Amikor egy új munkahelyen kezdesz, az első napok általában
tele vannak izgalommal és rengeteg új impulzussal. Új emberek, új feladatok, új
környezet, és gyakran olyan fogalmakkal is találkozol, amelyek elsőre talán
ijesztőnek vagy bizonytalannak tűnnek. Ezek közé tartozik a próbaidő kifejezés is,
amelyet sokan valamilyen veszélyes időszaknak gondolnak, holott valójában
mindkét fél számára védőhálót jelent.
A próbaidő elsődleges célja ugyanis az, hogy kiderüljön, a
munkáltató és a munkavállaló valóban illenek-e egymáshoz, és működőképes lesz-e
a hosszú távú együttműködés. Mindez olyan jellegű, mintha mindketten kapnátok
egy biztonsági övet, amely megóv titeket attól, hogy egy rossz döntés hosszú
távú következményekkel járjon.
De hogy biztosan megtudd, mi is a próbaidő lényege, ebben a
cikkben 7+1 pontban összegyűjtöttük, hogy mit is jelent mindez a gyakorlatban,
hogyan működik jogilag, hogyan érdemes hozzáállni, és milyen tipikus
helyzetekbe futhatsz bele.
Emellett kitérünk arra is, hogy diákmunkában miért nincs
külön próbaidő, és miért más a rendszer.
7+1 dolog, amit a próbaidőről tudni érdemes
1. Mi is az a próbaidő?
Egy új munkahelyen szinte biztos, hogy próbaidő is tartozik
a munkaviszonyhoz. Ez az időszak arra szolgál, hogy mindkét fél – te és a
munkáltató – valóban felmérje, hosszú távon működhet-e az együttműködés. A
próbaidő egyfajta kölcsönös tesztidőszak, amely egyszerre kínál szabadságot és
hordoz kockázatot. Szabadságot azért, mert lehetőséget ad arra, hogy megnézd,
valóban olyan-e a munka, amilyennek elképzelted, és jól érzed-e magad a
környezetben. Ugyanakkor kockázatot is rejt, hiszen ebben az időszakban a
munkaviszony indoklás nélkül megszüntethető, akár egyik napról a másikra.
Munkáltatói oldalról előfordulhat, hogy bár rendelkezel
megfelelő tapasztalattal és képességekkel, mégsem tudsz úgy teljesíteni, ahogyan
azt ők elvárnák, vagy rájönnek, hogy más típusú munkaerőt keresnek. Ilyenkor
természetes, ha csalódott vagy, de fontos tudnod, hogy ez nem feltétlenül a
képességeidet minősíti, hanem sokszor egyszerűen arról van szó, hogy még több
időre lenne szükséged a betanuláshoz, vagy nem egyeznek az elképzelések.
Ugyanakkor munkavállalói oldalról is előfordulhat, hogy
rájössz, hogy a feladatkör nem olyan, mint amire számítottál, vagy a csapat
dinamikája, a munkahelyi hangulat, esetleg a vállalati kultúra nem áll hozzád közel.
Az is teljesen természetes, ha idővel azt érzed, hogy nem tudsz beilleszkedni,
vagy egyszerűen nem találod a helyed ebben a közegben. A próbaidő éppen arra
való, hogy mindezt nyomás nélkül felismerhesd, és ha szükséges, meghozd a
döntést a váltásról.
2. Mennyi ideig tart a próbaidő?
A próbaidő hossza munkahelyenként eltérhet, ugyanis van,
ahol csak néhány hétig tart, máshol egy teljes hónapig, de általában minimum 1
nap, a legtöbb esetben pedig maximum 3 hónap szokott lenni. Egyes cégeknél akár
6 hónapig is kitolódhat ez az időszak, de lényegében mindig az számít, ami a
munkaszerződésben szerepel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy odafigyelj arra,
pontosan mi van leírva benne, és mennyi próbaidőre számíthatsz.
