A munka, az egyetem és a
mindennapi teendők mellett néha úgy érezheted, hogy alig marad időd magadra, a
hobbijaid pedig egyre inkább háttérbe szorulnak. Lehet például, hogy korábban
hetente többször is eljártál futni, havonta több könyvet elolvastál, rendszeresen
találkoztál a barátaiddal, vagy egyszerűen szerettél egy egész délutánt azzal
tölteni, hogy nem csináltál semmi különöset. Előfordulhat azonban, hogy a
sűrűbb időszakokban éppen ezekről a számodra fontos dolgokról mondasz le
először, mert úgy érzed, a tanulásnak, a munkának és a többi kötelezettségednek
mindenképpen elsőbbséget kell élveznie.
Rövid távon persze talán nem
tűnik nagy áldozatnak, ha kihagysz egy edzést, félreteszed a könyvedet, vagy
lemondasz egy régóta tervezett programot, hogy befejezz egy feladatot. Ha
viszont hetekig vagy akár hónapokig alig jut időd arra, amit igazán szeretsz
csinálni, könnyen elfáradhatsz, elveszítheted a motivációdat, és azt veheted
észre, hogy a szabadidődben sem tudsz igazán kikapcsolódni. Ráadásul ilyenkor
nemcsak a hobbijaid hiányozhatnak, hanem az az érzés is, hogy a
kötelezettségeiden kívül más dolgok is fontos részei az életednek.
Éppen ezért érdemes tudatosan
figyelned arra, hogy a munka és a tanulás mellett a feltöltődésnek is helyet
adj a mindennapjaidban. A hobbi ugyanis nem feltétlenül felesleges időtöltés,
amelyet csak akkor engedhetsz meg magadnak, ha már minden mással végeztél.
Segíthet ugyanis levezetni a feszültséget, új élményeket szerezni, megőrizni a
kíváncsiságodat, és olyan sikerélményeket adhat, amelyek nem a tanulmányi
eredményeidtől vagy a munkahelyi teljesítményedtől függenek.
De hogyan találhatod meg az
egyensúlyt úgy, hogy közben a fontos feladataid se maradjanak el?
1. Tervezd meg, hogy mikor
fordítasz időt a hobbidra!
Ha a szabadidőd mindig csak a
kötelezettségeid után következik, könnyen előfordulhat, hogy végül egyáltalán
nem marad belőle. Egy beadandó, egy plusz műszak, egy elintézendő ügy vagy egy
váratlan feladat ugyanis szinte bármikor közbejöhet, így a pihenésre szánt időt
egyszerűen eltolhatod másnapra. Ha viszont előre megtervezed, hogy mikor
szeretnél a hobbiddal foglalkozni, nagyobb eséllyel tudsz majd valóban időt
szakítani rá. Fontos, hogy nem kell bonyolult időbeosztást készítened, már az
is segíthet, ha a naptáradban kijelölsz heti két estét az olvasásra vagy egy
délutánt a sportra.
Ezt az időt soha ne kezeld
kevésbé értékesnek, mint egy munkahelyi megbeszélést vagy egy egyetemi
határidőt. Ha tehát előre beírtad a naptáradba, hogy kedden munka után elmész
futni, ne mondj le róla automatikusan csak azért, mert közben eszedbe jut még
néhány elintéznivaló. Természetesen lesznek olyan helyzetek, amikor valóban át
kell szervezned a napodat, de nem mindegy, hogy egy váratlan feladat miatt
marad el a programod, vagy egyszerűen minden másnak nagyobb jelentőséget
tulajdonítasz a saját feltöltődésednél. Ha ugyanis a hobbidnak is helyet adsz a
heti terveidben, idővel könnyebben kialakíthatsz egy olyan rendszert, amelyben
a kötelezettségeid és a számodra örömet adó tevékenységek is elférnek egymás
mellett.
2. Tanulj meg nemet is
mondani!
A túlterheltség gyakran nem azért
alakul ki, mert túl sok feladatot kell elvégeznünk, hanem azért is, mert
nehezen mondunk nemet az újabb kérésekre. Lehet például, hogy egy csoporttársad
megkér, hogy segíts neki egy beadandóban, a munkahelyeden rád bíznak egy
pluszfeladatot, vagy a barátaid szerveznek programot arra az estére, amikor
végre lenne egy kis időd magadra. Ezek közül külön-külön egyik sem feltétlenül
jelent problémát, de ha mindenre igent mondasz, könnyen a saját terveid és a
pihenésed rovására vállalsz többet, mint amennyit kényelmesen el tudsz végezni.
