Azt mondanunk sem kell, hogy az életünk célok nélkül elég kilátástalan fordulatot vehet, így mindenképpen érdemes rövid és hosszabb távú célokat is kitűznünk magunk elé, amelyek arra ösztönözhetnek, hogy kihozzuk magunkból a legtöbbet! Az, ha vannak céljaink, medret ad a napjaink folyásának, illetőleg a döntéshozatal alapjául is szolgálhat.
A célkitűzés az életünk lehető legtöbb területén fel-felbukkan, legyen szó karrierről, tanulásról, sportról. Ebben a cikkben összegyűjtöttünk Nektek minden olyat tényezőt, amelyeket, ha figyelembe vesztek, akkor a célkitűzéseitek kivétel nélkül révbe érhetnek!
A pszichológia aspektusából kiindulva, a célmeghatározás az önmotiváció
és az önirányítás alapvető eszköze, mind a privát, mind a szakmai életünkben.
Lényegében olyan tényezőként tarható számon, amely értelmet ad a
cselekedeteinknek és a folyamatos fejlődésnek.
A
témában az első jelentős kutatásokat Lock szervezetpszichológus végezte el, aki
a 60-as évek végétől kutatta a célkitűzés és a munkahelyi teljesítmény
összefüggéseit. Arra az eredményre jutott, hogy világos és konkrét célokra van
szükség, amelyek kihívást jelentenek, és rendszeres ellenőrzésekkel,
visszajelzésekkel nyomon követhetőek! Ezen kritériumoknak megfelelő célok akár
tízszeresére is növelhetik a teljesítményt.
Lock a következő öt alapelvben határozza meg a jó célok jellemzőit:
- egyértelműség:
a céloknak világosnak és egyértelműen, jól meghatározottnak kell lenniük
- kihívással
teli: a cél minden esetben kihívást jelentő, ugyanakkor elérhető
- elkötelezettség:
a hatékony elérés érdekében teljes mértékű elköteleződésre van szükség
- visszajelzés: a célokat rendszeresen értékelni kell
- összetettség: az összetett célokat le kell bontani kisebb részcélokra
Ezen kritériumok alól kivételt jelentenek a komplex gondolkodást és kreativitást igénylő feladatok, ahol az ilyen jellegű célkitűzés akár fordítva sülhet el, ugyanis ezek a tevékenységek a mentális kapacitásunk teljes kihasználását igénylik, amit a célon való gondolkodás is csökkenthet.
Lock arra is rámutat, hogy azok, akik célokat tűznek ki és ennek szellemében élik az életüket, sokkal motiváltabbak, valamint erősebb önbecsülés, önbizalom és magasabb szintű autonómia jellemzi őket.
Most, hogy átfutottuk, hogy pontosan milyen tényezőkkel bír a hatékony célkitűzés, nézzük meg, hogy valójában mit is jelent a célkitűzés a pszichológiában! Lényegében egy sikeres cselekvési tervre utal, amelyet magunk elé tűzünk ki és ami elvezet minket a megfelelő időben és megfelelő módon történő aktivitások kiválasztásához.
Lélektani szempontból az egyéni, személyes célok domináns szerepet játszanak abban, ahogyan magunkat és másokat látunk. Az a személy, aki koncentrált és célorientált, valószínűleg pozitívabban áll az élethez és a kudarcokat is képes ideiglenes megpróbáltatásként érzékelni és nem az egész személyiségét érintő hiányosságként. Kijelenthetjük, hogy a célok kitűzése jót tesz a mentális egészségnek és hozzájárulhat az élettel való elégedettség érzéséhez is.