Ha úgy érzed, már bőven túl vagy ezen az időszakon, de még
senki nem jelezte, hogyan tovább, teljesen rendben van, ha rákérdezel a
feletteseidnél, hiszen nekik is érdekük, hogy ne maradj bizonytalanságban.
Azt se felejtsd el, hogy a próbaidőt naptári napokban
számolják, nem munkanapokban. Tehát ha például január 25-én kezdesz, és három
hónap próbaidő szerepel a szerződésben, akkor az április 26-án jár le.
Meghosszabbítani bár van lehetőséged, de csak egyszer, úgy, hogy ne haladja meg
a három hónapot.
3. Mennyi fizetést kapsz a próbaidő alatt?
Sajnos elég gyakori, hogy a próbaidő alatt, mivel a
munkaadók nem biztosak abban, hogy hosszú távon is számíthatnak rád,
alacsonyabb fizetést kínálnak. Ez sokszor nem elegendő a megélhetéshez, ami
valljuk be őszintén, egyetem mellett sem egy leányálom. De fontos, hogy tudd,
hogy ha ilyennel találkozol, az egyáltalán nincs rendben. A Munka Törvénykönyve
is világosan kimondja, hogy a próbaidős státusz önmagában nem ad jogot a
kevesebb fizetésre, a bérkülönbségeknek ugyanis mindig szakmai okokon kell
alapulniuk.
Ezért nyugodtan állj ki magadért. Ne fogadd el, ha a
munkáltatód azt mondja, hogy az első hónapokban kevesebb fizetést kapsz, vagy
esetleg egyáltalán nem fizetnek ki ugyanazért a munkáért, amiért mások már a
teljes összeget megkapják. Ne feledd, nem ciki, ha rákérdezel vagy kiállsz a
jogaid mellett, hiszen a törvény a te érdekeidet védi, és ezzel a jogoddal
nyugodtan élhetsz anélkül, hogy aggódnál, hogy a főnököd emiatt neheztelne.
4. Jár-e szabadnap próbaidő alatt?
Ha arra számítottál, hogy a próbaidő alatt majd könnyedén
kivehetsz pár szabadnapot, van egy kis rossz hírünk, hiszen az esetek
többségében ez egyáltalán nem így működik. Próbaidő alatt a szabadság
igénybevétele jogi és informális szempontból is nehezebb, mint később, amikor
már biztos a pozíciód a cégnél. A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony
első három hónapjában — ami egyébként nem feltétlenül azonos a próbaidővel — a
munkáltató nem köteles az éves szabadság időarányos részét kiadni.
Persze vannak kivételek, hiszen előfordulhat, hogy rajtad
kívül álló okok miatt nem tudsz bemenni dolgozni, és ilyenkor a főnökök
általában rugalmasak. Ennek ellenére viszont érdemes óvatosnak lenni, mivel, ha
a próbaidő alatt gyakran kérsz szabadnapot, az új munkahelyen könnyen az a kép
alakulhat ki rólad, hogy nem veszed komolyan a feladatokat, vagy nem lehet rád
számítani. A legjobb stratégia tehát az, hogy próbáld meg túlélni ezt az
időszakot, és ha már biztos a helyed, akkor a munkáltatód is sokkal szívesebben
enged majd szabadságra.
Egy hasznos tipp: ha nyáron kezded a munkát, és már előre
tudod, hogy például nyaralás miatt pár napig nem leszel elérhető, ezt érdemes
már az állásinterjún jelezni. Így a munkaadó tudja, mire számíthat, és nem
fogja azt gondolni, hogy csak „lógni” szeretnél a munkából.
5. Mi van akkor, ha hirtelen beteg leszel?
Természetesen bármi bármikor közbeszólhat, a megfázás vagy
egy váratlan betegség is legtöbbször pont akkor jön, amikor a legkevésbé
számítasz rá, és a legkevésbé örülsz neki. Ezek olyan helyzetek, amik bárkivel
előfordulhatnak, és éppen ezért ilyenkor senki nem kötelezhet arra, hogy
betegen menj be dolgozni, még akkor sem, ha „csak” próbaidős vagy. A törvények
szerint ugyanis az éves, összesen 15 napos betegszabadságot ilyenkor is igénybe
veheted, és ha a betegség hosszabb ideig tart, vagy több egy átlagos megfázásnál,
akkor akár táppénzre is mehetsz a próbaidő alatt.