A nemet mondás persze nem mindig
egyszerű, különösen akkor, ha szeretnél megbízható munkatárs, segítőkész barát
vagy jó csoporttárs lenni. Attól azonban, hogy valamire nemet mondasz, még nem
leszel önző vagy megbízhatatlan, és nem kell minden döntésedet hosszasan
megindokolnod. Ha például egy sűrű hét után inkább otthon maradnál, nyugodtan
elmondhatod, hogy most pihenésre van szükséged, vagy ha a munkahelyeden új
feladatot kapsz, jelezheted, hogy a meglévők mellett csak később tudsz vele
foglalkozni.
3. Alakíts ki olyan rutinokat,
amelyek segítenek kikapcsolódni!
Azt is fontos megjegyezni, hogy nem
kell mindig hosszú szabadnapot kivenned vagy egész hétvégét szervezned ahhoz,
hogy feltöltődj. Sokszor ugyanis pont azok az apró, rendszeresen visszatérő
tevékenységek segítenek a legtöbbet, amelyekkel a napod elején vagy végén egy
kis időt szánsz magadra. Ilyen lehet például egy nyugodt reggeli kávé, egy
rövid séta munka után, néhány oldal elolvasása lefekvés előtt, vagy az, hogy
esténként egy időre félreteszed a telefonodat. Ezek a szokások elsőre
jelentéktelennek tűnhetnek, de segíthetnek abban, hogy ne csak egyik feladatból
ess át a másikba, hanem legyen lehetőséged megérkezni a saját szabadidődbe is.
A rutin kialakításánál érdemes
olyan tevékenységeket választanod, amelyek valóban illenek a napirendedhez, és
nem jelentenek újabb teljesítendő elvárást. Ha például reggelente alig tudsz
időben elkészülni, nem biztos, hogy egy hosszú edzéssel kell kezdened a napot,
de egy tízperces nyújtás vagy egy nyugodt reggeli is jó kiindulópont lehet.
Ugyanígy nem kell minden este elolvasnod egy teljes fejezetet, ha éppen csak
néhány oldalra van energiád. A lényeg, hogy ne újabb kötelezettségeket zsúfolj
a napodba, hanem olyan kapaszkodókat alakíts ki, amelyek segítenek lelassulni,
és rendszeresen emlékeztetnek arra, hogy a munkán és a tanuláson kívül is van
életed.
4. Figyelj a tested
jelzéseire!
A sűrű időszakokban könnyű
figyelmen kívül hagyni, hogy mennyire elfáradtál, különösen akkor, ha úgy
érzed, még rengeteg feladat vár rád. Előfordulhat például, hogy napok óta
nehezen koncentrálsz, ingerlékenyebb vagy a szokásosnál, reggel fáradtan
ébredsz, vagy egyre nehezebben veszed rá magad azokra a dolgokra, amelyek
korábban örömet okoztak. Ezeket a jeleket nem érdemes automatikusan a lustaság
vagy a motivációhiány számlájára írnod, hiszen az is lehet, hogy egyszerűen túl
sok terhet cipelsz, és nem hagysz elég időt a regenerálódásra.
Ilyenkor érdemes végiggondolnod,
hogyan oszlik meg az időd a munka, a tanulás, az alvás és a pihenés között, és
hol tudnál egy kicsit visszavenni a tempóból. Lehet, hogy egy időre kevesebb
pluszfeladatot kell vállalnod, el kell halasztanod egy kevésbé sürgős teendőt,
vagy egyszerűen szükséged van egy olyan estére, amikor nem próbálsz minden
elmaradásodat bepótolni. Az is fontos, hogy ne csak akkor engedélyezz magadnak
pihenést, amikor már teljesen kimerültél.
Ha pedig a fáradtság tartósan
fennáll, vagy a mindennapi működésedet is megnehezíti, érdemes szakember
segítségét kérned, hiszen nem minden kimerültség oldható meg pusztán egy szabad
délutánnal.
