Gyerekkorban
sokunk kedvenc játéka volt a Monopoly, azonban ahogy telik az idő és játékpénz
helyett saját keresetünkkel próbálunk zsonglőrködni a világban, akkor hamar
megtanuljuk, hogy a pénz és a befektetések kérdése nem csak a családi
játékestét képes vitába dönteni.
Szabjunk határokat!
Ha
úgy érezzük nem jövünk ki a pénzünkből, illetve szeretnénk megtakarítani
valamennyit, a legjobb dolog, amit tehetünk az az, ha meghatározunk
magunknak egy havi keretet, mely által képesek leszünk kézben tartani a pénzügyeinket.
Egy jól belőtt költségvetés segítségével ahelyett, hogy folyamatosan megkötve
éreznénk magunkat, szégyenkezve minden meggondolatlan impulzusból hozott döntés
miatt, felszabadításként hathat, hogy mindig pontosan tisztában vagyunk azzal,
hogy hogyan állunk a pénzügyeinkkel és mit engedhetünk meg magunknak. Sem a
már elköltött, sem a még elköltésre hivatott forintok nem okoznak majd többé
fejfájást!
Nézzünk szembe önmagunkkal!
Mint
a legtöbb feladatot, itt is kutatómunkával kell kezdenünk. Vizsgáljuk
meg a banki adatainkat, előzetes kiadásainkat. Ez egy nagyon fontos lépés,
hiszen a megismert sémák alapján tudjuk majd belőni a számunkra
legelőnyösebb költségvetés összegét. Nem jó, ha csak úgy találomra
eltervezzük, hogy például havonta 5000 Ft-ból majd kihozzuk az élelmiszer
vásárlást, mert az úgy jól hangzik, valójában viszont 10 000 Ft alatt
ritkán jön össze a dolog. Legyenek reális elképzeléseink! Ehhez pedig tényekre
van szükségünk. A banki adatok meglehet kevésnek bizonyulnak önmagukban,
ezért érdemes lehet a büdzsénk megtervezése előtt legalább egy hónapig
nyomon követni, feljegyezni, hogy mire és mennyit is költünk valójában. 
Bármit lehet, de nem mindent!
Következő
lépésként határozzuk meg, hogy mik a legfontosabb kiadásaink. A kötelező
fizetni valók mindenképpen ide tartoznak, például a számlák, lakbér, törlesztések,
benzin, ezeket különítsük el egy halmazba. Mindenekelőtt az előbb említettek
legyenek lerendezve. Ha kell, vagy van rá lehetőségünk, hogy egyből
levonják a számlánkról a kellő összegeket, akkor vegyük ezt igénybe, így sosem
leszünk elmaradásban.
Következik
az élelmiszerek és egyéb létfontosságú árucikkek csoportjai, végül pedig az
egyéb, „nem fontos”, de így is, úgy is bekövetkező kiadások, mint például kávézás
a barátokkal, mozi, új ruha és társai. Próbáljunk ezekre meghatározni egy
olyan összeget, amelyhez képesek leszünk tartani magunkat, ha bizonyos
kategóriákra túl keveset szánunk, könnyen átléphetjük őket, ami csalódáshoz
vezethet és úgy gondolhatjuk, „ez nem megy, feladom!”.
Improvise, adapt, overcome!
Kicsi
a lehetősége annak, hogy rögtön, minden probléma nélkül alkalmazkodni tudunk
majd az új rendszerhez, az életünk pedig egyből jobbra fordul majd. Ha
túlléptük a keretünket, határozzunk meg egy újat, számoljunk és osszunk újra!
Ha egy módszer nem vált be, próbáljunk ki egy másikat! Lehet, hogy nem elég fejben,
naplóban vagy excel táblázatban levezetnünk a költségeinket, ebben az
esetben megpróbálhatjuk kiborítékozni az összegeket, így biztosan nem
tudunk többet költeni, mint amennyit eredetileg terveztünk. Használhatunk
alkalmazásokat, amelyek elvégzik helyettünk a csoportosításokat, számításokat.
Merjünk újratervezni! Ha egy megoldás nem válik be, keressünk másikat!
Tekintsünk előre!
Ha
tehetjük, érdemes figyelni arra, hogy valamennyit félre is tudjunk tenni a
hónap végén. Az élet kiszámíthatatlan, bármikor elromolhat valami, érhet
bennünket valamilyen baj, illetve a munkahelyünk sem biztos, hogy nem szűnik
meg egyik napról a másikra. Sajnos ezekre az esetekre is gondolnunk kell,
ilyenkor pedig jól jön, ha van némi félre rakott pénzünk, ami rendelkezésünkre
áll, ha a szükség úgy hozza.
Lényeges,
hogy meggondoltan kalkuláljunk. Mindig lesznek olyan dolgok, amikre egyes
időszakokban többet kell költeni, mint máskor. Télen például a fűtés,
nyáron a légkondi, illetve ünnepek idején az ajándékok. Ezeket a kis
extrákat próbáljuk felkészülten kezelni, számoljuk őket a
költségvetésünkbe.
A felismerés nem egyenlő az elfogadással!
Alapvetően
fontos, hogy ne kapcsoljunk morális értékeket a vásárlásainkhoz. Nincs
eredendően jó vagy rossz választás, maximum meggondolatlan. Ha bűntudatunk
van, rosszul érezzük magunkat egy-egy hirtelen döntés után, az nem segít
rajtunk hosszú távon. Helyette, ha úgy érezzük hibát követtünk el,
gondolkodjunk el rajta, reflektáljunk önmagunkra és a jövőben próbáljunk meg
ellenkező módon cselekedni! Tanuljunk a negatív tapasztalatainkból! Stressz
hatására rengetegen költekeznek túl, nem vagyunk egyedül, ha ilyen
helyzetbe kerülünk, csak az számít, hogy a jövőben helyesen kezeljük a hasonló
helyzeteket!
Tudni kell megbecsülni azt, amink van
A
„nem hasznos”, nem létfontosságú, de minket boldoggá tevő dolgoktól pedig nem
kell örökre elbúcsúzni! Fontos, hogy ne költsünk olyasmire, amit nem tudunk
megfizetni, de ha módunkban áll, ne fosszuk meg magunkat olyasmiktől, amik
boldoggá tehetnek bennünket. Ha fizetünk valamiért, és később
megbecsüléssel tudunk visszagondolni rá, akkor nincs okunk rosszul érezni
magunkat! Ez lehet bármi, egy imádott pulóvertől kezdve egy finom süteményen keresztül,
egy pihentető nyaralásig bármi. Nem csak túlélni kell, élni is.
Ne féljünk a változástól!
Ha
mégis folyamatosan több folyik ki a kasszából, mint be, meglehet, hogy ideje
változtatnunk a körülményeinken. Visszavágni a költségeinkből is csak ideig-óráig
lehet, hiszen egy ponton túl nem tudjuk azokat hova csökkenteni. Érdemes
lehet új álláslehetőség után nézni, esetleg mellékállásokban gondolkodnunk.
Évente ajánlott átnéznünk a kialakított büdzsénket, és amennyiben szükséges, új stratégiát kell kidolgoznunk. A pénzügyi helyzetünk valószínű, hogy lényeges változásokon megy át, egyrészt saját életszituációnkhoz igazodva, másrészt pedig a befolyásunkon kívül eső események is nagyban átalakítják azt, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell ezekhez.
Forrás: youtube.com, Képek forrása: unsplash.com
