Bizonyára neked is ismerős az érzés, amikor egy hosszú, fárasztó hét után elhatározod, hogy a hétvégén végre kipihened magad. Elképzeled, hogy tovább alszol, megnézel egy filmet, olvasol, vagy egyszerűen csak egész délelőtt nem csinálsz semmit. Aztán elérkezik a várva várt szabadnap, és valahogy mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan tervezted, mert a szüleid megkérnek, hogy segíts nekik valamiben, beesik egy váratlan program, eszedbe jut néhány elintézetlen feladat, vagy amikor végre leülnél a kanapéra, észreveszel egy pókhálót a plafonon, két perccel később pedig már porszívóval a kezedben állsz, és azon gondolkodsz, hogyan lett a pihenésre szánt délelőttből takarítás.
A legfontosabb kérdés ilyenkor talán az, hogy miért olyan
nehéz néha megállni, amikor éppen erre lenne a legnagyobb szükségünk. A válasz pedig
nem mindig az időhiányban keresendő. Előfordulhat például, hogy valóban túl sok
a feladatunk, de az is lehet, hogy nehezen húzunk határokat, bűntudatot érzünk
a semmittevés miatt, vagy annyira hozzászoktunk a folyamatos készenléthez, hogy
már a szabadidőnkben sem tudunk igazán kikapcsolni.
De nézzük is meg közelebbről, hogy miért olyan nehéz időt
szakítani a pihenésre!
1. A folyamatos elérhetőség csapdája
Az okostelefonoknak és az internetnek köszönhetően ma már
szinte bárhol elérhetők vagyunk, ami önmagában nem feltétlenül probléma, a
munka és a magánélet közötti határok elmosódásával azonban egyre nehezebb lehet
valóban lezárni a munkanapot. Hiába csukod be ugyanis a laptopodat, ha közben a
telefonod továbbra is melletted van, és az értesítések folyamatosan arra
emlékeztetnek, hogy bármikor érkezhet egy újabb üzenet vagy elintézendő
feladat.
A folyamatos elérhetőség miatt könnyen érezheted úgy, hogy
mindig készen kell állnod a válaszadásra, még akkor is, amikor már a pihenésre
szánnád az idődet. Lehet, hogy éppen olvasol, filmet nézel vagy a barátaiddal
töltöd az estét, de közben időről időre a telefonodra pillantasz, nehogy
lemaradj valamiről. Így a figyelmed újra és újra megszakad, és nehezebben tudsz
igazán kikapcsolódni. A pihenéshez ezért sokszor nem több szabadidőre, hanem
arra is szükség van, hogy tudatosan határt szabj az elérhetőségednek, és ne
érezd úgy, hogy minden üzenetre azonnal reagálnod kell.
2. A teljesítménykényszer és a pihenés miatti bűntudat
Sokan úgy érzik, hogy az idejüket mindig valamilyen hasznos
tevékenységgel kell tölteniük, a tanulás közben a jobb jegyekre törekednek,
munkahelyükön igyekeznek minél több feladatot elvégezni, a szabadidejükben
pedig sportolnak, rendet raknak, új készségeket sajátítanak el, vagy éppen
újabb célokat tűznek ki maguk elé. A fejlődés és a teljesítmény iránti igény
önmagában persze nem probléma, de ha azt érezzük, hogy csak akkor töltjük
hasznosan a napunkat, ha folyamatosan csinálunk valamit, a pihenés könnyen felesleges
időtöltésnek tűnhet. Ilyenkor úgy gondolhatjuk, hogy csak akkor dőlhetünk hátra
nyugodtan, ha már minden feladatunkkal végeztünk – ez a pillanat azonban
sokszor sosem érkezik el. Ez a szemlélet a szabadidőben egy állandó bűntudatot
kelthet, így hiába várod egész héten, hogy végre pihenhess, amikor eljön a
hétvége, ahelyett, hogy élveznéd a nyugalmat, azon jár az eszed, hogy mennyi
mindent kellene még elintézned.
Érdemes ilyenkor tudatosan emlékeztetned magad arra, hogy
nem kell minden feladatodat befejezned ahhoz, hogy pihenhess. Próbáld meg a
teendőidet fontossági sorrendbe állítani, és válaszd ki közülük azt a néhányat,
amely valóban nem halasztható tovább. A többit nyugodtan hagyd későbbre, és
szánj időt a kikapcsolódásra is. Ha pedig pihenés közben eszedbe jut egy újabb
elintéznivaló, írd fel magadnak, hogy később visszatérhess rá, ahelyett, hogy
rögtön felállnál miatta. Így nem kell attól tartanod, hogy megfeledkezel róla,
és könnyebben megengedheted magadnak, hogy valóban a pihenésre figyelj.