Az tény, hogy a legtöbb munkáltató nem örül, ha egy
próbaidős munkavállaló kiesik pár napra, hiszen úgy gondolhatják, hogy a
betegség hátráltatja a betanulást. De ne aggódj emiatt, mert ez egy olyan
helyzet, ami tényleg nem a te irányításod alatt áll. A legfontosabb, hogy
higgadtan kommunikálj a munkáltatóval, értesítsd időben, és próbálj meg
egyeztetni, mikor tudsz visszatérni a munkába. Ha látják rajtad, hogy pozitívan
állsz a dolgokhoz, és van benned akarás, a legtöbb esetben semmi gond nem lesz.
6. És akkor, ha valaki várandós?
Teljesen természetes dolog az is, ha valaki már várandósan
kezd egy új munkahelyen, sőt ez egyre gyakrabban előfordul, már az egyetemisták
körében is. Sokan ilyenkor félnek, hogy a munkahelyen majd előítéletekkel
találkoznak, pedig ha már az állásinterjún túljutottál, akkor nagy eséllyel
nyert ügyed van. Ettől függetlenül viszont van pár dolog, amit érdemes
tisztázni.
Kismamaként jó tudnod, hogy az egyenlő bánásmód törvénye
szerint a várandóság védett állapotnak számít. Ez azt jelenti, hogy csak azért,
mert terhes vagy, nem lehet próbaidő alatt elbocsájtani, hiszen ebben az
esetben az diszkriminációnak minősül. Ugyanakkor a próbaidő sajátossága miatt
előfordulhat, hogy a munkáltató indoklás nélkül megszünteti a jogviszonyt, viszont
ez semmiképp nem kapcsolódhat a várandóssághoz. Például, ha nem voltak
elégedettek a munkáddal, a hozzáállásoddal, vagy egyszerűen nem illik a
stílusod a csapatba, joga van a munkáltatónak lezárni a szerződést.
Ha viszont úgy érzed, hogy a terhességed miatt ért hátrányos
megkülönböztetés, mindig van lehetőséged jogi útra terelni az ügyet. Ilyenkor
viszont fontos, hogy a hatóságok előtt bizonyítani tudd, hogy a kirúgás konkrét
oka a várandóságod volt.
7. Hogyan mondjunk fel próbaidő alatt?
Ahogy az elején is említettük, a próbaidő lényege éppen az,
hogy mind a munkáltató, mind te bármikor felmondhatsz bármilyen okból. Ha te
vagy a kezdeményező, semmiképp se érezd rosszul magad, mivel ez egy teljesen
természetes, arról nem is beszélve, hogy a munkaadó is számol ezzel a
lehetőséggel. Ugyanakkor érdemes alaposan átgondolni a döntésed, nehogy
elhamarkodott lépés legyen, és jó ötlet kikérni olyan emberek véleményét is,
akik tisztábban látják a helyzetet kívülről. Ha viszont biztos vagy a döntésedben,
érdemes pár dolgot előre tisztázni.
A próbaidő alatti felmondás egyik jellegzetessége, hogy
azonnal, bármikor megtörténhet, akár a munkavállaló, akár a munkáltató
részéről. Tehát ha már az elején rájössz, hogy ez a munkahely nem neked való,
nem kell végig várnod a teljes próbaidőt. Ilyenkor viszont mindenféleképpen
írnod kell egy felmondási nyilatkozatot, amelyben szerepel a munkaviszony
kezdete és hivatalos vége, és érdemes hivatkozni a Munka Törvénykönyvére ([Mt.