5. Rangsorold a feladataidat!
A munka és a magánélet egyensúlya
nem mindenkinek ugyanazt jelenti, ráadásul az igényeid és a lehetőségeid is
változhatnak az idő múlásával. Egy vizsgaidőszakban természetes, hogy több időt
fordítasz a tanulásra, míg egy nyugodtabb hónapban könnyebben beilleszthetsz a
napjaidba hosszabb kirándulásokat, sportot vagy más hobbikat. Nem az a cél
tehát, hogy minden napodban pontosan ugyanannyi idő jusson mindenre, hanem hogy
felismerd, az adott időszakban mi a legfontosabb, és mi az, amit nyugodtan
későbbre halaszthatsz.
Ehhez hasznos lehet, ha időnként
listát készítesz a feladataidról, majd végiggondolod, melyik mennyire sürgős és
fontos, melyik várhat néhány napot, illetve van-e olyan teendő, amelyet másra
is rábízhatsz. Ha például egy beadandó leadási határideje közeleg,
előfordulhat, hogy egy hétig kevesebb időd jut a hobbidra, de ettől még nem
kell minden más programodat lemondanod. A kevésbé fontos feladatokat későbbre
teheted, és azt is átgondolhatod, hogy valóban szükséges-e minden apróságot
azonnal elintézned.
6. Ne várd meg, amíg minden
feladatoddal végzel!
Sokan azért halasztják a
hobbijaikat, mert úgy gondolják, előbb minden fontos teendőjüket be kell
fejezniük, és csak utána jöhet a kikapcsolódás. A probléma az, hogy a
feladatoknak gyakran nincs valódi végük, hiszen egy beadandó után jön a
következő vizsga, a munkahelyi határidők mellett pedig mindig akad valami újabb
elintéznivaló. Ha pedig kizárólag akkor engedsz magadnak pihenést, amikor már
semmi dolgod nincs, könnyen előfordulhat, hogy folyamatosan vársz egy olyan
időszakra, amely valójában sosem érkezik el.
Éppen ezért érdemes a
feltöltődést nem jutalomként kezelni, amelyet csak a tökéletes teljesítmény
után érdemelsz meg, hanem a mindennapjaid természetes részeként. Ez nem azt
jelenti, hogy figyelmen kívül kell hagynod a határidőket, vagy a fontos
feladatok helyett mindig a hobbidat kell választanod, hanem azt, hogy a
kettőnek nem feltétlenül kell kizárnia egymást. Ha például egy hosszú tanulási
nap előtt állsz, tarthatsz rövid szüneteket, este pedig szánhatsz fél órát az
olvasásra vagy egy sétára. Nem kell megvárnod a vizsgaidőszak végét ahhoz, hogy
legyen egy kis időd magadra, ahogy egy munkahelyi projekt lezárása után sem
feltétlenül kell újabb feladatot keresned a felszabaduló órákra.
7. Találj olyan hobbikat,
amelyek beleférnek a jelenlegi életedbe!
Ha mostanában nagyon kevés a
szabadidőd, előfordulhat, hogy a korábbi hobbijaidat nehéz beillesztened a
napirendedbe. Lehet, hogy régen rendszeresen jártál edzőterembe, de az óráid
vagy a munkád miatt már nem fér bele az utazással együtt járó idő, esetleg
szerettél hosszabb könyveket olvasni, de esténként annyira elfáradsz, hogy
nehezen tudsz rájuk koncentrálni. Ilyenkor nem feltétlenül kell teljesen
lemondanod arról, amit szeretsz, inkább érdemes megkeresned, hogyan tudnád a
jelenlegi élethelyzetedhez igazítani.
Ha például nincs időd egy
hosszabb edzésre, kipróbálhatsz egy rövidebb otthoni mozgásformát, vagy
elmehetsz sétálni ahelyett, hogy munka után rögtön hazamennél. Ha az olvasásra
nehezebben tudsz koncentrálni, elkezdhetsz rövidebb történeteket olvasni, vagy
választhatsz hangoskönyvet. Az is teljesen rendben van, ha egy időre új
elfoglaltságot keresel, amely kevesebb szervezést igényel.
8. Ne hasonlítsd össze a
szabadidődet másokéval!
A közösségi médiában gyakran úgy
tűnhet, mintha másoknak mindenre lenne idejük: dolgoznak vagy tanulnak,
rendszeresen sportolnak, új hobbikat próbálnak ki, találkoznak a barátaikkal,
utaznak, és közben még a pihenésre is jut idejük. Ha te eközben úgy érzed, hogy
a hétköznapjaid éppen csak a kötelező feladatok teljesítéséről szólnak, könnyen
gondolhatod azt, hogy rosszul osztod be az idődet, vagy nem vagy elég
szervezett. Azt azonban érdemes észben tartanod, hogy mások életének csak egy
részét látod, és azt sem feltétlenül tudod, hpgy milyen segítségre, anyagi
lehetőségekre vagy egyéb körülményekre támaszkodhatnak.