3. Túlvállaljuk magunkat, és nehezen húzunk határokat
Előfordulhat az is, hogy azért nem jut időd a pihenésre,
mert több feladatot vállalsz el, mint amennyi belefér a napodba. Ilyen az,
amikor a munkahelyeden rád bíznak egy újabb teendőt, az egyetemen megígéred,
hogy segítesz egy csoporttársadnak, otthon pedig igyekszel mindenkinek
megfelelni. Ezek külön-külön apróságnak tűnhetnek, de idővel annyira
felhalmozódhatnak, hogy a saját dolgaidra és a kikapcsolódásra már alig marad
időd. Különösen nehéz lehet nemet mondani, ha attól tartasz, hogy csalódást
okozol másoknak.
A mi tippünk erre a problémára, hogy mielőtt elvállalsz egy
újabb feladatot, gondold végig, hogy valóban belefér-e a napodba. Ha nem, merj
nemet mondani, vagy jelezd, hogy csak később tudsz segíteni. Nem kell ugyanis
minden kérésnek eleget tenned ahhoz, hogy megbízható és segítőkész legyél.
4. Nem biztos, hogy valóban pihentető az, amivel
kikapcsolódni próbálunk
Amikor fáradtak vagyunk, gyakran a legegyszerűbb megoldást
választjuk: elővesszük a telefonunkat, görgetjük a közösségi médiát, videókat
nézünk vagy elindítunk egy sorozatot. Persze bizonyos szintig ezek a
tevékenységek is kikapcsolhatnak, de ha egész nap információkat dolgoztál fel,
üzenetekre válaszoltál és több feladat között váltottál, az újabb tartalmak
folyamatos fogyasztása nem feltétlenül segít abban, hogy igazán kipihend magad.
A telefonod görgetése helyett tehát érdemes megfigyelned,
hogy mi segít neked valóban kikapcsolni. Próbálj ki inkább többféle
tevékenységet, például egy sétát, egy könyvet vagy egy baráti beszélgetést, és
figyeld meg, hogy melyik után érzed magad nyugodtabbnak.
5. A tartós stressz miatt nehezebben tudunk megnyugodni
Fontos megjegyezni, hogy a stressz rövid távon segíthet
abban, hogy egy fontos vizsga vagy határidő előtt jobban összpontosíts, de ha a
feszültség hosszabb ideig fennáll, egyre nehezebbé válhat a kikapcsolódás.
Hiába végzel ugyanis a munkáddal, fejben továbbra is a feladataidon járhat az
eszed, és egy szabad délután sem feltétlenül elég ahhoz, hogy igazán
megnyugodj. Ha pedig hosszabb ideje folyamatos nyomás alatt vagy, a
szervezetednek is időre lehet szüksége ahhoz, hogy elengedje a feszültséget.
Ezt abból is észreveheted, hogy nehezen alszol el, reggel
fáradtan ébredsz, ingerlékenyebb vagy, vagy a szabadidődben sem tudsz igazán
kikapcsolni. Ezeknek többféle oka lehet, de ha tartósan tapasztalod őket,
érdemes átgondolnod, hogy mi okozza a legnagyobb stresszt a mindennapjaidban.
Próbálj meg tehát nemcsak pihenőidőt beiktatni, hanem a feszültség forrását is
csökkenteni, ha pedig a kimerültség hosszabb ideje fennáll, érdemes
szakemberrel is beszélned.
Mi segíthet, ha úgy érzed, hogy nincs időd pihenni?
1. Ne várd meg, amíg minden feladatoddal végzel!
Sokan úgy gondolják, hogy először minden kötelezettségüket
teljesíteniük kell, és csak utána jöhet a pihenés. A probléma ilyenkor viszont
az, hogy a feladatoknak gyakran nincs valódi végük, hiszen egy beadandó leadása
után újabb vizsgára kell készülni, a munkahelyi feladatok mellett pedig mindig
akad valami elintéznivaló. Ha tehát kizárólag akkor engedsz magadnak pihenést,
amikor már semmi dolgod nincs, könnyen lehet, hogy folyamatosan vársz egy olyan
időszakra, amely nem érkezik el. Éppen ezért érdemes a feltöltődést nem
jutalomként kezelni, hanem a mindennapjaid természetes részeként, amelynek akkor
is helye van, amikor még akadnak elintézetlen feladataid.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül kell
hagynod a határidőket, vagy minden kötelezettséged helyett a pihenést kell
választanod. Inkább arról van szó, hogy nem szükséges minden szabad percedet a
lemaradásaid behozására fordítanod. Ha például egy hosszú tanulási nap után még
marad néhány elintéznivalód, gondold végig, hogy valóban mindegyiket aznap
kell-e befejezned. Lehet ugyanis, hogy valamelyik feladat várhat másnapig,
miközben te fél órát olvasással, sétával vagy egyszerű pihenéssel töltesz. A
lényeg, hogy ne kizárólag a teendőid mennyisége határozza meg, hogy mikor
állhatsz meg.
