Az Erasmus vagy más külföldi cserére
jogosító program kiváló lehetőséget kínálnak a szakmai, szociális, kulturális
ismeretek és készségek fejlesztésére. A rövid válasz tehát az lenne, hogy
mindig és bármikor érdemes ezekre jelentkezni, viszont az alábbiakban ennél
részletesebben is bemutatjuk a folyamatot és a szempontokat, amit a jelentkezés
során érdemes megfontolni.
Először is, nézzük végig azokat a
szempontokat, amik felmerülnek többekben ellenérvként, hogy ezeket górcső alá
vegyük és lehetőleg megcáfoljuk.
1. társaság
Sokakat az aggaszt, hogy az egyetem első
évében kialakul egy jó baráti társaságuk vagy éppen egy párkapcsolat,
megszokják a környezetüket, a kolit vagy az albérletet és kényelmesen ismerőssé
válik minden, ezután pedig nehéz ezeket az embereket akár csak egy félévre is
elhagyni egy másik városért. Míg ez valóban érzelmileg megterhelő lehet, az
érme másik oldalán ott van a rengeteg potenciális kapcsolat, amit a másik
országban kialakíthatunk. A csereprogramok azért is kifejezetten jók új barátok
megismerésére, mert mindenki ugyanabban a helyzetben lesz; távol a barátaitól,
családjától, az ismert környezetétől és az anyanyelvétől, illetve mindenkinek
ez a rövid időszaka van arra, hogy a lehető legtöbbet lássa az új városból,
országból. Emiatt az Erasmusos csoporttársaink mind nyitottak arra, hogy új
kapcsolatokat alakítsanak ki. Rengetegen térnek vissza csereprogramról életre
szóló barátágokkal. De még ha nem is szól egy életre, akkor is sokat
tanulhatunk abból, ha más kultúrájú új emberekkel vagyunk körülvéve. A jó
barátságokat pedig külföldről visszatérve ugyanott folytathatjuk, ahol előtte
abbahagytuk. Ráadásul nincs is annál jobb, mint amikor az otthoni barátok
meglátogatnak az átmeneti otthonunkban, körbevezethetjük őket és új élményeket
szerezhetünk együtt. Lehet, hogy maguktól nem utaznának el egy spanyol
kisvárosba vagy egy német egyetemvárosba, de azzal, hogy ott vagyunk és még
ingyenes szállást is tudunk kínálni, megteremthetjük a kedvet és lehetőséget
egy kis világlátásra.
2. tanulmányok
Másokat az aggaszt, hogy lemaradnak a
tananyaggal, megcsúsznak tárgyakkal vagy nehezen teljesítik ezeket külföldről. A
szabály szerint csak egy teljesített tanév után lehet csereprogrammal más
egyetemen tanulni. Így már két félév és ezzel együtt két vizsgaidőszak áll
rendelkezésedre, hogy begyakorold a vizsgázást és a tantárgyak teljesítést.
Ezalatt megtapasztalhatod, hogy milyen technikával tudsz leghatékonyabban
felkészülni egy vizsgára és egyáltalán milyen az egyetemi tananyag és
számonkérés a közoktatáshoz képest. Ez alapján már tudni fogod, hogyan tudod
teljesíteni a tárgyat még akkor is, ha nem tudtál fizikailag bejárni az órákra,
hanem csak a csoporttársaid jegyzeteiből készülsz fel. Fontos itt emlékezni
arra, hogy le kell folytatni hivatalos egyetemi procedúrát ahhoz, hogy jelenlét
nélkül mehessünk vizsgázni, hiszen például a szemináriumoknál szigorú szabályok
vannak arra, hogy hány órát lehet alapvetően hiányozni. Az egyes egyetemek
rendszerei eltérőek lehetnek, viszont alapvetően már mindenhol van egy bevett
szokásrend arra, hogy Erasmuson vesznek részt hallgatók, de teljesíteni
szeretnék a tárgyakat, így elsősorban a tanszék, ennek a hiányában a kari HÖK
tud segíteni a megfelelő formanyomtatványok le- és kitöltésében. Tanulmányi
szempontból leginkább olyan szemeszterben vagy tanévben érdemes csereprogramra
jelentkezni, amikor már nem elsőéves az ember, viszont nincs is még
szakdolgozatírós félévben, hiszen ezek sok többletfeladatot adnak, amik képesek
elvenni az Erasmus szabadság érzését és a lehetőséget a felfedezésre, utazásra,
bulizásra.