79. § (1) bekezdés a) pontja) is, így a felmondás hivatalos lesz.
Ne aggódj amiatt, ha a munkáltató nem ért egyet a
döntéseddel, hiszen a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, tehát csak a te
döntésed szükséges a hatályba lépéshez. Az indoklás nélküli felmondás emellett
hatalmas szabadságot is ad, mivel nem kell magyarázkodnod vagy sértődöttnek
látszanod, még akkor sem, ha megkérdezik, miért távozol. Ugyanakkor számolnod
kell azzal is, hogy ha a dolgok nem alakulnak tökéletesen, a munkáltató
ugyanezt a jogát gyakorolhatja, és idő előtt véget vethet a próbaidődnek.
Ha viszont kitartotok egymás mellett, és a próbaidő letelik, a munkaviszony tartóssá válik, innentől kezdve pedig te is hosszabb távon számíthatsz a munkáltatódra, és ő is rád a munkádban. Ettől kezdve már a munkaszerződés szabályai irányítják az együttműködéseteket.
+1. Mi a helyzet a diákmunkásokkal?
Ha diákmunkásként dolgozol, van egy fontos különbség. A
diákmunkánál ugyanis nem beszélhetünk próbaidőről, itt teljesen más szabályok
vonatkoznak a munkáltatóra és a munkavállalóra is, így a klasszikus próbaidős
„biztonsági öv” nem létezik. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony rögtön a
szerződés aláírásával kezdődik, és mindkét félnek azonnali jogai és kötelezettségei
vannak, szóval itt nincs időszak, amikor „tesztelitek” egymást.
A gyakorlatban ez előny is lehet, mivel nem kell attól
félned, hogy hónapokig bizonytalanságban vagy, vagy hogy a munkáltató indoklás
nélkül megszünteti a jogviszonyt a próbaidő miatt. Ugyanakkor érdemes tudni,
hogy a diákmunkásokra vonatkozó szabályozás más területeken is eltér, például a
fizetés, a munkarend, a munkaidő és a szabadság kérdése gyakran az
iskolaszövetkezet vagy a munkáltató és a hallgató közötti megállapodáson
alapul, és nem a teljes Munka Törvénykönyve szabályozza.
Fontos továbbá, hogy a diákmunkásként kötött szerződések
gyakran rugalmasabbak, és rövidebb időre szólnak, így ha esetleg nem érzed jól
magad a munkahelyeden, vagy a feladatok nem azok, amire számítottál, gyorsan
léphetsz, mivel nincs szükség próbaidő alatti hivatalos felmondásra. Ugyanakkor
a felelősségek is azonnal érvényesek, például betegséget jelezni, vagy a
munkaszerződésben foglalt kötelezettségeket teljesíteni, mindkét félnek egyből
kötelező.
Diákmunkásként a próbaidő tehát nem fenyeget, de fontos,
hogy tisztában legyél a saját jogaiddal és a szerződés részleteivel, mert a
rugalmasság itt kéz a kézben jár a felelősséggel. Ez jó hír azoknak, akik
gyorsan szeretnének belevágni a munkába, de tudniuk kell, hogy a biztonsági időszak
hiánya miatt azonnal érdemes komolyan venni a feladatokat és a kommunikációt a
munkáltatóval.
A próbaidő tehát nem egy fenyegetés, sokkal inkább egy
lehetőség, ahol van lehetőséged megnézni, hogyan érzed magad a munkahelyen.
Használd ki tehát ezt az időt a tanulásra és beilleszkedésre, hiszen ki tudja,
talán később még az önéletrajzodban is jól mutat. Egy hasznos tipp, hogy mindig
legyél nyitott, kérdezz bátran, és figyeld, hogy a munkahely valóban passzol-e
hozzád, hogy a próbaidőből a lehető legtöbbet tudd kihozni.
Források: www.atlaszmunkak.hu,
www.jogkoveto.hu, www.melo-depo.hu
Képek forrása: www.pexels.com,
www.unsplash.com
