Van az a pont a félév végén, amikor már
eleged van az órákból, mert hetek, hónapok óta ugyanazok ismétlődnek, de már
vészesen közeledik a vizsgaidőszak is, ami még több tanulást jelent, amire nem
állsz készen mentálisan. Az őszi félévben különösen nehéz tud lenni a
vizsgaidőszak, mert rövidebbek a nappalok, kint hideg van, a vizsgaidőszakot
megszakítja a karácsony, és a lelkesedés, ami szeptemberben még kitartott
mostanra szépen elpárolgott. A félév végi hajrában, a zh hetek során vagy az
utolsó kiselőadások, házik és beadandók között mindenki más módon igyekszik
talpon maradni. Van, aki listákat ír, van, aki kávéval és mémek böngészésével
tartja magát életben, és van, aki csak próbál túlélni. Bármi is a stratégia, a
legnagyobb kihívás általában a motiváció hiánya. Hogy lehet újra lendületet
venni, amikor az ember már teljesen lemerült? Erre hozunk kipróbált és bevált
tippeket ebben a cikkben.
Miért is jön el a félév végi mélypont? Az
egyetemi élet ritmusa sajátos. Szeptemberben még mindenki tele van energiával,
célokkal, társas élményekkel. Ilyenkor még csak kezdődnek a félév új tantárgyai
új tanárokkal, új órarendben, a kellemes nyárvégi idő még motivál arra, hogy
rendszeresen kimozdulj és programokkal tedd változatosabbá a heteidet.
Októberben indul a hajtás az órai számonkérésekkel, házikkal, rutinokkal.
Novemberben pedig már torlódnak a beadandók, prezentációk, félévzáró zh-k,
minden határidős feladat, amit még a vizsgaidőszak előtt teljesíteni kell. Mire
elérkezik a december, a legtöbben fizikailag és mentálisan is kimerülnek.
Ez a motivációs völgy teljesen normális. A
pszichológusok szerint az agyunk úgy működik, hogy egy idő után telítődik
stresszel és információval, főleg akkor, ha nincs elég pihenés, mozgás és
sikerélmény. Az egyetemista lét, főleg, ha valaki még dolgozik is a
tanulmányaival párhuzamosan, pont ezekből szenved hiányt. A másik tényező az
elhalasztott jutalomként ismert jelenség. Hónapokon át tanulunk valamiért,
aminek az eredménye csak a vizsgaidőszakban mutatkozik majd meg. Hosszú távon
nagyon kifárasztja a motivációt, ha dolgozol, dolgozol, de nem látod
egyértelműen az eredményét, a jutalmát. Persze, ideális esetben olyat tanulna
mindenki, ami érdekli, de pusztán a tudás megszerzése, mint az órákra járás és
otthoni tanulás eredménye nem érződik jutalomnak a helyzetek zömében. Sok
előadásos tárgyból viszont a félév közben semmilyen visszajelzést nem kapnak a
hallgatók, hogy milyen a tudásuk, vagy, hogy jól haladnak a tanulással. Egyedül
a vizsgaidőszakban a vizsga jutalmazza a sikeres tanulást vagy bünteti annak
hiányát. Szóval, ha most úgy érzed, hogy semmi kedved nincs tanulni, nem te
vagy a lusta. Egyszerűen elfogyott a motiváció, ami üzemanyagként tudna hajtani
a tanulásban, így ideje újra feltölteni ezt.
Az egyik legnagyobb hiba, amit ilyenkor el
lehet követni, hogy az ember minden energiáját a tanulásba próbálja önteni
miközben a szervezet már régen jelez, hogy pihenésre van szüksége. A félév
végén, mint sok más megterhelő szituációban, nem luxus, hanem szükséglet a
regenerálódás. Különböző, hogy ki mennyire veszi komolyan a tanulást és a
jegyeit, viszont a cikk legtöbb állítása azokra vonatkozik, akiknek ezek
alapvetően fontosak, és hajlandóak, szoktak tanulni, viszont a félév végére már
nehezen megy. Ha leülsz tanulni, de öt perc után már a telefonodon valamelyik
közösségi médiát görgeted, az nem gyengeség, hanem egyértelmű jel, hogy
kiégtél, Érdemes ilyenkor egy napot vagy akár egy egész hétvégét teljesen
tanulásmentessé tenni. Helyette tervezz be olyan programokat, amik
hozzájárulnak nem csak a pihenéshez, de a regenerációhoz és feltöltődéshez is.