3. átgondoltság
Rengeteg különböző motiváció létezik arra,
hogy valaki miért akar külföldön tanulni; vonzza egy specifikus ország,
szeretné gyakorolni az angolt vagy más idegennyelv tudását, szeretne jobban
megismerni egy olyan országot, amihez valamilyen családi kötődése van, szeretne
egy félévet az ösztöndíjból gondatlanul élni és szórakozni, kíváncsi más
országok egyetemi kultúrájára, és még vagy ezer más lehetőség. Érdemes
megtalálni a miértedet és információkat szerezni az egyetemekről, amikre menni
szeretnél. Ide tartozhatnak például a konkrét kurzusok, amiknek a listáját
alaposan át kell böngészni a jelentkezési folyamat során, hiszen szükséges egy
tanulási tervet benyújtani ahhoz, hogy jóváhagyják a kérelmedet. Érdemes annak
is utánajárni, hogy milyen is az a város, ahol a választott oktatási intézmény
fekszik. Például, ha nagyvárosi életre vágysz, nem érdemes egy olyan egyetemre
jelentkezni, ami egy kicsi egyetemvárosban van, több órányi busz vagy vonatútra
bármilyen nagyvárostól. Persze minden helyzetből születhetnek jó dolgok és
élmények, így egy olyan egyetemről is, ami nem tűnt alapvetően az első
választásodnak, távozhatsz a végén pozitív emlékekkel telve. De ha több helyre
is van kapcsolata a tanszékednek, érdemes végig nézni a listát és legalább egy
gyors Google keresést lefolytatni arról, hogy találsz-e olyan kurzusokat,
amikkel szívesen eltöltenél egy félévet és olyan-e a környezet, ahol szívesen
élnél ilyen hosszan.
Nem érdemes azonban túlzásokba esni és már
a jelentkezést megelőzően apró részletekig megtervezni, hogy pontosan mit
akarsz csinálni ebben a másik városban, hol fogsz lakni, hova utazol el és
milyen cipőt kell csomagolnod az időjáráshoz, ha még csak a jelentkezés beadása gomb megnyomása
előtt állsz.
4. határidők és dokumentumok
Akár egy fél évre jelentkezel vagy egy
teljesre, a folyamat tele lesz határidőkkel és leadandó dokumentumokkal. Nagyon
fontos, hogy diákként minden határidőt be kell tartani, hiszen te vagy az, aki
szeretne külföldre menni és nem kétségbeesett emaileket akar küldözgetni az
ügyintézőnek, hogy mégis fogadják el a hiányzó dokumentumát. Az a diák akarsz
lenni, aki nyugodtan tud aludni éjszaka, mert tudja, hogy minden szükséges
iratot leadott és kitöltött, és már a döntéshozókon múlik csak, hogy melyik
egyetemre jelölik; ő már mindent tőle telhetőt megtett. Általában a folyamatot
végigvivő ügyintéző tisztában van azzal, hogy milyen papírokra van szükség,
ezeket a határidő előtt kell ő idővel elküldi vagy a weboldalt, ahonnan
letölthető, megjelöli. Amint kapsz egy ilyen emailt, nyisd meg és olvasd el
figyelmesen a tartalmát, mert ezek általában nem két kattintásból és egy
digitális aláírásból állnak csak, hanem személyes adatokat, más hivatalokból
vagy az egyetemtől megigénylendő információkat kérnek. Ne hagyd az utolsó
pillanatra a kitöltésüket, mert lehet, hogy már nem lesz nyitva a kiállító
egység vagy éppen nem lesz gépközelben az ügyintéző, aki segítséget és
iránymutatást adhatna, ha az éjféli leadási határidő előtt két órával, este
tízkor állsz neki összevadászni az információkat. Tekintve, hogy az Erasmus és
más csereprogramok központilag szervezettek, így nincs arra lehetőség, mint
mondjuk egy egyszerű beadandónál, hogy egyes jelentkezőknek meghosszabbítsák a
határidőket, viszont nagyon bosszantó lenne, ha mindent kitöltenél,
továbbítanál és jóvá tudnának hagyni, de egy határidő lekésése miatt veszne el
az egész lehetőség.
