Bár a karácsony eredetileg egy keresztény ünnep, aminek
vallási eredete és jelentősége van, mára ez a keresztény világon túl is széles
körben elterjedt. Ezzel az egyik legszélesebb körben ünneppé vált az egész
világon. A hagyományok eltérései miatt nagyon különböző jelentések kapcsolódtak
hozzá a különböző kultúrákban, amik érdekes szokások kialakulásához vezettek.
Sokunknak a karácsony a bejgli, a csillagszóró és a családi ebédek időszaka,
máshol olyan szokások terjedtek el, amik számunkra meghökkentőek lehetnek.
Előkerül a sült heringgel táncolás, a boszorkányok elől elrejtett seprűk, a KFC
asztalfoglalás hetekkel előre, illetve a hatalmas ostorozó démonok utcai
masírozása is ebben a cikkben. Az országok karácsony-képei sokszínűek,
helyenként egyértelműek, míg máshol a megértésük a kontextus mélyebb
áttekintését igényli, viszont a legtöbbször sokkal régebbre nyúlnak vissza,
mint hinnénk. A következőkben körbejárjuk a legizgalmasabb, legszórakoztatóbb,
vagy éppen legmeghatóbb ünnepi tradíciókat kontinenseket és kultúrákat
felölelően. Mindezek rámutatnak, hogy a saját kontextusainkba eltérően
illesztjük be ezt az ünnepet, de az igazi varázsa a közösségben és a kreatív
hagyományokban rejlik.
Japán: a karácsonyi KFC és a nem romantikus, de mégis ünnep
Ha Japánra gondolunk valószínűleg a futurisztikus
technológia és az anime vagy éppen a Fuji hegy és a hagyományos életmód
nyugodt, lassú tempója. Amire általában kevesebben gondolnak, de meghatározó
eleme az ottani karácsonyoknak, az a hatalmas vödör sült csirke. Japánban a
karácsony egyet jelent a Kentucky Fried Chicken-nel. Olyannyira elterjedt ez,
hogy december 24-re gyakran már novemberben el kell kezdeni intézni az
asztalfoglalást az étteremlánc valamelyik létesítményében, különben csak
kintről nézheti a család ahogy mások élvezik a karácsonyi hagyományt. A szokás
a 70-es években kezdődött a KFC kiemelt sikerű marketing kampányával. A
kampányszlogen: „Kurisumasu ni wa Kentakki!” (magyarul: Karácsonykor KFC-t kell
enni!) Mivel Japánban a karácsony nem egy mélyen gyökerező vallási hagyomány
része, nem alakult ki korábban egy hagyományos étel vagy fogás, amit ezen az
ünnepen országszerte esznek. Ezt az űr töltötte be a KFC és a sült csirke
vacsora. Az országban 3,6 millió rendelést adnak le az ünnepi időszakban, ami
jól mutatja, hogy mennyire közkedvelt rituálévá vált ez. Ezen túl a karácsony a
szigetországban romantikus ünneppé is vált. December 24-ét sokan romantikus
randinak tartják, és szívesen ünneplik a városokban, amik tele vannak
karácsonyi díszekkel, fényekkel, programokkal.
Izland: 13 yule lad és a karácsonyi macska
Izlandon nem a Mikulás jár, hanem helyette 13 yule lad
érkezik egymás után minden nap december 12-től kezdve. A yule lad a helyi
folklórban egy ijesztő, ronda figura, ami a hegyekben él, és karácsony idején
megy le onnan az emberek közé. Ahogy Magyarországon a krampuszok, úgy Izlandon
a yule lad-okkal ijesztgetik a gyerekeket. Ha jól viselkednek, a misztikus lényeg éjszaka ajándékokat
hagynak nekik, viszont, ha rosszul viselkednek, a szörnyek megeszik őket a mese
szerint. Mindegyik yule lad más-más személyiséggel rendelkezik. Van például
ajtócsapkodó, kanállopó, ajtóleső és húslopó is. A magyar mikulás váráshoz is
hasonlítanak kicsit az ottani szokások, mert a gyerekek az ablakba teszik a
cipőjüket, és ebbe várják az ajándékokat. A másik karácsonyi rémtörténet a
Jólakötturinn, vagyis a karácsonyi macska. A folklór szerint az óriási, fekete,
emberevő szörnyeteg megeszi azokat, akik nem kaptak új ruhát karácsonyra. A
hagyomány valószínűleg onnan ered, hogy ez a földművesek motivációja, hogy
feldolgozzák időben a gyapjút, de mára már ezt a funkcióját elvesztette és csak
egy játékos történet.