Ilyen lehet egy séta a természetben, egy filmezés, és természetesen egy hosszú
és zavartalan alvás is. Mivel a szervezet fáradtan nem tud teljesíteni, így az
nem lenne produktív, ha egész nap a jegyzeteid fölött ülnél anélkül, hogy az
anyag elsajátításában haladnál. Az sokkal produktívabba az ilyen helyzetekben,
ha tudatosan pihensz, hiszen így később jobban tudsz teljesíteni. Kutatások
bizonyítják, hogy a produktivitás nem azon múlik, hogy hány órát ülsz a könyv
fölött, hanem azon, hogy milyen állapotban vagy közben. Egy kipihent agy
háromszor annyi információt képes feldolgozni, mint egy fáradt.
A vizsgaidőszak előtt sokan esnek abba a
hibába, hogy újra akarják tervezni az egész életüket. Ekkor hirtelen minden
anyagot át akarnak olvasni, mindenről új jegyzetet próbálnak írni, és belevetik
magukat a lehetetlen küldetésbe, hogy minden vizsgára 100%-osan felkészüljenek.
A nagy újratervezés után néhány nappal aztán jön a valóság, hogy lehetetlen
mindenre egyszerre fókuszálni. A mindenre fókuszálni próbálás csak szétesést és
a figyelem aprózódását jelenti. Ehelyett a jó stratégia a prioritások állítása.
Melyik vizsga a legfontosabb? Például egy sok kredittel a tanulmányi átlagodat
befolyásoló tárgy fontosabb, mint egy kevesebb kreditet érő. Az olyan tárgyak,
amiknek a teljesítése előkövetelmény más tárgyak felvételének a következő
félévben sokkal fontosabbak, mint egy szabadon vagy kötelezően választható
tárgy, amit később is teljesíthetsz. Egy másik priorizálást segítő szempont,
hogy hol van a legnagyobb kockázat a bukásra, és melyik tárgyban vagy már eleve
stabil a tudásodban. Szintén fontos prioritás-mérő, hogy mikor vannak határidők
az egyes tárgyakból. A közelebbi határidős beadandók nyilván kiemelt helyet
érdemelnek a teendők listáján.
Miután áttekintetted a prioritásokat,
jöhetnek a listák. Segíthet átlátni a vizsgaidőszakot és az ezt megelőző
időszakot, ha írsz egy nagyobb összegzést arról, hogy melyik tárgyból mit kell
teljesíteni, például vizsga, beadandó, zh vagy órai munka és prezentáció a
számonkérés módja. Ezután pedig a prioritásokat szem előtt tartva minden hétre
meg tudod írni a heti listát, ami három-négy fő célt tűz ki. Azért fontos
limitálni a célokat, mert a túlzott maximalizmus, amikor mindent tökéletesen és
azonnal akarsz csinálni, nem motivál, hanem megbénít. Ha a céljaid reálisak,
sokkal könnyebben eléred őket, és minden egyes sikerélmény, kicsi vagy nagy,
növeli a motivációt, hiszen látod a tanulás eredményét.
A vizsgaidőszak egyik titka, hogy az agyunk
szereti a szokásokat, rutinokat. Ha mindig ugyanabban az időben, ugyanott
tanulsz, akkor a napok előrehaladtával egyre könnyebben kapcsol át tanulós
üzemmódba. Ha nehezen koncentrálsz otthon, próbálj ki más helyszíneket is!
Egyetemistaként már valószínűleg tanultál életedben annyit, hogy tudd magadról,
melyik tényezők segítenek és gátolnak a koncentrálásban. Van, akinek teljes
csend kell, ezért előszeretettel tanul a könyvtárban kijelölt csendes részben.