Fontos tehát, hogy az egyensúly
megtalálása nem verseny, amelyben az nyer, akinek a legtöbb program fér bele
egyetlen hétbe. Sokkal fontosabb, hogy te hogyan érzed magad a saját
mindennapjaidban, és jut-e időd azokra a dolgokra, amelyek valóban feltöltenek.
Lehet, hogy valakinek a rendszeres edzés és a társasági élet jelenti a
kikapcsolódást, míg te inkább egy nyugodt estére vagy egyedül töltött hétvégére
vágysz – egyik sem jobb a másiknál, ha a saját igényeidhez és
élethelyzetedhez illeszkedik. Ahelyett tehát, hogy mások időbeosztását
próbálnád lemásolni, inkább azt gondold végig, mitől éreznéd
kiegyensúlyozottabbnak a saját napjaidat.
9. Használd ki a rövidebb
szabadidős időszakokat is!
Nem mindig könnyű több órát
felszabadítani egy hobbira, különösen akkor, ha egyszerre kell helytállnod az
egyetemen, a munkahelyeden és a magánéletedben. Ettől azonban még nem kell
teljesen lemondanod a kikapcsolódásról, hiszen sok tevékenységhez elegendő
lehet néhány szabad perc vagy fél óra is. Ha szeretsz olvasni, utazás közben
elolvashatsz néhány oldalt, ha pedig a mozgás segít levezetni a feszültséget,
egy rövid séta is jóleshet két feladat között. Ezek az apró alkalmak nem
feltétlenül helyettesítik a hosszabb, nyugodt szabadidőt, de segíthetnek abban,
hogy a sűrűbb napokon se szakadjon meg teljesen a kapcsolatod azokkal a
tevékenységekkel, amelyeket szeretsz.
Ehhez persze az is kell, hogy ne
minden szabad percet próbálj hasznosítani. Ha például tíz perced marad két
program között, nem kell feltétlenül gyorsan elintézned még egy e-mailt,
átnézned a következő napi teendőidet vagy valamilyen produktív elfoglaltságot
keresned. Néha éppen az a legjobb, ha hagyod, hogy a gondolataid
elkalandozzanak, hallgatsz egy kis zenét, vagy egyszerűen csak pihensz.
10. Fogadd el, hogy az
egyensúly időnként változik!
Hiába alakítasz ki egy jól működő
napirendet, nem biztos, hogy az hónapokon vagy éveken keresztül ugyanolyan jól
fog működni. Egy új munkahely, a vizsgaidőszak, a szakdolgozatírás, egy
költözés vagy más váratlan élethelyzet mind felboríthatja a korábbi szokásaidat,
ezért időnként újra kell gondolnod, hogyan osztod be az idődet. Ilyenkor könnyű
úgy érezned, hogy visszaléptél, különösen akkor, ha korábban rendszeresen
sportoltál, sokat olvastál, vagy több időd jutott a barátaidra. Pedig attól,
hogy egy sűrűbb időszakban átmenetileg kevesebb lehetőséged van ezekre, még nem
veszítetted el az elért eredményeidet, és nem kell mindent elölről kezdened.
Ahelyett tehát, hogy mindenáron
vissza akarnál térni a korábbi rutinodhoz, próbáld meg elfogadni, hogy az
aktuális élethelyzetedhez másfajta megoldásokra lehet szükséged. Lehet, hogy
néhány hétig kevesebbet sportolsz, de közben megtartasz egy rövid esti sétát,
vagy a megszokottnál ritkábban találkozol a barátaiddal, viszont tudatosan
keresel egy-egy alkalmat a közös programokra. Amikor pedig enyhül a terhelés,
fokozatosan visszaépítheted azokat a tevékenységeket, amelyek hiányoztak. Nem
az a fontos tehát, hogy minden héten tökéletesen egyensúlyozz a munka és a
magánélet között, hanem hogy időről időre megvizsgáld, mire van szükséged, és
merj változtatni, ha a jelenlegi ritmusod már nem működik.
Források: www.whirpool.hu, www.nagyzsolt.eu
Képek forrása: www.pexels.com