Fülöp-szigetek: a világ leghosszabb karácsonya
Ha úgy érzed, hogy Magyarországon korán kezdődik a
karácsonyi dekorálás és készülődés a boltokban, vess egy pillantást a
Fülöp-szigetekre! Itt a karácsonyi szezon más szeptember 1-jén indul, és
egészen január második hetéig tart. Az „-ember hónapok” (szeptember, október,
november, december) hónapok mind karácsonyi lázban telnek az országban. A
helyiek ilyenkor fényárba borítják a városokat, és különleges, csillag alakú
lámpásokkal, úgynevezett parolokkal, díszítenek mindent. A parol a reményt
jelképezi s sokszor kézzel készítik bambuszból vagy rizspapírból. A karácsonyi
misék sorozata, a Simband Gabi, kilenc egymást követő hajnalban zajlik, és azt
tartják, hogy aki mind a kilenc misén részt vesz, annak egy kívánsága biztosan
teljesül.
Venezuela: templomba görkorcsolyával
Karácsony előtt a főváros, Caracas, utcáin reggelente egész
családok görkorcsolyáznak a templomok felé. Az 1950-es évek óta megfigyelhető
ez a tradíció, aminek a lényege, hogy a közösség tagjai december 16 és 24
között éjszakánként kint görkorcsolyáznak, majd korin mennek a hajnali misére.
Ünnepi ruhákba öltöznek a résztvevők, és sok helyen finomságokkal, forró
csokival és kávéval kínálják őket. A hagyomány olyan népszerű, hogy a város
bizonyos részein reggelig 8-ig lezárják az utcákat az autók elől, hogy mindenki
biztonságosan gurulhasson. Az eredete bizonytalan, de valószínűleg vallási és
kulturális elemek keveredéséből jött létre. A venezuelai karácsonyi ételek,
például a hallaca, a banánlevélbe csomagolt, fűszeres húsos étel, ilyenkor
kiemelten fontos része a családi összejöveteleknek.
Spanyolország: Tió de Nadal, a „kakiló” farönk
Katalóniában, illetve Aragónban minden decemberben felbukkan
egy kedves, de meglehetősen furcsa karácsonyi figura, a Tió de Nadal, a
karácsonyi farönk. A rönköt a gyerekek sapkával és mosolygós arc rajzolásával
díszítik, valamint a hónap elejétől naranccsal, dióval és más gyümölcsökkel
etetik, takaróval melegen tartják. Karácsony napján a gyerekek énekelve
megütögetik a rönköt és énekelve kérik hogy tüsszentsen vagy „kakiljon”
ajándékot, például édességet, diót, más apróságokat. A nagyobb ajándékokat
Spanyolországban nem karácsony napján, hanem januárban, a három királyok napján
kapják a gyerekek. A szokás évszázados és a termékenységhez kapcsolódó népi
gyökerekből ered, de a modern gyerekek is rajonganak érte. Modernizálódásának
része, hogy már nem csak Tió, a fiú, hanem Tiona, a lány változata is létezik,
ami tovább bővíti a dekorációs lehetőségeket.
