körüljárta ezt. Loján
Gergő magyarázatából a szorongó-elkerülő kötődés modellje a legrészletesebben
tárgyalt. Ezt skálaként írja le, ahol a skála egyik felén a szorongók
helyezkednek el, a másik felén pedig az elkerülők. A skála felépítéséből
adódóan van két végpontja, egy közepe, illetve az emberek a két szélső érték
között helyezkednek el, inkább a szorongás vagy inkább az elkerülés felé
eltolódva. Így különböző fokozatai, szintjei lehetnek az elkerülésnek és
szorongásnak. A coach szerint „lehet olyan is, hogy folyamatosan váltakozik ez
a kettő”. Ezt azzal magyarázta, hogy „van egy alapbeállítottsága az embernek,
hogy melyik irányba tendál rend szerint”, de ez szituációtól függően változhat
is. Az elkerülő kötődést azzal jellemezte, hogy „nehezebben kapcsolódnak”. Ez
nem azt jelenti elmondása szerint, hogy nem szeretnének kapcsolódni, hanem
abban mutatkozik meg, hogy a kapcsolódás után történik egy változás bennük,
hogy „ijesztővé, nyomasztóvá válik az egész kapcsolat”, és emiatt megpróbálnak
távolságot tartani. A coach hangsúlyozta, hogy az elkerülők továbbra is
szeretnének kapcsolódni, és nem magát a kapcsolatot akarják megszüntetni, hanem
csak nagyobb térre van szükségük. Tovább részletezve elmondta, hogy a skálának
ezen a szélső értékén előfordulhat, hogy hetekre teljesen eltűnik és „aztán a
semmiből előbukkan, hogy van-e kedved találkozni.” Mint elmondta, vannak olyan
elkerülők, akiknél ez nem ennyire drasztikus, és „működőképes kapcsolatot lehet
velük kialakítani”, de például nem fél óránként, hanem napi kétszer válaszol
üzenetekre. Loján Gergő szerint az a fő kérdés, hogy ki hol tudja meghúzni a
határt, hogy mi komfortos, elfogadható neki.
A szorongó félről ezzel szemben azt mondta
el, hogy nagyon könnyen kapcsolódik, illetve „nagyon hamar szeret nagyon mély
kapcsolódásokat kialakítani”. Magyarázata szerint a szorongó fél akkor érzi
magát biztonságban, ha gyorsan elmélyül a kapcsolat, szinte az örökké tartó
mivoltáról kap visszajelzést, megerősítést. A coach szerint „ők sokat
stresszelnek és általában túlgondolnak”, meg szoktak ijedni a távolságtól, és
azt keresik automatikusan, hogy mit rontottak el. Az automatikus
feltételezésük, hogy valamit hibáztak a kapcsolatban, ezért nem válaszolt nekik
az, akivel éppen ismerkednek. Ahogy a szakember is összefoglalta, ebből a
leírásból látszik, hogy „az egyik fél húzná folyamatosan magához a másikat, a
másik fél pedig folyamatosan tolná el magától kicsit.” Ennek eredményeként
kialakul egy „tökéletes ellentétpár”. Loján Gergő kiemelte, hogy ettől nem kell
megijedni, mivel szerinte ez mindig is benne volt a társadalomban, „mindig is
benne volt a férfi-női kapcsolódásokban”. Ez alapján szerinte mindennek van egy
férfi-női dinamikája is. Elmondása szerint általában a nők hajlamosabbak a
szorongó kötődésre, a férfiak pedig hajlamosabbak az elkerülő kötődésre. Hagyományos
férfi-női kötődés dinamikára a következő példát említette: „A nő szeretné, hogy
a férfi időben hazaérjen meg otthon legyen, a férfi meg szeretne elmenni a
haverokkal iszogatni meg dolgoznia kell menni.”
Loján Gergő szerint mindig is jelen voltak
ezek a kötődési formák, helyzetek, viszont mióta a modell jobban bekerült a
köztudatba, elkezdték általánosításként, indoklásként használni; például azért
van valakivel probléma a párkapcsolatban, mert elkerülő. Ennek kapcsán viszont
a szakember kiemelte az önismeret fontosságát, mint a tényezőt, ami segít a
párnak egy középutat találni, ahol mindkét fél biztonságban érzi magát és
közösen tudják működtetni a kapcsolatot.
