„A tudás hatalom” – legyen szó lexikálisról vagy a „józan paraszti észről” általában azon a benyomáson vagyunk, hogy egyikből se lehet túl sokkal rendelkezni, mindig van mit hozzátenni.

Érdemes lehet azonban felülvizsgálni azokat az ismereteinket is, amelyek már birtokunkban vannak.

Léteznek körülöttünk olyan általánosnak vélt tévhitek melyek a szájhagyomány és a média útján terjedve, globális szinten félrevezethetnek bennünket. A következőkben néhány ilyen példa kerül bemutatásra.

„A nyelv egyes részei különböző ízeket érzékelnek.”

Környezetóráról még emlékezhetünk a tankönyvünkbe felrajzolt térképről, mely bemutatta: a nyelv hegyén édeset, hátulján keserűt a két szélén pedig elől sósat, mögötte savanyút érzékelünk. Valójában azonban minden ízt a nyelv minden pontján érzékelünk, a különbség annyi, hogy egyes részeken nagyobb, máshol kisebb intenzitással.

„Kínai szerencse sütik.”

A keleti büfékben kapható, apró száraz sütemények, amelyek „jóslatokat” rejtenek magukban, a világ szinte minden táján elterjedt szórakoztató édességek. Furcsa módon Kínában viszont nem sokat találnánk. Japán feltalálója van és Amerikában szerzett sikerének következtében nyert ismertséget globálisan.„Napóleon alacsony volt.”

Noha komplexus is elnevezést kapott róla, igazából Napóleon Bonaparte még egy kicsivel nagyobbra is nőtt, mint a korabeli átlag honfitársa. A félreértés a francia és az angol mértékegységek különbségéből fakadt. A halála utáni feljegyzések alapján 170cm magasan járt kelt a „kis káplár”, akire ezen becenevet is amolyan kedveskedésként ragasztották rá.

A mítoszhoz még hozzátehetett a tény, hogy sokszor testőrök vették körbe, akik magasságuk szerint lettek kiválogatva közöttük pedig könnyen alacsonyabbnak tűnhetett a császár, mint egyébként volt.

„Kiizzadjuk a méreganyagokat.”

A verejték 90%-a víz, a maradék 10%-nak pedig nagyon alacsony részét teszi ki a méreganyagoknak tekintett nehézfémek és egyéb vegyületek. A „piszkosmunkát” helyette elvégzi a máj és a vese ezért szerencsére nem kell külön aggódnunk a méregtelenítés miatt.

„Veszélyes lenyelni a tojáshéjat.”

A félelmek szerint már egy kis darab tojáshéj is vakbélgyulladást okozhat, megsértheti a nyelőcsövet és/vagy az emésztőszerveket. Szerencsére nem kell ilyen mértékben rettegnünk egy-egy figyelmetlen pillanatért a konyhában, a rémhírek alaptalanok. Ha véletlen ráharapnánk egy darabka héjra a következő omlettünkben, semmilyen kárt nem szenvedünk, azonban magas kálcium tartalma miatt még talán nem is járunk olyan rosszul.„A gyerekek hiperaktívak lesznek a cukortól.”

Igazából semmilyen különbség nem mutatható ki a cukrot fogyasztott vagy nem fogyasztott gyerkőcök viselkedésében. Egészségesnek természetesen korántsem nevezhető és egyéb okok miatt nem ajánlott túl sokat enni belőle, az elevenséget ráfogni viszont nem lehet.

„A kínai nagyfal az egyetlen űrből látható ember alkotta építmény.”

Neil Armstrongot is gyakran kérdezgették, látta-e a Holdról? A nemleges válasz letöri a legenda szarvát, a végső csapást azonban az viszi be, hogy az űr egyéb közelebbi részeiről, űrállomásokról se igazán vehető ki, legalábbis szabad szemmel. Távcsővel kicsit jobban észrevehető, feltéve, ha tökéletes időjárási tényezőkkel párosul. Más emberi kéz által létrehozott képződmények azonban kivehetőek. Nagy városok fényei, hidak, repterek és kikötők is láthatóak akár, leginkább este, kivilágítással.

„A leborotvált szőr erősebben nő vissza.”

Nem lesz vastagabb az egyszer már borotvával eltávolított szőrszál. A mítosz oka, hogy a szálak lefelé keskenyednek, világosabb vékony végüket eltávolítva pedig azt az illúziót keltik, hogy sötétebbek és erősebbek.„A macskának adjunk tejet.”

Az egér és a sajt esetéhez hasonlóan ez az állat & élelmiszer páros sem a legszerencsésebb. A felnőtt doromboló négylábúak nagyrésze sajnos laktóz intoleráns és kellemetlen emésztési problémákat okozhat számukra a tej fogyasztása.

„A mikrohullámú sütő rákot okoz.”

A mikró sugarai nem-ionizálóak, ezért a röntgensugarakkal ellentétben, nem kell tőle tartani.

+1 Gondosan szakítsunk a tudás fájáról…

…de mit is?

Piros almát látunk magunk előtt, ha a bibliai Ádám és Éva történetre gondolunk, érdekesség azonban, hogy a szövegben sehol nem szerepel konkrét gyümölcs megnevezve.

Szeretjük tudni, hogy tudunk, de ez csak akkor ér valamit, ha ismereteink valóban igazak. Pontosan ezért, amikor információt veszünk magunkhoz nézzük meg jól mi is van a kezünkben, mert amit első látásra almának hittünk, lehet akár körte vagy cseresznye.

Források: kamonhus.hu; hazipatika.com; index.hu; runnersworld.hu; wikipedia.org; storage.googleapis.com;
Képek: unsplash.com