Másoknak segít, ha van körülöttük valamilyen mozgás, történés, így egy kávézó,
vagy közösségi tér ideálisabb számukra. A környezet ráadásul nem csak abban
meghatározó, hogy tudsz-e koncentrálni, hanem abban is segíthet, hogy több
kedved legyen a tanuláshoz. A kedvenc italod bekészítése, motiváló vagy éppen
nyugodt zene a háttérben, egy üres asztal vagy éppen motivációs idézetekkel és
színes írószerekkel telepakolt tanuló rész segíthet a tanulás romantizálásában.
Ha több kedved van leülni és elkezdeni a tanulást a környezet miatt, akkor
máris kicsit jobb a vizsgaidőszakod.
Bár eddig a tanulás volt a fókuszban, a
vizsgaidőszak nem csak arról szól, hogy hány órát tanulsz naponta, hanem arról
is, hogy mennyit pihensz közben, Egy módszer, ami segíti a koncentrációt, és
segítheti az időbeosztást is, a Promodoro-módszer. Itt időblokkokban
gondolkozik az ember, például 50 percet tanul, aztán 10 perc szünetet tart, és
ezek az egységek ismétlődnek. A szüneteket jól kihasználhatod azzal, hogy nem
telefonozással töltöd, hanem egy kis mozgást tervezel ide. Jót tesz mentálisan
és fizikailag is, ha elmozdulsz a tanulási helyedről. Sétálhatsz egy rövidet,
elvégezhetsz nyújtásokat, vagy csinálhatsz egy teát, kávét, ami majd a
következő tanulási etapban jól jön. Miden felfrissít egy kicsit és a helyzet
változtatása után megint tudsz koncentrálni. Fontos emlékeztető itt, hogy a
regeneráció a tanulási folyamat része. Ez nem kidobott, elvesztegetett vagy
lopott idő. Ne legyen bűntudatod amiatt, hogy pihensz, hiszen akkor sosem tudsz
igazán pihenni, ha folyamatosan azon gondolkozol, hogy milyen más feladatokat
kellene csinálnod helyette!
Talán meglepő, de a vizsgaidőszak nem csak
a tanulásról, hanem az önismeretről is szól. Főleg azokban a pillanatokban,
amikor elfogy a jegyek miatti szorongás motiválta energia, felmerül a kérdés,
hogy miért tanulsz egyáltalán, mi az, ami hajt. Ezek gyakran egy motivációs
mélyponton merülnek fel, amikor az egész tanulást, a vizsgaidőszakot és a
diploma elvégzését is megkérdőjelezed. Jó esetben megtalálod a valódi
motivációdat. Az érdeklődés, ami magához a szakhoz és ehhez a konkrét tudás
megszerzéséhez vitt vagy a diploma utáni céljaid azzal kapcsolatban, hogy hol
dolgozhatsz, milyen változást, hatást tudsz elérni a világban azzal, ha
teljesíted a képzést. Ezeknek a céloknak a felismerése, felemlegetése
segítenek, hogy tovább küzdj, haladj és újra értelmet kapjon a tanulás a
nehezebb pillanatokban is. Sokszor átsegítenek a nehézségeken ezek a nagy,
életre szóló tervek és célok, de kisebb, pillanatnyi motiváció is elég lehet.
Például a „le akarom tenni ezt a vizsgát a legelső héten, hogy nyugodt legyen a
karácsonyom” szintén egy jogos érv, ami motiválhat, hogy ne halogasd a vizsga
felvételt és tanulást, hanem túless rajta.
Sokan hajlamosak a vizsgaidőszakot teljesen
magányos időnek és feladatnak látni, pedig a közösség rengeteget tud segíteni.