A hagyományos szerepfelfogások kapcsán
terítékre került ezeknek a modern kori megváltozása is. A coach szerint „nagyon
felborultak ezek a szerepek”. Ennek részét képezi, hogy lecsökkent a nők
férfiaktól való anyagi függése. Ezzel együtt kiemelte, hogy sok téren
megszűntek a nemi szerepek. Egy párkapcsolatban például „már nincsen meg az a
fix leosztás, hogy neked ez a dolgod, nekem meg az a dolgom, hanem mindenki
csinált mindent.” Bemutatta ennek a fontosságát, mint lehetséges útját az
egyenjogúvá válásnak. Ezzel együtt viszont azt is részletezte, hogy megfelelő
önismeret és energia befektetése nélkül „könnyen fel tud borulni egy ilyen
párkapcsolat”, mert nem tudják a résztvevők, hogy miért felelősen a
kapcsolatban. Loján Gergő hozzátette, hogy a befelé fordulás,
felelősségvállalás, és ezeknek a megfogalmazása a feladatok egyenlőtlen
eloszlásához vezethet, ha az egyik fél nem tudja ezeket a felelősségeket,
feladatokat úgy kommunikálni, hogy a másik félnek befogadható legyen. A
hagyományos nemi szerepek és a standard feladatvállalások eltűnésével „nehéz
megkapaszkodni”, így aki nem tudja megfogalmazni az igényeit, az nagyon könnyen
egy elnyomó kapcsolatba kerülhet.
Mivel a szorongó és az elkerülő kötődés is
nehézséget okozhat a párkapcsolatokban, Loján Gergő ezeknek a potenciális
megváltoztatására is kitért. „Kapcsolatban lehet ezeken változtatni.” A
szakember szerint önmagába a változtatás elhatározás és a belső munka limitált
hatású. Egyedül lehet, hogy képes meggyógyítani magában a szorongásokat, de
mint fogalmazott „abban a pillanatban, amikor bejön egy másik fél, ugyanoda fog
visszacsúszni.” A párkapcsolatban szerzett sérüléseket „vagy beállítódásokat”
mindig párkapcsolatban lehet gyógyítani elmondása szerint. De emellett
hangsúlyozta az önismereti munka fontosságát is. Mindkét fajta kötődőél a
változtatás kulcsa az önszeretet és az öngondoskodás. Loján Gergő elmondta,
hogy az elkerülő fél jellemzően „besokall”. Ennek az oka, hogy túl sok lesz a
munkája, és mellette a párja is minél többet szeretne vele találkozni, így egy
idő után ez számára teherré válik, elvégzendő plusz feladatként érzékeli. Ezen
túl „a szorongó általában mindig talál benne valami apróságot, ami nem
megfelelő az elvégzett munkában”, mint a késői érkezés vagy kevés figyelem. A
coach magyarázatában ezáltal az elkerülő azt érzi, hogy sosem tudja jól
elvégezni ezt a feladatát, így egyre jobban kimerül. Szerinte így az
elkerülőnek elsősorban a határhúzást kell megtanulni és azt, hogy hogyan
mondjon nemet annak érdekében, hogy fel tudjon töltődni, pihenni tudjon. Ez a
visszalépés nem csak a párkapcsolatra vonatkozik, hanem olyan más feladatokra,
munkákra, baráti találkozókra, amiknek a lemondását pihenésre tudja cseréni. Ha
kipiheni magát, úgy tud találkozni a másik féllel, hogy lesz kellő energiája az
odafigyelésre.
A szorongó félnek a túlgondolásokkal
kapcsolatban kell a szakember szerint ugyanezt a stratégiát követnie. Neki is
fontos pihenni és olyan tevékenységeket folytatni, amik feltöltik. A szakember
szerint, ha a szorongó otthon ül, akkor hajlamos a túlgondolásra, olyan okokat
kitalálni, hogy miért romlott el a kapcsolat. Ehelyett, ha talál olyan
tevékenységeket, amik kikapcsolják, feltöltik, segítenek a flow állapotba
kerülni, „akkor az meg tudja szüntetni a túlgondolást, és meg tudja adni az
elkerülőnek is azt az időt és azt a teret, amire szüksége van.”
Az interjú első részében tehát az önismeret
fontossága, a szorongó-elkerülő kötődési modell jellemzői, működése és
potenciális megváltoztatása is szóba kerültek. Mindezek az emberi kapcsolatok
kialakításának és kezelésének fontos elemei, amiknek a felismerése és megértése
sokat segít a romantikus és más kapcsolódás egészséges menedzselésében is.
Loján Gergőt Instagramon
és TikTokon
is Coach in Gergő felhasználónéven találjátok meg, a Linktree
oldalán pedig további információkat olvashattok az általa kínált egyéni
szolgáltatásokról és csoportos eseményekről.
képek forrása: Loján Gergő (borítókép), www.pexels.com, www.unsplash.com