Norvégia: a seprűk elrejtése és a boszorkányok elűzése
A norvég karácsonyi éjszakához rejtélyes hiedelem is
kapcsolódik. A norvégok úgy tartják, hogy a karácsony este a boszorkányok és
gonosz szellemek szabadon járnak, ezért az emberek eldugják a seprűket, nehogy
az éjszakai lények meglovagolják őket. Hagyományosan kapcsolódó gonosz szellem
elleni védekezési mód volt még az is, hogy bevitték az állatokat a házba,
nehogy a gonosz szellemek elvigyék, illetve, hogy hagytak kását a szellemnek
vagy égve hagyták a fényeket, hogy elijessze a gonoszokat. Egyes családok ma is
követik a hagyományt, bár sokszor inkább vicces, játékos módon élik meg,
mintsem valódi félelemként.
Mexikó: Noche de los Rábanos, azaz a retekéjszaka
Mexikóban december 23-án különös fesztivál zajlik, a
retekéjszaka. Ilyenkor hatalmas, több kilós retkeket faragnak művészi
alkotásokká. Megformálhatnak betlehemi jeleneteket, figurákat, mesejeleneteket,
majd ezeket versenyeztetik is. A szokás a 19. századból ered, amikor a piacok
árusai így próbálták felkelteni a vásárlók figyelmét, később pedig Oaxaca egész
városa kulturális eseménnyé emelte.
retkek nem őshonosak Mexikóban, hanem a gyarmatosítás során spanyol kereskedők
vitték át ennek a termesztését Kínából az amerikai kontinensre. Ezután kezdték
el termeszteni a földművesek és gyakori köretté vált. Karácsony előtt vásárokat
tartottak Oaxaca-ban, és az árusok azzal igyekeztek felhívni a figyelmet és a
vásárlási kedvet a retkekre, hogy ezeket érdekesen megfaragták, hogy növeljék
az eladást. Az eredetileg hagyományos ünnepi jeleneteket mára felváltották az
olyan formák, amik a város modern jellemzőihez, elemeihez, ünnepeihez
kapcsolódnak.
Ausztria: Krampusz, a karácsonyi démon menete
Miközben a Mikulás jutalmazza a jó gyerekeket, Ausztriában a
Krampusz az ördögi figura, aki lánccal, bundával és hosszú szarvakkal járja az
utcákat, hogy megfenyítse a rosszalkodókat. A Krampuslauf (magyarul
krampuszmenet) december elején zajlik, egyszerre ijesztő és lenyűgöző
jelenetként. A hagyomány gyökerei a pogány télűző rituálékhoz nyúlnak vissza a
mohácsi busójáráshoz hasonlóan. A mai fiatalok körében is népszerű fesztivál ez
tele kézművel maszkokkal, kosztümökkel és a téli hideget ellensúlyozó forralt
borral.
Ausztrália: tengerparti karácsony és szörföző mikulások
Míg nálunk karácsonykor a hideg és a hó az első gondolat,
Ausztráliában karácsonykor tombol a nyár. A karácsony így a strandokról, baráti
összejövetelekről, a kültéri grillezésről szól. Miközben Magyarországon az
adventi vásárokon kívül igyekszünk a meleg házban elbújni a hideg elől,
Ausztráliában a nyári programok és a közösségi szabadtéri szórakozás dominál.
Sydney ikonikus strandján a Bondi Beach-en minden évben hatalmas a tömeg.
Zenélő csoportok, szörföző mikulások, BBQ sütés adják a helyiek számára a karácsony
bulis, szabad hangulatát. Időjárás szempontjából nem egyedi Ausztrália, hiszen
a lista több olyan elemet is tartalmaz, mint a Fülöp-szigetek vagy Venezuela,
ahol a december nem hideg és a hó várásával teli, hanem izzasztó melegben
telik.
Dánia: a rizspudingba rejtett mandula
A dánok karácsonykor hagyományosan rizspudingot (dánul
risalamande) készítenek, és ebben elrejtenek egy szem egész mandulát. Aki
megtalálja, kis ajándékot kap, ami általában marcipánmalac vagy más édesség.
