Néhány nappal a
felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után, kiderült, hogy kit hova
vettek fel. Izgalmas időszak ez, sokszor az izgatott várakozás mellett
félelemmel, aggályokkal és szorongással is vegyesen. A felvételi lista
átgondolása és sorrendmódosítások után még mindig lehetnek benned kételyek a
szakválasztással kapcsolatban. Az alábbiakban néhány olyan tippet és fontos
határidőt gyűjtöttünk össze, amik megoldást kínálhatnak, ha elbizonytalanodnál.
Abban az esetben, ha rájössz, hogy nem vagy elégedett
a szakkal, amit választottál, viszont helyette egy másikat szeretnél elkezdeni,
van lehetőséged szakot váltani. A szakváltás egyik lehetősége az átvétellel
szakváltás, amikor a jelentkező ugyanazon a képzési területen belül, viszont
egy másik szakon folytatja tanulmányait. A képzési területekről ebben az
esetben érdemes tájékozódni, mert ezek nem feltétlenül esnek egybe az egyetemi
karokkal. Ebben az esetben nem kell újra felvételizni. A felvétellel szakváltás
esetén az eredeti képzés abbahagyását követő egy éven belül újra
felvételizéssel bekerülés egy másik szakra. Mindkét esetben fontos odafigyelni
az oklevélszerzéssel kapcsolatos visszafizetési kötelezettségre. Ez azt
jelenti, hogy a képzési idő másfélszeresén belül el kell azt végezni, erről
oklevelet kell szerezni; amennyiben ez nem sikerül, a képzési költség felét
vissza kell fizetni. A szakváltásnál változó, hogy melyik esetben indul újra a
számolás, mikor nem, ezért erről fontos időben tájékozódni.
A visszafizetési
kötelezettséggel fontos foglalkozni legyen szó szakváltásról vagy a teljes
kiiratkozásról. Állami ösztöndíj esetén nincs visszafizetési költség, ha alap
vagy mesterképzésen legfeljebb egy, vagy osztatlan képzésen legfeljebb két
félévig tanul valaki. Ha ennél tovább tanul valaki állami ösztöndíjjal, akkor
hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy
20 éven belül annyi időt köteles Magyarországon dolgozni amennyi időt állami
ösztöndíjjal tanult az egyetemen, vagy ha ezt nem teszi meg az illető akkor
vissza kell fizetnie az ösztöndíj összegét.
A tanulmányok
átmeneti felfüggesztésére is van lehetőség az egyetemeken és főiskolákon
passziváltatással. A passziváltatás, különösen az első félév passziváltatása és
annak engedélyezése egyetemenként eltér, ezért fontos a saját intézményed
honlapján tájékozódni. Általánosan elmondható, hogy a passzív félév alatt
fennáll a hallgatói jogviszony, így például passzív félév alatt is lehet
diákmunkát vállalni és a félév lejártával nem kell újra végig menni a felvételi
procedúrán. Olyan szempontból viszont eltér az aktív félévtől egy passzív, hogy
a diákigazolványra szükséges érvényesítő matrica a passzív féléves hallgatóknak
nem jár, illetve ekkor ösztöndíjra sem jogosultak. Az első félév
passziváltatása hasznos lehet, amikor esetleg egészségügyi vagy magánéleti, a
tanulást ellehetetlenítő, változások miatt valaki erre kényszerül, viszont csak
maga a bizonytalanság nem feltétlenül számít elég indoknak, hogy az egyetem
jóvá hagyja. 
Amennyiben korán
rájössz, hogy el sem akarod kezdeni a képzést, amire felvettek, a legegyszerűbb
be sem iratkozni. Ha beiratkoztok, de a félév során vagy később döntenétek a
kiiratkozás mellett, erre is van lehetőség egy kérvény benyújtásával.
És hogy mit
csináljatok az egyetemi tanulmányokat nem elkezdve vagy felfüggesztve? Ez a
tökéletes időpont egy gap yearre! Erről korábban már írtunk egy cikket, amiben
változatos ötleteket olvashattok, hogy mivel tölthetitek ezt a tanulási helyek
vagy tanulás és munka közötti évet. A lényeg az, hogy ne ijedj meg attól, ha
elsőre nem válik be a választott szakod! Vannak lehetőségek arra, hogy egy
másikat válassz vagy arra is, hogy teljesen abbahagyd másik életutat válassz.
Nem kell mindenkinek egyetemi végzettség ahhoz, hogy sikeres és boldog életet
éljen. Amennyiben pedig a felsőoktatásban folytatod, de más utat választasz,
csak figyelj a határidőkre, és minden rendben lesz!
Írta: Csóka Anna
forrás:
eduline.hu
képek forrása: unsplash.com
