Októberben Daniellát választottuk Hónap dolgozójának Szegeden, mert már évek óta oszlopos tagja a depós csapatnak, ráadásul ugyanannál a munkahelynél dolgozik már 2 éve.
Mit
szeret benne, miért fontos neki, hogy stabil munkahelye legyen? Megkérdeztük!
Mesélj egy kicsit magadról!
Martus Daniella vagyok, 21 éves. Már középiskolás koromban elkezdtem dolgozni,
akkor még csak heti egyszer, szombatonként. Most kezdtem az egyetemet,
pedagógia szakra jelentkeztem, itt több időt fel tudok szabadítani és amikor
tehetem akkor dolgozok. Sokat gondolkoztam azon, hogy mi is szeretnék lenni, ha
„felnővök”, hogy milyen munkát tudok elképzelni magamnak, viszont azt nem
gondoltam volna, hogy a pedagógiát választom. Nem hittem, hogy gyerekekkel
szeretnék foglalkozni, viszont versenyszerűen táncolok, és lehetőséget kaptam,
hogy táncot is tanítsak a kezdőknek, illetve a kisgyerekeknek. Így jött a
pedagógia szak. Sajnos, ebben a jelenlegi helyzetben nem olyan az egyetemi
élet, mint reméltem, nem sokat találkoztam a csoporttársaimmal, nem nagyon
alakult még ki kötődés, de hátha a következő félév másmilyen lesz.
Bízzunk benne! Említetted, hogy középiskolás korod óta dolgozol. Több helyen is volt alkalmad kipróbálni magad vagy egy hely szimpatikus volt a számodra, és ott maradtál?
Nem tartozom a diákok többségébe, mert általában a diákok sok munkahelyet
„kipróbálnak”. Én megszerettem ezt a munkahelyet, így nem kértem meg a
projektvezetőmet soha, hogy keressen nekem másik helyet. Lassan 2 éve dolgozom
itt.
Igen, kivételes az ilyen diák! Tudnál pár szót mondani erről a szeretett munkahelyedről?
Algyőn található ez a cég, export és import árukkal foglalkozik. Külföldről
hoznak be használt ruhákat zsákokban. A fiúk feladata a zsákok levétele a
kamionról, a lányok feladata a ruhák válogatása minőség vagy kategória szerint.
A second hand elve itt teljesen érvényesül, ami számomra és a cég számára is
nagyon fontos.
Milyen egy napod ezen a munkahelyen?
Egy nap ezen a munkahelyen úgy tudom, hogy majdnem 70-en vagyunk. Nemek arányát
tekintve, többen vagyunk mi, mert a mi feladatunk több részből áll: válogatás,
hajtogatás, szortírozás. A fiúk csak pakolnak a kamionról a mi asztalunkra.
Őszinte leszek, monoton munka. Viszont teljesen kikapcsol az agyam, és ebben a
rohanó világban jó, ha egy kicsit meg tudunk állni, plusz még pénzt is lehet
keresni.
Lassan két éve itt vagy. Gyűjtesz valamire?
Mindig
van valami, amire gyűjtök. Körülbelül 1 éve elköltöztem otthonról,
lakásfelújításban vagyunk a barátommal. Ez a munkahely tényleg stabil, lehet
vele tervezni a jövőt, például az otthonunk berendezését.
Ez nagyszerű hír. Már csak egy kérdésem lenne: mi a véleményed a Meló-Depóról és rólam, mint projektvezetőről?
Örülök, hogy megkérdezted, erről szerettem is volna beszélni veled, és
megköszönni, hogy ilyen nyitott, barátságos vagy. Emellett szerintem az is
fontos, hogy nem érzem azt veled, mint a munkáltató-munkavállaló között, nincs
alá- és fölérendelt viszony. Úgy kezelsz engem és a többi magyar, illetve
külföldi diákot is, hogy bármikor fordulhatunk hozzád segítségért, tanácsért.
A
Meló-Depóról nem tudok sokat mondani, csak azt, hogy mindig időben szóltok, ha
elmaradásom van, és ha esetleg újból elfelejtem, emlékeztettek rá. Ez szerintem
nagyon fontos és jó, mert nekünk diákoknak sokfelé kell figyelnünk és jó, hogy
ti emlékeztettek a határidő betartására e-mailben, sms formájában és valamikor
telefonáltok is.
Köszönjük a válaszokat és az eddigi szorgalmas és megbízható munkádat Daniella, és reméljük, még sok közös évet dolgozhatunk együtt!