5. kommunikáció
Egy újabb nagyon fontos szempont, amit
észben kell tartani, vagy akár bátorságot kell meríteni hozzá. Kérj bátran
segítséget és információt a jelentkezést megelőzően és a folyamat során
bármikor. Ha bizonytalan vagy abban, hogy érdemes-e Erasmusra menned, vagy nem
tudsz választani, hogy a számodra elérhető kapcsolatok közül melyik egyetemet
válaszd, kérdd el a tanszékeden az elérhetőségét olyan diákoknak, akik onnan az
elmúlt években részt vettek a programban. Egy néhány kérdéses emailben,
személyes találkozóban, vagy akár videóhívásban biztosan szívesen válaszolnak,
hiszen nagyon-nagy az esélye, hogy jó tapasztalatuk volt és arról szívesen
beszélnek, vagy ha nem jött be nekik a dolog, akkor éppen azért van kedvük
megosztani ennek a részleteit. Segítségedre lehetnek praktikus információkkal,
ami a te egyéni helyzetedre jellemző, például, hogy milyen tantárgyakat
ajánlanak a másik egyetemen, mennyire nehéz lakást találni, hogyan
teljesítették az otthoni tárgyaikat, vagy egyáltalán milyen személyes tapasztalataik
voltak.
Amellett, hogy a felsőbb éves diákok tudhatnak
tippeket és trükköket, amik megkönnyítik a folyamatot, az egyetem munkatársai a
hivatalos részről tudnak pontos és hasznos információkat átadni. Ha nem találsz
egy formanyomtatványt, nem vagy benne biztos, hogy valamit jól töltöttél-e ki,
mikorra várhatsz döntést, vagy kihez kell fordulnod, ha a fogadó egyetem nem
válaszol az emailekre, mind olyan tudás, amit egy gyakorlott ügyintéző már
birtokol és szívesen átad. Arra figyelj, hogy ne az utolsó pillanatban sürgesd
őket segítségért, mert a sok hivatali levél között a tiéd nem élvezz
prioritást, csak azért, mert közel van valamilyen leadási határidő, így lehet,
hogy mire egy nappal később reagálni tudnak, te már elmulasztottál egy
időpontot. Mindenképpen fontos
konklúzió, hogy ne félj kommunikálni, hiszen így sokkal egyszerűbben kaphatsz
információkat, mintha magadnak kell mindent megkeresnek. Ígérem, sem a korábbi
diákok, sem az ügyintézők nem gonoszak, így bátran kapcsolatba léphetsz velük,
nem harapják le a fejed, hanem segíteni fognak.
6. türelem
Jó sok türelemmel érdemes a jelentkezési
folyamatnak nekikezdeni, mert ahogy azt az előző pontban már vázoltuk,
hónapokig eltart és több körből áll a kezdeti motivációs levél és önéletrajz
benyújtástól az egyetem által kért dokumentumok leadásán át a döntés
megszületéséig és a szerződés aláírásáig. Ezért mindenkinek azt javasoljuk,
hogy ezekre számítva és sok türelemmel induljon neki a procedúrának. Ha pedig
nincs türelmed, majd ez alatt kialakul, mert semmi sem történik itt azonnal.
