Mint
minden más, úgy a hollywoodi filmipar sem tévedhetetlen: neki is megvannak a
maga magasságai és mélységei. Bizony, vannak olyan filmek, amelyek nem
váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Azt
mondani sem kell, hogy az idő elteltével a filmkészítésre szánt összegek is
gyarapodtak, egyre több tőkét igényel egy-egy film forgatása, ezzel
párhuzamosan a tét is nő. Amennyiben a terjesztés során a magas büdzséből
elkészült film valamilyen okból kifolyólag megreked, akkor azonnal veszteséget
fog generálni a stúdióknak. Ebben a cikkben összegyűjtöttünk néhány bukást,
amelyeknél rekordmennyiségű összegek mentek kukába.
10.
Szahara (Sahara, 2005)
A Szahara remek példája az ész nélküli költekezésnek, ugyanis Breck Eisner és a stábja képes volt 160 millió dollárt elkölteni egy teljesen átlagosnak mondható kalandfilmre, amely nem mellesleg kb. 60-70 millió körüli összegből kivitelezhető lenne. A költségek listáján olyan tételek szerepelnek, mint 3,8 millió dollár kifizetése tíz forgatókönyvírónak, 2 millió egy repülőgép lezuhanásának 46 másodperces jelenetére, amely végül bele sem került a végső verzióba. A Szahara végső soron nem teljesített rosszul a mozikban, csupán nem egy 160, ellenben egy 60 milliós filmhez mérten.
Költségvetés: 160M $; Összbevétel: 120M $; Becsült veszteség: 121M $
9. A mennyország kapuja (Heaven’s Gate, 1980)
Michael Cimino már a forgatás előtt kifutott a költségvetésből, végül a tervezett 7,5 millió dollár majdnem hatszorosánál állt meg. A rendező állítólag annyira maximalista volt, hogy a forgatás ötödik napján már négy napos lemaradásban voltak: leromboltatott és újjáépítetett egy díszletet, amely csupán 1,2 millió dollárba került, saját bérelt területen forgatott, a csatajelenet kedvéért pedig egy öntözőrendszert szereltetett be, hogy kellően zöld legyen a fű. A montírozó szobát fegyveres őrökkel védte, de így sem úszta meg, hogy az 5 órás nyersanyagot 3 óra 36 percre rövidítse le. A filmet a kritikusok a földbe döngölték, nem mellesleg akkora bukás lett, hogy a United Artists stúdió majdnem csődbe is ment miatta.
Költségvetés: 44M $; Összbevétel: 3,5M $; Becsült veszteség: 121M $
8. A magányos lovas (The Lone Ranger, 2013)
A magányos lovas eleve nem egy olcsó büdzsével rendelkező filmnek indult, már az első perctől kezdve arra törekedett a Disney, hogy ésszerű mértékre szorítsa vissza a kiadásokat. Az időjárás kifejezetten nem a filmesek malmára hajtotta a vizet, ugyanis rengeteg díszlet sérült a viharok során, amelyeknek pótlása, helyrehozása plusz kiadásokkal járt. Egyes források szerint, marketinggel együtt 375 millió dollárra árazható be a produkció. Az alkotás eseténben már a vonatos jelenet is felemésztett iszonyatos mennyiségű összegeket, hiszen csak arra a jelentre került felhasználásra 2000 tonna sín, és ekkor a számítógépekkel vezérelt mozdonyokról még szót sem ejtettünk. Természetesen ezek még nem jelentik azt, hogy törvényszerűen meg kellett buknia, ám az lehetett a probléma fő forrása, hogy 2013-ra gyakorlatilag kihal a western és Johnny Depp sem a karriere csúcsán van, így ezekre alapozni egy szuperprodukciót egyenlő az öngyilkossággal.
Költségvetés:
250M $; Összbevétel: 260M $; Becsült veszteség: 121M $
7.
John Carter (2012)
Szintén egy nem túl sikeres Disney blockbusterről beszélhetünk, pedig a John Carter esetén még a Tarzan alkotója, Edgar Rice Burroughs regényére is támaszkodhattak, így minden adott volt, hogy sikertörténetet írjanak. A rendező, Andrew Stanton – a saját bevallása szerint – megrészegült a rendelkezésre álló összegtől és elvárásoktól, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy a produkció sem úgy sikerült, ahogy tervezte, de a marketinget is szabotálta. Az előzetesekből direkt kihagyta a látványos elemeket és felvételeket, illetve a romantikus szálat is, és a plakáton sem engedte feltüntetni Burroughs nevét és korábbi munkáit. A film végső soron akkora csalódásnak bizonyult, hogy Rich Ross, a Disney akkori elnöke is lemondott.
Költségvetés:
246M $; Összbevétel: 284M $, Becsült veszteség: 125M $
6. Final Fantasy: A harc szelleme (The Spirits Within, 2001)
A népszerű videójátékokon alapuló Final Fantasy-film animációs technológiája jócskán megelőzte a korát, de ennek természetesen ára volt: a produkció négy éven keresztül készült, ami azt eredményezte, hogy az első felvételekből többet is kénytelenek voltak újrarendelni, a szoftver technológiája ugyanis annyit fejlődött az évek során, hogy nem passzoltak a későbbi snittekhez. Ezeket figyelembe véve, nem meglepő, hogy a költségvetés 137 millió dollárra gyarapodott. A probléma ott folytatódott, hogy ez a videójáték adaptáció sem volt képes túlnőni a saját maga rajongótáborán, ők is pedig azt hangsúlyoztak, hogy túlságosan eltér az eredeti játéktól. Összességében – a korábban említettekkel ellentétben – nem teljesített olyan rosszul, ám a stúdió kevés pénzt látott viszont az irgalmatlanul nagy befektetéséből.