Mivel a rizs, és az ízesítéséhez használt fahéj valamint mandulák mind
importált termékek Dániában, kezdetben ez a desszert a gazdag rétegek
kiváltsága volt. Igazán a második világháború idején terjedt el az országban,
amikor már olcsóbb volt a rizs, illetve ez a fogás része volt a megszorítások
idején kapott adagnak. Az egész mandula
elrejtése a francia három királyok tortájához hasonlít, amibe egy egész
babszemet rejtettek, és a megtalálója király lehetett az estére. A vacsora és a
rizspuding elfogyasztása után pedig a család körültáncolja a karácsonyfát.
Igazi körtánc ez, ahol körbe állják és karácsonyi dalokat énekelve, kézen fogva
táncolnak a fa körül. A tradíció így igazi közösségi élmény.
Görögország: boszorkánylények, akik karácsonykor törnek fel
a föld alól
Görögországnak is megvannak a saját karácsonyi lényei. Ezek
a kallikantzaroik, félig állat, félig démon teremtmények, akik december 25 és
január 6 között jönnek elő. A hiedelem szerint csínytevéseket okoznak, ezért a
házakba sokszor szentelt vizet visznek, hogy távol tartsák őket. Ezen felül
hagyományos karácsonyi étel a melomakarona, a mézes-diós sütemény, illetve a
vassilopita, amibe pénzérmét rejtenek szerencse reményében, és újév napján
szelnek meg.
Olaszország: Befana, a jó boszorkány
Olaszországban nem csak a Mikulás, hanem Befana, a kedves
boszorkány is ajándékot hoz minden évben január 6-án, vízkereszt napján. Befana
seprűn érkezik, és édességet hoz a jó gyerekeknek, míg a rosszalkodóknak fekete
cukor jár, ami persze vicces, karamellizált „széncukorka” Befana legendáját
minden évben hatalmas fesztiválokkal ünneplik, a Vatikánban pedig külön
felvonulása is van. A katolikus egyház központjában azért ünneplik, mert a
folklórban az alakja Jézus születéséhez kapcsolódik. A legenda szerint a három
király úton volt Betlehembe, hogy felkeresse az újszülött Jézust, de nem
találták az utat. Segítséget kértek egy öreg asszony, aki befogadta őket a
házába és édességeket adott nekik. Amikor a királyok tovább mentek, hívták az
asszonyt, hogy tartson velük, de ő nem akarta elhagyni az otthonát. Később
meggondolta magát, és egy kosár édességgel a királyok után indult, de nem
találta meg őket, így onnantól bolyongott a világban édességet osztva
gyerekeknek, abban a reményben, hogy Jézust is megtalálja.
A karácsonyi szokásokban közös, hogy legyenek bármilyen
furcsák is, végső soron a közösséget erősítik. Egyrészt, mindegyik hagyományt
közösségben, másokkal együtt érdemes csinálni. Másrészt pedig az országok
kulturális összetartozás-élményét is erősíti, hogy az ott élők ugyanazokkal a
hagyományokkal, tradíciókkal, rituálékkal nőnek fel, ami egy közös alapot ad
számukra. A japán KFC-vacsora, az izlandi legenda vagy a venezuelai
görkorcsolyamenet ugyan különböző vallásos s kulturális gyökerekből ered,
más-más időszakokban alakultak ki, mind ugyanazt az üzenetet hordozzák. A
karácsony a kapcsolatokról, az örömteli szórakozásról, a közös élményekről
szól. A hagyományok identitást teremtenek, és segítenek abban, hogy az ünnep
több legyen egyszerű rítusnál valódi élménnyé válva.
források: www.wmn.hu, www.nationalgeographic.com, www.bbc.com, www.sokszinuvidek.24.hu
képek forrása: www.pexels.com,
www.unsplash.com,