7. a folyamat
Bár az Erasmus egy Európát összekötő és
átszövő program, nem egy központi jelentkezés van. Egyetemenként változik a
folyamat, annak pontos határidői, lépései. Már csak abban is vannak eltérések,
hogy egyes egyetemeken a következő szemeszterre jelentkezik az ember (vagyis a
tavaszi félév során a következő őszre és fordítva), más helyeken viszont egy
egész tanévre előre kell jelentkezni, így ott hosszabb tervezés eredménye, hogy
ki mikor utazik. Az Erasmus és más hasonló csereprogramok is egyetemekhez kötöttek,
így azon múlik, hogy melyik fogadó intézmények közül választhatsz, hogy a saját
egyetemed, karod vagy tanszéked melyikekkel van kapcsolatban. Előfordul, hogy a
tanszék szervezi a cserekapcsolatot, így kevesebb lehetőség közül lehet
választani. Amikor az egész kar összes partner intézményéhez jelentkezhetsz,
akkor több opció van, de lehet, hogy kint a szakodtól eltérő tárgyakat tudsz
csak felvenni, így azok kötelezően vagy még valószínűbb, hogy szabadon
választhatónak lesznek elkönyvelve. Érdemes körültekintően választani és korán
érdeklődni erről a tanszékeden, hiszen, ha előre tudod, hogy mondjuk a harmadik
félévet külföldön töltöd, és kötelező tárgyként nem, de kötelezően
választhatóként elismerik azokat az otthoni egyetemeden, akkor eddig érdemes
lehetséges kötelező tárgyakat ebből a félévből előre teljesíteni, hogy ne
távolról kelljen és megtartani a választható krediteket, hogy a kinti
tárgyakkal teljesítsd ezeket.
8. követelmények
Az egyetemi csereprogram részvételhez
szükséges hallgatói jogviszonyban állni és olyan félévre jelentkezni, ami nem
az első évben van és nem a legutolsó félév a diplomaszerzés előtt. Általánosan
jellemző, hogy a jelentkezési folyamat egy önéletrajz és motivációs levél
leadásával kezdődik, valamint gyakran a korábbi teljesített félévek jegyeit,
átlagát, a teljesítést valamilyen formában igazolni kell. Ezek arra hivatottak,
hogy több jelentkező esetében a legjobb jelölteket válasszák ki, hiszen ők az
egyetemet is képviselik majd a partnernél. Elvárás továbbá egy minimum B2
szintű nyelvtudás azon a nyelven, amin az oktatás zajlik a kinti egyetemen.
Fontos figyelembe venni, hogy mindenki maximum 12 hónap külföldön töltött időre
jogosult az Erasmus keretein belül egy diploma alatt. Tehát egy alapképzés
alatt van 12 külföldön tölthető hónap és egy mester alatt újraindul a számláló,
és ugyanannyi idő áll rendelkezésre. Nem csak tanlásra, de gyakornokság
teljesítésére is lehet Erasmus ösztöndíjra jelentkezni, ez is abból a 12
hónapból jön le, ami az adott diploma alatt jár. Erről érdemes az egyetem
nemzetközi irodájánál tájékozódni. Fontos arra is figyelni, hogy egyáltalán
Erasmus vagy már másik program érhető el az egyetemünkön, hiszen ezek még
jobban variálhatják a jelentkezés körülményeit.
Bár a jelentkezési feltételek eltérnek az
Erasmus és a modellváltó egyetemeken helyette indított Pannónia programoknál,
mindkettőre érdemes jelentkezni. A határidőkről és benyújtandó dokumentumokról
mindenképpen az illetékes egyetemi koordinátornál kell tájékozódni, hiszen ők
vannak tisztában a legaktuálisabb előírásokkal és szabályzatokkal. Gondold át,
hogy hova jelentkezel, de jelentkezz bátran, hiszen évtizedek óta járnak magyar
diákok Európa szerte más egyetemekre félévekre, évekre, hogy aztán visszatérve
is a kinti élményeikről áradozzanak, emlékeiket osszák meg bárkivel, aki azokat
hallgatni hajlandó. Amikor átláthatatlannak vagy végtelennek tűnik a folyamat,
gondolj ezekre a folyamaton már átjutott diákokra, és arra az úticélra, ahol a
következő félévben vagy tanévben hálás leszel magadnak, hogy mindezt elérhetővé
tetted a számodra. Sikeres jelentkezést kívánunk!
források: erasmus-plus.ec.europa.eu, erasmusgeneration.org, www.elte.hu, hwww.emhrpp.com,
https://eduline.hu
képek
forrása: www.pexels.com, www.unsplash.com
