Amennyiben olyan kérdések fogalmazódnak meg benned, mint:
„Engedjek-e a rövid távú sikerek csábításának a hosszú távú céljok kárára?” vagy
éppen azon kapod magad, hogy olyan dilemmákon agyalsz, hogy a vezetőid vagy
éppen a beosztottjaid elvárásainak tégy eleget, akkor valószínű, hogy
valamilyen belső konfliktust élsz át.
De, pontosan mit is jelent a belső konfliktus? A halogatás,
a döntésképtelenség vagy a motiválatlanság is a belső konfliktusok egyik
megnyilvánulása lehet, melyek hátterében, többek között, a prioritások
felállítása vagy éppen az alkalmatlanság fojtogató érzete húzódik meg. Belső
konfliktus jelenlétére utal az olyan kifejezések alkalmazása, mint:
„egyrészt-másrészt” vagy „az eszemmel egyetértek, de a lelkem nem tudja azt
elfogadni”. Abban az esetben, ha a következő mondatok közül valamelyik ismerős
a számodra, akkor nagy eséllyel mélyebb belső konfliktus ütötte fel a fejét,
amelynek sokszor a tudatában sem vagyunk.
„Nagyon szeretném tartani a határidőket, de nem tudok
minőségből sem engedni.”
„Szeretnék megfelelni a munkahelyi elvásároknak, de a
családom is fontos.”
„Egyik pillanatban szeretnék vezető lenni, egy másikban meg
nem.”
Kurt Lewin német pszichológus a belső konfliktusok három
csoportját különítette el, amelyek a következők:
„Két dolgot akarok, de csak egyet lehet.” – ebben az esetben
két pozitív lehetőség közül csupán egyet kell / lehet választani (pl.:
elutazhatnék nyaralni vagy ugyanabban az időpontban elmehetnék egy fontos
szakmai rendezvényre)
Két rossz közül a kisebbik rossz dilemmája. – két, nagyjából
azonos nagysággal bíró negatív lehetőség közül kell választani (pl.: megszűnik
a munkaköröm, ezért választanom kell az elbocsájtás vagy egy rosszabb
kondíciókkal bíró pozíció között)
Konfliktus két, azonos nagyságú, de ellentétes irányú
lehetőség (jó-rossz, nyugodt-izgalmas) között. – egy munkahelyi vita
felvállalása során nagy eséllyel felütheti a fejét egy ilyen jellegű dilemma
(pl.: ha nem vállalom fel, az fenntarthatja a látszólagos harmóniát, ha
felvállalom, az feszültséggel jár, de megoldást hozhat)
A munka világában a belső konfliktusok gyakran alakulna ki a
betöltött szerepeinkhez kapcsolódóan. Ennek fényében szintén kialakítható
egyfajta tipológia, amely a konfliktusokat illeti:
szerep kétértelműségéből fakadó konfliktusok: nem világos a
velünk szemben támasztott elvárás, annak többféle értelmezése is lehet
személyes szerepkonfliktusok: az egyes szerepeinkkel
kapcsolatos elvárások egymással nehezen egyeztethetőek össze, így beszélhetünk
a munka és a magánélet kérdéseiről (pl.: „jó anya legyek vagy a munkahelyen
teljesítsek jól”)
szerepen belüli konfliktusok: egymással ellentétes
szerepvállalások (pl.: középvezető pozícióban a szervezeti érdek vagy a
beosztottak érdekeinek figyelembevétele)
Ezek elkerülésében, megelőzésében a tiszta és
egyértelmű együttműködési szabályok, illetőleg a kommunikáció nagy szerepet
játszik, ellenben ezek megléte mellett is kialakulhatnak a fentebb taglalt
dilemmák, a belső értékek és a külső elvárások ütközése mentén.
Most, hogy áttekintettük a belső konfliktusaink típusait,
térjünk ki arra, hogy mégis miként kezelhetőek ezek a leghatékonyabban.
Kiváltó okok azonosítása
Ahogyan fentebb említettük, a belső konfliktusok az esetek döntő többségében észrevétlenek maradnak, csupán azt érezzük, hogy valami nincs rendben, van bennünk egyfajta belső feszültség. Ennek értelmében érdemes időnként önvizsgálatot tartani, szánj időt arra, hogy megértsd a feszültséged gyökerét, ahelyett, hogy abban reménykedsz, hogy az majd magától megoldódik. Tégy fel magadnak kérdéseket, amelyek elősegítik azt, hogy jobban megértsd az elvárásaidat és a motivációdat.
Kulcsfontosságú értékek tudatosítása
A személyes értékeink ismerete útmutatást adhat azokban a magánéleti és munkahelyi helyzetekben, amikor a következő lépést homály fedi. A legjobb döntések a legbelső személyes értékeink mentén születnek.
A helyzettel kapcsolatos érzelmek és gondolatok tudatosítása
A belső konfliktusok kezeléséhez elengedhetetlen, hogy a gondolatok és érzések egyensúlyban maradjanak, fontos, hogy mindkettőt figyelembe tudd venni a döntésedben. Ha hajlamos vagy egyikre vagy a másikra jobban hallgatni akkor ennek megfelelő döntést fogsz hozni, ha ennek tudatában vagy, akkor képes leszel ezeket figyelme véve megoldani a dilemmákat.
Szükségletek és a kívánt célok megfogalmazása
A belső konfliktusok gyakran abból erednek, hogy nem ismerjük fel a saját szükségleteinket, vágyainkat, és hagyjuk, hogy azoknak ellentmondó szituációkba keveredjünk. Ha úgy érzed, hogy nem vagy a helyeden, lépj egyet hátra és gondold át, hogy mit szeretnél, hogy mire van pontosan szükséged.
Előnyök és hátrányok mérlegelése
Fogj egy lapot és oszd két részre, sorold fel a döntésed összes előnyét a papír egyik oldalán, míg a hátrányokat a másikon. Könnyedén átláthatod azok arányait, így elősegíted a döntéshozatalod.
Félelmek felismerése
A félelmek sokszor fundamentumai lehetnek a belső
konfliktusoknak, így a mögöttes félelem felfedezése segíthet tisztábban látni.
Félsz, hogy megítélik a teljesítményed? Vagy attól tartasz, hogy az egész
személyiségeddel kapcsolatban alakítanak ki véleményt? Az ilyen típusú félelmek
is lehetnek belső konfliktusok elindítói. 
A „csak két választás lehetséges” dilemma csapdájából való
kilépés
Van, hogy amiatt ragadunk bele egy-egy belső dilemmába, mert azt gondoljuk, hogy csak kétféle megoldás lehet, amely közül választhatunk. Ellenben sok esetben lehetséges a látható két alternatíva bővítése vagy elegyítése. Ne engedd, hogy feketén-fehéren látsd a dolgokat, keress árnyalatokat, újabb megközelítéseket.
Önismeret elmélyítése
Annak érdekében, hogy a belső konfliktusok kapcsán, megtaláld a belső békéd, először is ismerned kell magadat. Csak az önismereten keresztül értheted meg azt, hogy számodra mi a legjobb megoldás, ugyanis lehetőséget kínál számodra, hogy jobban igazodj a személyes értékeidhez, meggyőződéseidhez. Minél önreflektívebbé válsz, annál inkább tudatában leszel a belső konfliktusaidnak.
Írta: Kis Zoltán
Forrás: www.hrpwr.hu
Képforrás: www.pexels.com