Költségvetés: 137M $; Összbevétel: 85,1M $; Becsült veszteség: 126M $
5. Pluto Nash kalandjai (The Adventures of Pluto Nash, 2002)
A bölcsek kövére és a Dr. Dolittle sikere után joggal gondolhatták, hogy Eddie Murphy nevével bármit el lehet adni, ellenben azért kicsit túlzásnak bizonyult egy 100 milliós sci-fit a színészre alapozni. Érdemes megemlíteni, hogy maga Murphy sem tett túl sokat azért, hogy sikeres legyen a produkció, ugyanis nem volt hajlandó részt venni a reklámozásban, ezzel szemben Alec Baldwin a nevét is le akarta vetetni a stáblistáról, amikor meglátta a kész filmet. Így nem meglepő, hogy maguk az alkotók is két évet ültek felette, és a megjelenés előtt sem voltak hajlandóak levetíteni a filmet a kritikusoknak.
Költségvetés: 100M $; Összbevétel: 7,1M $; Becsült veszteség: 126M $
4. Anyát a Marsra! (Mars Needs Moms, 2011)
Napjainkban kevés biztosabb befektetés van az animációs filmeknél: sikerüljön akárhogyan is az alkotás, hiszen a gyerekekre és a szüleikre mindig lehet alapozni. A Disney azonban itt is tudott negatív rekordokat dönteni, hiszen az Anyát a Marsra! a maga 150 milliós költségvetésével nem is sorolhatunk az extrém kategóriába, de hiába fordítottak energiát arra, hogy a színészek mozgását ültessék a vászonra, a közönség ebből csak annyit érzékelt, hogy ijesztően csúnya animációkkal találja szembe magát. A filmet körülvevő marketingtevékenység sem volt a legprofibb, ugyanis az egyik leggyengébbnek számító márciusi időszakra időzítették a megjelenést, illetőleg azt sem várták meg, amíg a konkurens Rango kifut a mozikból.
Költségvetés 150M $; Összbevétel:
39M $; Becsült veszteség: 137M $
3. A kincses sziget kalózai
(Cutthroat Island, 1995)
Senki nem gondolta volna, hogy a Karib-tenger kalózai 8 évvel később minden idők egyik legjövedelmezőbb franchise-át teremti meg, kifejezetten A kincses sziget kalózait követően. A csavar, hogy egyetlen igazi sztárt sem tudtak szerezni miután Michael Douglas otthagyta a produkciót. 1995 karácsonyán debütált a mozikban, ám esélye sem volt olyan alkotások mellett, mint a Jumanji vagy a Toy Story.
Költségvetés 98M $; Összbevétel: 18,5M $; Becsült veszteség: 137M $
2. 47 Ronin (47 Ronin, 2013)
A 47 Ronin lényegében tankönyvi példája lehet annak, hogy hogyan nem érdemes filmet készíteni. Az Universal megbízta a nulla tapasztalattal rendelkező Carl Rinscht, csak hogy a vágás során az első adandó alkalommal kivegyék kezéből az irányítást. Rájöttek arra, hogy érdemes lenne a produkció egyetlen nemzetközileg is elismert sztárját, Keanu Reevest kihangsúlyozni, ezért az egész finálé újraforgatásra került. Ennek az lett az eredménye, hogy a premiert 2012. novemberéről, 2013. karácsonyára kellett tolni, illetőleg a költségek is megszaladtak.
Költségvetés: 225M $; Összbevétel: 150M $; Becsült veszteség: 150M
1. A 13. harcos (The 13th Warrior, 1999)
A Jurassic Park írójával, a Drágán add az életed! rendezőjével és Antonio Banderas színészi mivoltával lehetetlen nem sikeres filmet készíteni, ám ezen kijelentés megbukni látszik a 13. harcos révén. A produkció olyan rosszra sikeredett, hogy a tesztvetítéseket követően alaposan átdolgozták, ezzel még fentebb nyomva az egyébként is tetemes költségvetést, de a végeredmény még ennek ellenére is olyan gyenge lett, hogy Omar Sharif a saját bevallása szerint inkább visszavonult a színészkedéstől, mint hogy még egy ilyen borzalomhoz adja a nevét. A bukás másik forrása, hogy már negyedik hete dominálta a mozikat a Hatodik érzék, és szinte minden más produkciótól elszívta a nézőket.
Költségvetés: 160M $; Összbevétel: 61,6M $; Becsült veszteség: 183M $
Ahogy említettük, Hollywood is hajlamos arra, hogy ne csupán sikersztorikat dobjon piacra, ám ennek ellenére is joggal úszik a sikerben! Mit gondoltok a fentebb felsorolt produkciókról? Elkerülhető lett volna a bukás?
Forrás: hu.ign.com
Képforrás: pexels.com