2. Húzz határokat a munka és a magánélet között!
Ha munka után is folyamatosan az e-mailjeidet ellenőrzöd, az
üzenetekre válaszolsz, vagy fejben újra és újra végigveszed a másnapi
feladataidat, érdemes kialakítanod néhány egyszerű szabályt. Például
meghatározhatod, hogy munkaidő után mikor nézel rá utoljára a levelezésedre, és
mikortól nem foglalkozol a nem sürgős megkeresésekkel. Emellett ha lehetséges,
kapcsold ki azokat az értesítéseket, amelyek nem igényelnek azonnali figyelmet,
és a szabadidődben tedd félre a munkahelyi eszközeidet. Már az is segíthet, ha
a munkanap végén néhány percet szánsz arra, hogy összeírd a másnapi teendőidet,
így ugyanis kisebb eséllyel kell este újra és újra fejben ellenőrizned, hogy
nem felejtettél-e el valamit.
Persze nem minden munkakörben lehet teljesen elérhetetlenné
válni, és az is előfordulhat, hogy bizonyos időszakokban valóban szükség van a
rugalmasságra. Ettől függetlenül érdemes különbséget tenned a ténylegesen
sürgős feladatok és azok között, amelyek egyszerűen csak várnak a válaszodra.
Ha ugyanis minden üzenetet azonnal megválaszolsz, könnyen kialakulhat az az
érzésed, hogy folyamatosan készenlétben kell lenned. Ha viszont lehetőséged van
rá, beszéld meg a munkatársaiddal vagy a vezetőddel, mikor vagy elérhető, és mi
számít valóban sürgős megkeresésnek. A pihenéshez ugyanis sokszor nemcsak
egyéni elhatározásra, hanem olyan határokra is szükség van, amelyeket a
környezeted tiszteletben tart.
3. Ne tölts ki minden szabad percet újabb feladatokkal!
Amikor végre felszabadul egy kis időd, könnyen előfordulhat,
hogy rögtön keresel valamit, amit elintézhetnél. Ha például hamarabb végzel a
munkával, akkor bevásárolsz, rendet raksz vagy előkészíted a másnapi teendőidet,
ha pedig a lemondanak a barátaid egy programot, kihasználod az alkalmat arra,
hogy bepótold az elmaradásaidat. Ezek a döntések időnként teljesen ésszerűek,
de ha minden váratlanul felszabaduló időt munkával vagy háztartási feladatokkal
töltesz ki, szinte észrevétlenül eltűnhetnek azok az időszakok, amikor
semmilyen elvárásnak nem kell megfelelned.
Ehelyett próbáld ki, hogy a napirendedben tudatosan hagysz
egy kis üres teret is. Persze nem kell előre eldöntened, hogy pontosan mit
fogsz csinálni ebben az időszakban, és az sem baj, ha végül csak leülsz egy
kávéval, zenét hallgatsz vagy sétálsz egyet. Ha például szombat délelőttre nem
szervezel be minden órát, könnyebben alkalmazkodhatsz a saját energiaszintedhez
is: ha fáradt vagy, pihenhetsz, ha pedig van kedved valamihez, szabadon
választhatsz elfoglaltságot.
4. Keresd meg, mi segít neked valóban kikapcsolódni!
Arra is érdemes figyelni, hogy nincs egyetlen olyan pihenési
forma, amely mindenkinek egyformán beválik. Lehet például, hogy neked egy
csendes este és egy jó könyv segít a legtöbbet, míg másnak egy hosszú séta, a
sport vagy egy baráti beszélgetés hoz megkönnyebbülést. Az is előfordulhat,
hogy ami korábban feltöltött, egy különösen megterhelő időszakban már nem esik
olyan jól. Ha például egész nap emberekkel foglalkozol, este talán inkább
egyedüllétre vágysz, míg egy magányosabb munkanap után éppen az segíthet, ha
találkozol valakivel, akivel szívesen beszélgetsz. Érdemes ezért megfigyelned, hogy
milyen tevékenységek után érzed magad nyugodtabbnak, és melyek azok, amelyek
bár elterelik a figyelmedet, valójában nem töltenek fel.
