Nincs elég moly, avagy a fenntarthatatlan fast fashionről

Annyi legalábbis biztosan nincs, mint amennyit igényelnének a halomban álló, kihasználatlan gönceink, amiknek a lebomlása átlagban kétszáz év. Ebben a cikkben a fast fashion fenntarthatatlanságáról és környezetszennyezéséről hoztunk néhány sokkoló adatot. Ugyanis addig a fast fashion árnyoldalairól sem lerágott csont beszélni, ameddig még mindig ilyen népszerűségnek örvend.

Magyarosítva a gyors divat a fogyasztói társdalom terméke, ami kiválóan kiszolgálja a nyugati ember túlfogyasztásra hajlamos igényeit. Olcsó, így könnyen hozzáférhető, táplálja az önbecsülést, és általa megélhetjük a közösséghez tartozás érzését. Emellett noha tény, hogy nem a ruha teszi az embert, mégis a külsőségeken túl, az imázsunk valóban meghatározó része az öltözködés. Pontosan ezért sem mindegy, hogy honnan szerezzük be kedvenc darabjainkat, ugyanis jó néhány etikai problémába ütközhetünk a fast fashion esetében.


Az iparág környezetszennyezéséről már mindenki hallott, valahogy mégsem veszi senki elég komolyan, holott számos módon pusztítja a természetet. A szén-dioxid kibocsátásunk közel tíz százalékáért a divatipar felel. Ez több okra is visszavezethető: először is a ruhák jelentős hányada olyan ázsiai országokban készül, ahol kőszénnel termelik meg az előállításhoz szükséges energiát. Másodszor azok a szintetikus anyagok, amikből ezek a ruhaneműk állnak, többnyire fosszilis tüzelőanyagokból kinyertek. Végül pedig ott a szállítás kérdése is, magyarázni sem kell talán, hogy az irdatlan távolságokat megtevő hacukáknak mekkora a karbonlábnyoma. Ám ha ez még nem lenne elég ártalmas, a CO2-őt  elnyelő erdők pusztításában is van szerepe a divatiparnak. A gyapjútermelésre tenyésztett juhok legeltetése is gyakran az erdőkből legelőkké csupaszított területeken zajlik. Továbbá néhány faalapú szövethez, mint amilyen a viszkóz és a műselyem, természetes erdőket pusztítanak, a termeléshez szükséges fáknak adva ezzel a helyüket.

A textilipar ezen felül temérdek mennyiségű vizet használ fel, szám szerint kétszáz tonnányit igényel egy tonna ruhanemű előállítása. A fejlődő országokban pedig, ahol a fast fashion darabok jó része készül, további problémát okoz a gyártás során keletkezett szennyvíz. Sajnálatos módon sokszor ugyanis ezt az olyan erősen mérgező anyagoktól, mint az ólom, arzén, vagy higany, hemzsegő folyadékot pusztán a természetes élővizekbe engedik. Bangladeshben például évente 22 ezer tonna mérgező víz kerül az ilyen gyárakból egyenesen a folyókba. Ez az ottélők egészségére rendkívül ártalmas, súlyos betegségek okozója lehet. Az ivás után, jöhet az evés: miképp a viseletünkből kihulló mikroszálakat jóízzel rágcsáljuk a mindennapjaink során. A mikroműanyagot tartalmazó szövetek, mint a nejlon vagy a poliészter, már egyetlen mosás alkalmával 700 ezer szálat hullatnak el. Ezek az apró, szabad szemmel láthatatlan darabok szintén a vizeinkbe, az ottani élővilágba, és onnan a tányérunkra kerülnek. Azonban nem csak közvetlen módon jutnak be a káros anyagok a testünkbe, kívülről, csupán az öltözékünk viselésével is mérgezzük magunkat. Még az olyan természetes anyagokból készült öltözékek is mint a pamut, tartalmaznak az egészségre veszélyes kemikáliákat. Itt pedig nemcsak a bőrirritációra kell gondolni. Ezek az anyagok ugyanis akár rákkeltőek is lehetnek, valamint befolyásolhatják a hormonháztartásunkat.

 

A szervezetünk és a környezetünk drasztikus mérgezésén túl is toxikus a fast fashion. Az embertelen körülmények között, éhbérért dolgozó munkások helyzetével is el kell számolnunk a lelkiismeretünkkel, amikor egy fast fashion üzletben vásárolunk. Hiszen a fejlődő ázsiai országokban ezeket a munkásokat valóban nem veszik emberszámba. Szünet nélkül dolgoznak, nap mint nap 12-16 órákat, csak azért, hogy minél gyorsabban lekövethessék az aktuális trendeket. A manapság borzasztóan népszerű online térben működő Shein például napi hatezer új áruval bővíti kínálatát, ráadásul átlagosan 3300 Ft-ért lehet megvásárolni náluk egy terméket. Ezek alapján nem nehéz elképzelni, vajon mennyire fizethetik meg a gyárakban gürcölőket, ezek a multinacionális vállalatok. Összegezvén tehát borzasztóan ártalmas iparágról beszélhetünk, ami megmételyezi a környezetet és az embereket egyaránt. Teljességgel fenntarthatatlan hiába is próbálja sok cég az utóbbi időben zöldre mosni a nevét. Az egyetlen megoldás, és etikus döntés, ha az öltözködésben is körültekintően járunk el, és ezen adatok ismeretében a szívünkre hallgatva, inkább a lassú divat követését választjuk.


Források: https://pebblemag.com; https://24.hu Képek forrása: unsplash.com; freepik.com
Írta: Csiló Alexandra


További híreink
Játsszon együtt az egész család karácsonykor!
december 14.
3 perces olvasmány

Kevesebb mint két hét és jönnek az ünnepek, ami a nagy családi összejöveteleket jelenti.
Hogy éld túl az allergiaszezont?
április 11.
3 perces olvasmány

Mikor már azt hittük, hogy túl vagyunk a téli takonykóron, akkor jöhet egy újabb szipogós-tüsszögős korszak: az allergiaszezon.
November hónap depósa Szegeden: Varga István
december 11.
3 perces olvasmány

Ami fontos, hogy szeretnék önállósodni, elmúltam 20 és egyetemre járok, már ilyenkor a sarkamra kell állni.
Mobil Depó
Értesülj az elsők között az új munkákról, kövesd a
Mobil-Depót a Facebookon is!