Annyi legalábbis biztosan
nincs, mint amennyit igényelnének a halomban álló, kihasználatlan gönceink,
amiknek a lebomlása átlagban kétszáz év. Ebben a cikkben a fast fashion
fenntarthatatlanságáról és környezetszennyezéséről hoztunk néhány sokkoló
adatot. Ugyanis addig a fast fashion árnyoldalairól sem lerágott csont
beszélni, ameddig még mindig ilyen népszerűségnek örvend.
Magyarosítva a gyors divat a fogyasztói társdalom terméke, ami kiválóan kiszolgálja a nyugati ember túlfogyasztásra hajlamos igényeit. Olcsó, így könnyen hozzáférhető, táplálja az önbecsülést, és általa megélhetjük a közösséghez tartozás érzését. Emellett noha tény, hogy nem a ruha teszi az embert, mégis a külsőségeken túl, az imázsunk valóban meghatározó része az öltözködés. Pontosan ezért sem mindegy, hogy honnan szerezzük be kedvenc darabjainkat, ugyanis jó néhány etikai problémába ütközhetünk a fast fashion esetében.
Az
iparág környezetszennyezéséről már mindenki hallott, valahogy mégsem veszi
senki elég komolyan, holott számos módon pusztítja a természetet. A szén-dioxid
kibocsátásunk közel tíz százalékáért a divatipar felel. Ez több okra is
visszavezethető: először is a ruhák jelentős hányada olyan ázsiai országokban
készül, ahol kőszénnel termelik meg az előállításhoz szükséges energiát.
Másodszor azok a szintetikus anyagok, amikből ezek a ruhaneműk állnak,
többnyire fosszilis tüzelőanyagokból kinyertek. Végül pedig ott a szállítás
kérdése is, magyarázni sem kell talán, hogy az irdatlan távolságokat megtevő
hacukáknak mekkora a karbonlábnyoma. Ám ha ez még nem lenne elég ártalmas, a CO2-őt elnyelő erdők pusztításában is van szerepe a
divatiparnak. A gyapjútermelésre tenyésztett juhok legeltetése is gyakran az erdőkből
legelőkké csupaszított területeken zajlik. Továbbá néhány faalapú szövethez,
mint amilyen a viszkóz és a műselyem, természetes erdőket pusztítanak, a
termeléshez szükséges fáknak adva ezzel a helyüket.
A
textilipar ezen felül temérdek mennyiségű vizet használ fel, szám szerint
kétszáz tonnányit igényel egy tonna ruhanemű előállítása. A fejlődő országokban
pedig, ahol a fast fashion darabok jó része készül, további problémát okoz a
gyártás során keletkezett szennyvíz. Sajnálatos módon sokszor ugyanis ezt az
olyan erősen mérgező anyagoktól, mint az ólom, arzén, vagy higany, hemzsegő folyadékot
pusztán a természetes élővizekbe engedik. Bangladeshben például évente 22 ezer
tonna mérgező víz kerül az ilyen gyárakból egyenesen a folyókba. Ez az ottélők
egészségére rendkívül ártalmas, súlyos betegségek okozója lehet. Az ivás után,
jöhet az evés: miképp a viseletünkből kihulló mikroszálakat jóízzel rágcsáljuk
a mindennapjaink során. A mikroműanyagot tartalmazó szövetek, mint a nejlon
vagy a poliészter, már egyetlen mosás alkalmával 700 ezer szálat hullatnak el.
Ezek az apró, szabad szemmel láthatatlan darabok szintén a vizeinkbe, az ottani
élővilágba, és onnan a tányérunkra kerülnek. Azonban nem csak közvetlen módon
jutnak be a káros anyagok a testünkbe, kívülről, csupán az öltözékünk
viselésével is mérgezzük magunkat. Még az olyan természetes anyagokból készült
öltözékek is mint a pamut, tartalmaznak az egészségre veszélyes kemikáliákat.
Itt pedig nemcsak a bőrirritációra kell gondolni. Ezek az anyagok ugyanis akár
rákkeltőek is lehetnek, valamint befolyásolhatják a hormonháztartásunkat. 
A szervezetünk és a környezetünk drasztikus mérgezésén túl is toxikus a fast fashion. Az embertelen körülmények között, éhbérért dolgozó munkások helyzetével is el kell számolnunk a lelkiismeretünkkel, amikor egy fast fashion üzletben vásárolunk. Hiszen a fejlődő ázsiai országokban ezeket a munkásokat valóban nem veszik emberszámba. Szünet nélkül dolgoznak, nap mint nap 12-16 órákat, csak azért, hogy minél gyorsabban lekövethessék az aktuális trendeket. A manapság borzasztóan népszerű online térben működő Shein például napi hatezer új áruval bővíti kínálatát, ráadásul átlagosan 3300 Ft-ért lehet megvásárolni náluk egy terméket. Ezek alapján nem nehéz elképzelni, vajon mennyire fizethetik meg a gyárakban gürcölőket, ezek a multinacionális vállalatok. Összegezvén tehát borzasztóan ártalmas iparágról beszélhetünk, ami megmételyezi a környezetet és az embereket egyaránt. Teljességgel fenntarthatatlan hiába is próbálja sok cég az utóbbi időben zöldre mosni a nevét. Az egyetlen megoldás, és etikus döntés, ha az öltözködésben is körültekintően járunk el, és ezen adatok ismeretében a szívünkre hallgatva, inkább a lassú divat követését választjuk.
Források: https://pebblemag.com; https://24.hu Képek
forrása: unsplash.com; freepik.com
Írta: Csiló Alexandra