A képernyő előtt töltött időt sem kell teljesen kiiktatnod,
ha például szeretsz sorozatokat nézni vagy videókat böngészni, nyugodtan töltsd
a pihenőidőd a telefonoddal vagy a laptopoddal, viszont arra figyelj, hogyan
érzed magad közben. Ha például azt veszed észre, hogy a céltalan görgetés után
még feszültebb vagy, próbálj ki más lehetőségeket is, és menj ki a levegőre,
hallgass zenét, készíts valamit, vagy beszélgess egy olyan emberrel, akinek nem
kell bizonyítanod semmit. A cél nem az, hogy a pihenésedet is tökéletesen
megszervezd, hanem hogy legyen néhány olyan tevékenység az életedben, amely
valóban segít eltávolodni a napi nyomástól.
5. Vedd komolyan a fáradtság jeleit, és kérj segítséget, ha
szükséges!
A pihenésre való képtelenség nem mindig oldható meg azzal,
hogy jobban beosztod az idődet, vagy hétvégén megpróbálsz kevesebbet csinálni.
Ha ugyanis tartósan kimerült vagy, nehezen alszol, ingerlékenyebbé válsz,
romlik a koncentrációd, vagy egyre kevésbé érdekelnek azok a dolgok, amelyeket
korábban szerettél, érdemes megvizsgálnod, mi állhat a háttérben. Ezeket a
tüneteket többféle ugyanakkor tényező okozhatja, ezért nem érdemes
automatikusan kiégésnek tulajdonítani őket. Ha viszont hosszabb ideje fennállnak,
vagy a tanulást, a munkát és a mindennapi életedet is megnehezítik, háziorvos
vagy mentális egészséggel foglalkozó szakember segíthet tisztázni az okokat, és
megtalálni a megfelelő támogatást.
Fontos, hogy a segítségkérés nem azt jelenti, hogy nem tudsz
megbirkózni a feladataiddal, vagy hogy valamit rosszul csináltál. Éppen
ellenkezőleg, annak felismerése, hogy a jelenlegi terhelésed mellett már nem
tudsz megfelelően regenerálódni, fontos lépés lehet a változtatás felé.
Ha pedig a munkahelyi elvárások, a túl sok feladat vagy a
nemet mondás nehézsége tartja fenn a túlterhelést, akkor nemcsak a pihenési
szokásaidon érdemes változtatni, hanem a kiváltó okokkal is foglalkozni kell.
Ebben segíthet egy őszinte beszélgetés a vezetőddel, a feladatok újraosztása, a
munkaterhelés csökkentése vagy pszichológus támogatása.
A pihenés nem luxus, hanem a mindennapok része
Néha azért érezzük úgy, hogy nincs időnk pihenni, mert
valóban túl sok feladatot kell elvégeznünk. Máskor azonban a saját elvárásaink,
a folyamatos elérhetőség, a nemet mondás nehézsége vagy a pihenés miatti
bűntudat is hozzájárul ahhoz, hogy még a szabadnapjainkat sem tudjuk igazán
élvezni. Ha pedig a túlterheltség hosszabb időn keresztül fennáll,
előfordulhat, hogy már akkor sem tudunk megnyugodni, amikor végre lenne rá
lehetőségünk. Éppen ezért nem elég csupán több szabadidőt teremteni, hanem azt
is érdemes átgondolnunk, hogyan használjuk ezt az időt, és mi akadályozza meg,
hogy valóban eltávolodjunk a napi feladatainktól.
Természetesen nem kell egyik napról a másikra teljesen
átalakítanod az életedet ahhoz, hogy változást érj el. Ehelyett kezdheted
azzal, hogy egy este nem nézel rá a munkahelyi levelezésedre, a hétvégére nem
tervezel be minden órát, vagy nemet mondasz egy olyan pluszfeladatra, amelyet
valójában már nem tudsz kényelmesen vállalni. Az is előrelépés, ha legközelebb,
amikor végre leülsz pihenni, nem kezdesz el rögtön azon gondolkodni, mit
kellene még elintézned. Ha pedig azt tapasztalod, hogy a kimerültség tartós, és
a pihenés már nem segít, ne próbáld pusztán még több önfegyelemmel megoldani a
helyzetet.
A legfontosabb pedig talán az, hogy ne tekints minden
pihenéssel töltött percet elvesztegetett időnek. Nem kell folyamatosan
hasznosnak lenned, és nem kell megvárnod, amíg már semmire sem marad energiád
ahhoz, hogy megállj. Jegyezd meg azt is, hogy a pihenés nem a feladatok
elvégzésének jutalma, hanem annak a része, hogy hosszú távon is legyen erőd
dolgozni, tanulni, kapcsolatokat ápolni és azokkal a dolgokkal foglalkozni,
amelyek örömet adnak. Ha pedig időnként tudatosan teret hagysz neki, azzal nem
elveszel valamit a napodból, hanem lehetőséget adsz magadnak arra, hogy ne csak
végigcsináld a mindennapjaidat, hanem meg is éld őket.
Források: www.pszichologuskereso.hu,
www.divany.hu
Képek forrása: www.pexels.com