Egy tanulótárs vagy a szaktársak egy csoportja sokat segít az anyag
rendszerezéséven, megértésében és a lelkesedés fenntartásában is. A vizsgára
készülés során bárkiben felmerülhet, hogy nem látja át, hogy egy adott tételben
mik a lényeges elemek, hogyan függ össze két kulcs koncepció vagy egész
egyszerűen nem ért egy anyagrészt. Ilyenkor jót tesz, ha néhány szaktársaddal
közösen tanultok, mert így el tudjátok magyarázni egymásnak vagy a különböző
tudás elemeket össze tudjátok rakni, hogy közösen megértsetek valamit. Azért is
jó az ilyen együtt tanulás, mert ezek az emberek értik meg leginkább, hogy min
mész keresztül, és milyen nehézséget jelent ez. Azért is jó ez, mert így
mindenki megosztja a többiekkel, hogy mikorra vette fel az egyes vizsgáit és
hogy halad a felkésüléssel. Ha egyedül tanulsz, lehet, hogy halogatnád a
vizsgát, leadnád és későbbre vennéd fel újra, de másokkal tanulva erősebben
érezheted, hogy tartanod kell magad a beosztásodhoz. Ha fizikailag nem is
tudtok egy helyszínen tanulni a Teams, Zoom, Google Meet, Messenger felületeken
mind lehet videóhívásokat indítani, ahol mindenki egyszerre tanul, dolgozik a
saját feladatain, de felnézve látod, hogy mások is tanulnak, így te sem kezdesz
el telefonozni, hanem koncentrált maradsz. Kimerítő tud lenni a tanulás, de ha
megosztod másokkal a nehézséget, akkor elviselhetőbb.
Ha a fáradtság már nem csak átmeneti, hanem
hetek óta tart, semmi nem motivál, érdemes tudatosan megállni. Nem kell mindig
erőn felül teljesíteni. Ha úgy érzed, hogy a szorongás vagy a kiégés
eluralkodott rajtad, beszélj erről valakivel! Van, hogy egy barát vagy
családtag is sokat tud segíteni azzal, ha meghallgat, esetleg hasznos
tippekkel, javaslatokkal is szolgálhat. Viszont ez gyakran nem elég, és fontos,
hogy hallgatói tanácsadó, pszichológus vagy más mentálhigiénés szakember
segítségét is igénybe vedd. Sok egyetemen már működnek ingyenesen vagy
kedvezményesen elérhető mentálhigiénés, pszichológiai vagy tanácsadói
programok. Sem a fáradtság, sem a segítség kérése nem a gyengeség jele. Nagyon
fontos, hogy időben fordulj szakemberhez, mert nem csak a jegyeidre és a
tanulmányi átlagodra veszélyes, ha eluralkodik rajta a szorongás, kiégés,
depresszió, hanem hosszú távon sokkal rosszabb következményei is vannak. Bár
fontos a tanulás, nem a teljesítményed határoz meg emberként, és ha nem
teljesítesz jól egy félévben, még mindig ugyanolyan értékes vagy. A motivációd
később még visszatérhet, és újra lelkesen tanulhatsz, de a legfontosabb, hogy
magadról és a mentális egészségedről gondoskodj.
A vizsgaidőszak sosem könnyű, de nem is
kell, hogy kínszenvedés legyen. A kulcs az egyensúly, hogy tudd, mikor kell
hajtani, és mikor kell megállni. Ezt rengeteg külső és belső tényező
befolyásolja, így mindenkinél máshol vannak ezek a határok és egy vizsgaidőszakon,
vagy akár héten belül is változhatnak. Míg a szaktársaid és barátaid segítséget
jelentenek a vizsgaidőszak átvészelésében, nem érdemes az ő teljesítményükhöz
túlságosan hasonlítgatnod magadat, mert mindenkinek máshogy telik egy-egy
vizsgaidőszak. Összességében, ami a legtöbbet segít a vizsgaidőszakban az, ha
engeded magadnak, hogy pihenj, reális vagy a céljaiddal kapcsolatban és keresed
a kis örömöket. A félév végi motivációs mélypont nem a kudarc jele, hanem
annak, hogy végigcsináltál valami nehezet, ebben az esetben a szorgalmi
időszakot. Ha már eddig eljutottál, akkor a vizsgaidőszakot is túl fogod élni,
talán kávéval, iróniával, mémekkel, de biztosan.
források: www.marieclaire.hu, www.wmn.hu, www.mindsetpszichologia.hu, www.timeshighereducation.com, www.collegemagazin.com
képek forrása: www.unsplash.com, www.pexels.com