Felmerülhet a kérdés, hogy mégis miért olyan nehéz fenntartani a motivációnkat a hosszabb távú céloknál. Egy londoni egyetem kutatása során elemezték a célokhoz szükséges erőfeszítések és a cél által elérhető jutalom közötti kapcsolatot, amely eredményeképpen két kritikus szakaszt azonosítottak be:
- A
célkitűzés során a várható jutalom motiválja a személyeket,
- azonban,
amint elkezdődik a terv megvalósítása, a figyelem a szükséges erőfeszítések
nehézségére helyeződik
Ezen megállapítások rávilágítanak, hogy miért veszítjük el a motivációnkat egy hosszabb távú cél esetében: hosszabb időtávot tekintve a cél eléréséhez kapcsolódó pozitívum, jutalom veszít értékéből, ennek révén a cél pedig a vonzerejéből. Amennyiben felbukkan egy rövidebb távon kecsegtetőbb kimenet, az azonnali kielégülést előnyben részesítve, hajlamosak leszünk ezért feladni a távlati célunkat. Ez a jellegű reakció eredeztethető az evolúcióból, hiszen az őseink gyakrabban éltek túl, amikor rögtön megették az ételüket, hiszen a jövő veszélyesebb és sokkal több kérdőjellel bír. Amennyiben szeretnénk a hosszabb távú célok melletti elkötelezettségünket bebiztosítani, élhetünk a vizualizáció, a teremtő képzelet módszerével, ami azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb részletességgel képzeljük el magunkat abban az állapotban, amikor elértük az adott célt. Ez a rendszeresen felidézett pozitív kép segít a motiváció hosszabb távú fenntartásában. Emellett érdemes, ha már a célkitűzés elején tudatosítjuk és számba vesszük a szükséges erőfeszítéseket, majd pedig folyamatosan emlékeztetjük magunkat arra, hogy milyen haszonnal fog járni, ha elérjük a tervezett eredményt.
Hogyan segíti az agyunk működése a céljaink elérését?
Bizonyos, hogy a célok kitűzése átstrukturálja az agyat, hogy felkészítse azt a célnak megfelelő működésre, így a leglényegesebb agyi történések a következők:
- Az
agynak az a része, amely az érzelmekért felelős (az amygdala) értékeli, hogy a
cél milyen mértékben fontos a számunkra.
- Az agy problémamegoldásért felelős központja (a frontális lebeny) megvizsgálja a cél jellemzőit.
- A fenti két terület együttműködik, hogy fókuszáltabban tudjunk a cél felé haladni, segíti az összpontosítást, egyidejűleg pedig kizárja azokat a tényezőket, amelyek hátráltathatják az alanyt.
Milyen pszichológiai következtetéseket von ez maga után?
Amennyiben érzelmileg fontos számunkra a kitűzött cél, ha erősen vágyunk valamire, azt az agyunk érzékeli és segít az arra való összpontosításban, ezzel együtt lehetővé teszi, hogy kevésbé jelentősnek érzékeljük az akadályokat, mint amilyennek valójában tűnhetnek.
Kutatások továbbá kimutatták, hogy az ambiciózus célok alaposabban strukturálják az agyat, ami azt is jelenti, hogy ezeknek a céloknak az elérése kisebb energiabefektetést igényelhetnek, mint a kisebb céloké.
Azonban fontos szem előtt tartani, hogy mindez csupán azokra a célokra igazak, amelyeket a magunkénak érzünk, tehát, ha kívülről kapunk egy célt (például a főnökünktől), csak akkor indul be ez a folyamat, ha annak sikerül elköteleződést kiváltania bennünk!
Az általunk kitűzött célok azért sokkal jobbak, mert azok önértékelésen és önismereten alapúnak! A képességeink és nehézségeink felismerése a célok tekintetében nélkülözhetetlenek, hiszen segítenek reális elvárásokat támasztani magunkkal szemben.
Doug Smith a következők alapos átgondolását javasolja, amennyiben sikeres célmeghatározást kívánunk elérni:
- Mennyire
fontos számunkra a cél?
- Mennyire vagyunk biztosan a cél elérésében és megvalósításában?
- Mennyire van összhangban a cél alapvető értékeinkkel és hitünkkel?
A célmeghatározás tehát energiát és értelmet ad az itt és mostnak! Ha befelé figyelsz és beazonosítod a számodra legfontosabb értékeket, szempontokat, az segíthet megtalálni a valós céljaidat és azokat a tevékenységeket, amelyek motiválnak, örömet és önbizalmat hoznak számodra!
Forrás: www.hrpwr.hu
Képforrás: pexels.com