A mai rohanó világban mind a fiataloknak, mind az idősebb generációnak egyre gyorsabban kell alkalmazkodnia a napról napra folyamatosan változó és átformálódó hétköznapokhoz. Mindehhez elengedhetetlen, hogy rendelkezésünkre álljon a megfelelő tudásmennyiség. De mi ez a tudás, és vajon mennyit és hogyan sajátíthatjuk el?

Az ember holtáig tanul, mondják gyakran, viszont kevesen gondolnak bele, mit is jelent ez pontosan. Az iskolákban és az egyetemeken szerzett tudás csak egy vékony szelete annak az információmennyiségnek, és képességeknek, melyeket az élet során megtanulunk és sikeresen alkalmazunk a gyakorlatban.

Mik ezek a képességek?

Az általános- és középiskolai éveink alatt a tudásanyag mellett rengeteg olyan esszenciális dolgot sajátítunk el, ami lehet fel sem tűnik, nélküle mégis nehezen vészelnénk át egy átlagos napot. Ilyen például a rendszerezési képesség, vagy bizonyos tanulási és gondolkodási módszerek.

Ahogy egyre idősebbé válunk, a feladataink is egyre összetettebbé válnak. Ahhoz, hogy sikerrel végrehajthassuk őket, meg kell tanulnunk rugalmasan beosztani az időnket és törekedni a pontosságra. Ezek a képességeink mind olyan dolgok, amiket akarva-akaratlanul megtanulunk.

Persze a tudatos önfejlesztés is hasznos lehet, ha úgy érezzük, el vagyunk veszve a mindennapok teendőiben. A relaxáció mellett akár olvashatunk is, hiszen rengetek könyv áll rendelkezésre a témában, melyek segítségével visszanyerhetjük a motivációnkat, és új ismereteket szerezhetünk az önkifejezés témakörében.De mi van az iskolákkal?

Manapság egyre nagyobb divat, hogy munka mellett az emberek egy második vagy harmadik egyetemi szakot is elvégeznek. Tényleg szükséges ez?

Természetesen vannak munkák, álmok, melyek megkövetelik az embertől, hogy hosszú éveken át tanuljon és járjon szakmai gyakorlatokra, hogy így szerezze meg a kellő tapasztalatokat az első éles bevetéséhez. Ám nem minden szak ilyen.

Mielőtt belevágnánk abba, hogy a húszas vagy akár harmincas éveinket is az iskolapadban vagy levelező szakon töltsük, nem árt végig gondolnunk pár dolgot, például az időbeosztásunkat. Lehet, hogy elsőre úgy látjuk, belefér az időnkbe egy hétvégi egyetem, de később lehet, hogy a sok tanulnivaló a nyakunkra marad, nem beszélve arról, hogy a második diploma már nem ingyenes.

Plusz egy szakma

A felsőoktatási szakképzésekkel más a helyzet. Az általában két éves képzések diplomát ugyan nem adnak, de oklevelet igen. Egy OKJ-s vagy felsőoktatási szakképzés egyetem mellett, vagy utána való elvégzése sok előnyhöz juttathat minket. Elsősorban több dologhoz fogunk érteni, ami azt jelenti, hogy a választási lehetőségeink száma is megnő. Valamint az is előfordulhat, hogy pont azért kapunk meg egy állást, mert olyan hasznos, kiegészítő ismereteink vannak, amelyek másoknak nem.Generációs különbségek

A digitalizálódó világban egyre vitatottabb kérdés, hogy be lehet-e, vagy érdemes-e bevonni az időseket. Egyre több nagyszülő használja sikerrel a mobileszközöket, amelyek a vírus ideje alatt különösen nagy szerepet játszanak abban, hogy az egymástól távol élő családtagok kapcsolatban maradhassanak.

Ez remek példa a fent említett mondásra, miszerint holtig tanul az ember. A fiatal generációk mind otthon, mint az iskolákban értékes tapasztalatokat gyűjthetnek és hasznos tanácsokat kaphatnak a felettük járó diákoktól vagy a tanároktól, de a tanárok is tanulhatnak a diákoktól. Gyakori jelenség, hogy az idősebbek lenézik, illetve tudatlannak tarják a fiatalokat, ám a digitális világ tökéletes példa arra, hogy bárki tanulhat bárkitől.

Tapasztalatok a világ minden tájáról

Mind az egyetemek által meghirdetett Erasmus, mind az egyszerű külföldi nyaralások alkalmával is rengetek új tapasztalatot szerezhetünk. Más országokba eljutni nem csupán azt jelenti, hogy élményekkel gazdagodunk, hanem azt is, hogy új helyek meglátogatásával megismerjük az ottani szokásokat és gyakoroljuk a nyelvet is.

A külföldi utak többek között olyan jelentéktelennek tűnő dolgokra is megtanítanak, hogy hogyan pakolj be gazdaságosan a bőröndbe, vagy mit vigyél magaddal egyáltalán. Ám ha jobban belegondolsz, ezek mind olyan kérdések, amelyek később, az út során fontossá válnak. Sőt, azt is megtanulhatod, hogyan kell valutát váltani, mennyit ér az új, eddig ismeretlen pénzed és hogyan gazdálkodj vele. Illetve az ott élők szokásait is megismered, tehát tanulsz és tanulsz, csupa új és érdekes dolgot, amiről eddig fogalmad sem volt.

Tényleg szükséges tehát életfogytig tanulni? Nem szükséges, talán inkább elkerülhetetlen, és mindenképpen hasznos. Nem feltétlen az iskolapadban ülve, hanem inkább az élet adta lehetőségeken és élményeken keresztül, de igen, érdemes egész életünkön át új ismeretekkel és érdekességekkel gazdagítanunk tudásunkat.

Források: etsy.com/market; Képek: pixabay.com/hu